Back to top

Az almatermesztés karbonlábnyoma

A digitális formában megrendezett Interpoma Connect tanácskozáson hangzott el Massimo Tagliavini és Damiano Zanotelli előadása az alma szén-dioxid-lábnyomáról. Utána pedig tanácsokat is adtak a szakemberek, hogy miként lehet csökkenteni az ágazat környezetre gyakorolt káros hatását.

A talaj és az almafák sok szén-dioxidot tárolnak
Európa egyik legnagyobb almatermesztő körzeteként Dél-Tirolban hosszú távú stratégia készül a fenntartható termesztésre, ami konkrét és mérhető célokat tűz ki, mondta az előadást fölvezetve Gerhard Dichgans, a tanácskozás szervezője. Arra törekszenek, hogy Európa leginkább biodiverz almatermesztő tája legyen Dél-Tirol.

Ebben a Bolzano Szabadegyetem kutatói is részt vesznek vizsgálataikkal, segítenek a tennivalók meghatározásában.

Ma már nem vitatja senki a klímaváltozást, az utóbbi években gyorsan emelkedik a hőmérséklet. Jelenlegi tudásunk szerint nagyon riasztó a jövő, ha nem teszünk intézkedéseket a klímaváltozás lassítására, akkor 2100-ra 4,1-4,8 °C-kal emelkedhet az átlaghőmérséklet a Földön, hangsúlyozta Massimo Tagliavini professzor az előadása elején. Ha a jelenlegi klímapolitika folytatódik, a melegedés 2,8-3,2 °C-os lesz, a legderűlátóbb forgatókönyv szerint ezt leszoríthatjuk 1,5 °C-ra, ám ahhoz azonnal hathatós intézkedésekre van szükség.

Telepítéstől az ültetvény fölszámolásáig

Almát a világ mezőgazdasági területeinek fél százalékán termesztenek, de általában intenzíven művelik, és a fő termőterületein meghatározó kultúra. Nemzetközi megállapodás szerint az almatermesztés szén-dioxid-lábnyomát az ültetvény teljes életére számolják ki, vagyis a telepítéstől az ültetvény felszámolásáig, és egy kilogramm almára vetítik. Először is meghatározzák, mely tevékenységek járnak szén-dioxid-kibocsátással, ezeket számszerűsítik, majd az ültetvény szén-dioxid-megkötését vizsgálják, és a két összeg különbsége adja a végeredményt.

Számításba veszik a támrendszert, a jéghálót, az oltványokat, a termőre fordulás időszakának ápolási munkáit, a termőidőszakban a tápanyag-utánpótlást, növényvédelmet, növény- és talajápolást, szüretet, és így tovább.

Az osztályozás és a csomagolás szén-dioxid-kibocsátása igen jelentős
Többen végeztek ilyen számítást, a szakirodalomban ismert például az új-zélandi eredmény, mely szerint egy kilogramm alma 40-100 gramm szén-dioxid-kibocsátással termelhető meg. Francia számításokban hagyományos, integrált és biotermesztés esetében is elvégezték a számítást, és arra jutottak, hogy az egyes munkafolyamatok ugyan eltérő arányban járulnak hozzá a teljes szén-dioxid-kibocsátáshoz, de az összegük nem nagyon változik.

Annál nagyobb a különbség a fajlagos mutatónál, mert a biotermesztésben sokkal kisebb a hozam, így egy kiló bioalmának jóval nagyobb a karbon­lábnyoma. Az eredmény 28-84 gramm/kilogramm szén-dioxid lett ebben a számításban.

Felhalmozzák a szén-dioxidot

Massimo Tagliavini és Damiano Zano­telli konkrét dél-tiroli adatokkal számolt, és megállapították, hogy az ültetvény életében a legnagyobb tétel a telepítés és a trágyázás, ez a két folyamat adja a teljes szén-dioxid-kibocsátás felét, aztán a növényvédelem és a szüret következik. Ha nem számolták a gépi munkákat, akkor 48 gramm/kilogramm értékre jutottak, beleértve a leszüretelt alma beszállítását a hűtőházba. A gépi munkákkal együtt 58 gramm lett az eredmény.

Ezt 5000 hektár integrált technológiával művelt almaültetvény elemzésével kapták.

Az almafák azonban sok szén-dioxidot használnak el a fotoszintézishez, és kisebb mennyiséget lélegeznek ki, ennek az egyenlege pedig igen kedvező. M9 alanyú termő Fuji ültetvényben 2010 és 2016 között követték nyomon a szén-dioxid-felhasználást, ami éven belül folyamatosan nő, majd a szürettel kivont termés miatt visszaesik, és a következő években magasabb szinten folytatódik. Ennek az emelkedő hullámvonalnak a végén pedig az derült ki, hogy hét év alatt 6 tonna szén-dioxid halmozódott föl a fákban és a talajban egy hektáron. Ez egy kilogramm almára vetítve 50 gramm, vagyis körülbelül annyi, mint amennyi szén-dioxid kibocsátásával jár maga az almatermesztés.

