Back to top

A termés negyedét kidobták a drótféreg miatt, ezt nem engedik meg maguknak még egyszer

Kétmillió euró közpénzzel támogatja Ausztria a kutatásokat, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan mértékű drótféregkártétel a burgonyatermesztésben, mint 2018-ban – számolt be róla az AIZ agrárhír-ügynökség.

2018-ban az Ausztriában megtermett összes étkezési burgonyának majdnem a negyedét kellett kidobni erős drótféregkártétel miatt. Amellett, hogy több mint 20 millió eurós kár keletkezett, az ország importfüggősége is nőtt, ami pedig – mint az utóbbi év megmutatta –

egyre komolyabban veendő hátrány, még ha számszerűsíteni nem is lehet.

Ilyen nem fordulhat elő még egyszer, ezért Ausztria a következő öt évben 2 millió eurót szán olyan kutatási projektekre, amelyek révén a mezőgazdaság jobban veszi az akadályokat a jövőben – jelentette be Elisabeth Köstinger agrárminiszter.

A projektet az agrárminisztérium és a tartományok közösen finanszírozzák, a lebonyolítás az élelmezésbiztonsági és egészségügyi ügynökség (AGES) feladata lesz.

Idézte az AIZ portál a burgonyatermesztők érdekvédelmi szövetségének elnökét, Anita Kamptnert is, aki szerint pillanatnyilag a drótféregprobléma a burgonyatermesztés egyik legnagyobb kihívása, és elmondta, hogy neves kutatók és gyakorlati szakemberek fognak együtt dolgozni a kártevő visszaszorításán.

Az eddigi tapasztalatok szerint nincs olyan megoldás – sem kémiai, sem biológiai –, amely önmagában hatékony lenne

a drótféreg ellen, ezért a módszerek változatos kombinációi állnak a kutatás homlokterében, és persze az a cél, hogy fenntartható, erőforrás- és környezetkímélő megoldás szülessen. A kutatási projekt 2021 januárjában indult, és 2025 végéig fut – számolt be róla az osztrák AIZ agrárhír-ügynökség.

MMG - Palántanevelési tanácsok

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a mogyoróallergiánál is komolyabb gond lehet

Amerikai orvosszakértők szerint még a diófélék okozta allergiánál is komolyabb problémát okozhat egy egyre szélesebb körben jelentkező allergiás megbetegedés. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az öt év alatti gyerek között kétségbeejtően magas a tehéntej-allergiások száma - egyelőre csak az ad reményt, hogy a többségük "kinövi".

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre.

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Idénymunkások Németországban: nem sikerült rendezni egy fontos kérdést a spárgaszezon kezdetéig

Az eredeti bejelentés szerint a 15. héttől már érvényben kellene lennie a „70 napos szabály” 102 naposra hosszabbításának, azonban a Bundestag még nem hagyta jóvá, mert a kormánypártok nem tudnak megegyezni egy fontos részletkérdésben. Eközben a német gazdaszövetség változatlanul 115 napért száll síkra.

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

A denevérek védelmére és ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a budapesti állatkert

A denevérek védelmére és fontos ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert a szombati denevérek világnapja alkalmából.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az "álkirálynői" státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba - állapították meg a kutatók.