A végkövetkeztetés tehát az, hogy többé-kevésbé karbonsem­leges a termesztés.

Sajnos a szüret utáni műveletekre ez már messze nem igaz. Két csomagolóház adatai alapján kiszámolták, hogy öthónapos tárolás, válogatás és csomagolás során a legtöbb üvegházhatású gáz a csomagolással szabadul föl. A hűtés kibocsátása 165 gramm/kilogramm, ha 30%-ban megújuló energiát használnak hozzá, illetve 82 gramm, ha teljesen ilyen tiszta energiával hűtik az almát. A szállítás kibocsátása nagyon különböző a szállítójármű és a távolság függvényében, 15 és 300 gramm/kilogramm közé esik.

Mindezek alapján Tagliavini professzor azt javasolja, hogy csökkentsük a nitrogéntrágya mennyiségét, ültessünk ellenálló fajtákat, és permetezzünk kevesebbet, illetve végezzünk kevesebb gépi munkát.

Ezekkel tudjuk a leginkább befolyásolni a termesztés szén-dioxid-kibocsátását. A szüret utáni folyamatokhoz megújuló energiaforrásokat használjunk, és váltsunk könnyebb csomagolóanyagra, illetve részesítsük előnyben a többször használatos göngyöleget.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ötven év ötven nappal hosszabb nyár - magyar kutatás a klímaváltozásról

Az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzése alapján az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon, a nyár viszont ötven nappal hosszabb lett, mint a hetvenes években volt. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. A folyamat következtében várhatóan az ökológiai rendszer szerkezete sérül.

Gyümölcsfák megporzása, terméskötése

Az, hogy egy-egy gyümölcsfa öntermékenyülő-e, vagy más pollenadó fajtársaira is szükség van a jó terméshozamhoz genetikai tulajdonság. Egyivarú-, vagy kétivarú virág, szél-, vagy rovarmegporzás, egylaki vagy kétlaki növény... Elsőre bonyolultnak tűnhet, de érdemes tisztában lenni a növényi "szexualitás" alapjaival a jobb termés érdekében...

Oda a 2021-es termés? A fagy elképesztő károkat okozott szőlőültetvényekben

Franciaország egész területén aggasztóan nagy károkat okozott az ültetvényekben a zord időjárás. Jelenleg a francia gazdák megpróbálják felmérni az okozott károk költségeit, melyet a három egymást követő fagypont alatti éjszaka okozott. A jelek szerint a borász nagy része búcsút mondhat 2021-es szüretnek.

Már csak a meleg hiányzik

A hét első felében hazánk fölé helyeződött légörvénynek köszönhetően országszerte megáztak a talajok, de a csapadék mellett jelentős lehűlés is érkezett. Ugyanakkor a borult, csapadékos időben a károkozó hajnali fagyok eddig az ország nagy részére nem tértek vissza, de a felhőzet elvonulása után péntek hajnalban többfelé, szombaton már kevesebb helyen hűl majd -2 - -3 fokig a levegő.

Szúnyogmonitor egy újabb járvány kialakulásának megelőzéséért

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) egy új weboldalt hozott létre azzal a céllal, hogy a lakosság bevonásával feltérképezzék azokat az invazív szúnyogfajokat, amelyek az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat terjesztik.

„Erdőt a jövőnek kell létrehozni, nem a múltnak”

Első alkalommal jutott be magyar pályázó a COPA-COGECA női innovációs díjának döntőjébe. Biró Boglárka erdőmérnök, a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészetének fahasználati ágazatvezetője nemcsak hazánkat képviselte elsőként az európai női gazdálkodókat reprezentáló versenysorozatban, hanem az erdőgazdálkodást is.

Horvátország szenved a fagyoktól

A mínusz 12 Celsius-fokos hideg elpusztította a gyümölcsöket, a cseresznye 90 százaléka oda lett.

Megélhetés és küldetés

A Zala megyei Boncodföldén működő EzerJóFű vállalkozás a sokak által követett gazdasági több lábon állást nagyon sok lábon állássá fejlesztette tovább, legalábbis ezt mutatja termékeik száma és sokszínűsége.

Egyszerűbb utak a kertben

Nem feltétlenül lustaság, ha egyszerűbb és komfortosabb megoldásokat keresünk a kertünk gondozása során. Azok is szeretnének rendezett és szép környezetben élni, akiknek kevés idejük jut kertészkedésre, vagy az egészségük miatt kell kímélniük magukat. A pihenőkertről, amitől elsősorban örömöt - és kevesebb munkát - remélünk, Baki Szilvia gyógynövény-alkalmazási szakmérnökkel beszélgettünk.

Napelemek a termőföldeken: Kettős földhasznosítás

A termőföld felelős és fenntartható hasznosításának egyik, az éghajlatváltozás elleni intézkedésekkel is összhangban lévő módja a napelemrendszerek telepítése.