Back to top

Gazdátlan marhák bolyonganak a Földközi tengeren

Két szállítóhajó, fedélzetén több mint 2700 szarvasmarhával bolyong immár két hónapja a Földközi tengeren. A hajók Spanyolországból tartottak Törökországba, ahol megtagadták az állatok kirakodását a kéknyelv betegség gyanúja miatt. A későbbiekben Líbia is elutasította az állatok befogadását.

A kéknyelv betegség a szarvasmarhák vírusos betegsége, amely nem terjed át emberre. A hosszú inkubációs periódus miatt a tünetek csak az állat fertőzését követő 60-80 nap után jelentkeznek, ezért előfordulhat, hogy a berakodáskor ez nem volt észlelhető.

Huesca városában, ahonnan a szállítmányban lévő néhány tehén származik, a kéknyelv-betegség megjelenését jelentették a hajók indulása előtti időben.

Az előírásoknak megfelelően ilyen esetben igazolni kell, hogy az exportált szarvasmarhák a járványtól legalább 150 km-re lévő helyről származnak. Ilyen garanciát az állategészségügyi dokumentumok nem nyújtottak, így előbb Törökország, majd Líbia sem engedte be a hajókat a kikötőikbe.

Január közepén a marhákat exportáló World Trade cég közölte, hogy nem felelős az állatok állapotáért, mivel azok nem a tulajdonukban vannak, majd a társaság elérhetetlenné vált

- írta az El Mundo spanyol napilap vasárnapi száma. Eddig nem sikerült megállapítani, hogy ebben az esetben kinek a tulajdonát képezi a szarvasmarha szállítmány.

Az állatokról jelenleg a szállító cég gondoskodik, amely reméli, hogy ki tudják majd nekik fizetni a szállítást. Ivóvizet tudnak biztosítani az állatok számára, mivel a hajók tengervízkezelő rendszerekkel rendelkeznek az ivóvíz előállításához, de takarmányból hiány volt a hosszúra sikeredett út során, és állatok napokig éheztek. Később Szicíliában tudtak szénát berakodni. Eddig 22 tehén pusztult el az út során; testüket feldarabolták és a tengerbe dobták.

A két hajó közül az egyik Ciprus, a másik Spanyolország partjainál vesztegel, kikötési és kirakodási engedély nélkül.

hajo1.jpg

A fotó illusztráció
A fotó illusztráció
Azt egyelőre nem tudni, hogy állatok a betegség miatt elpusztultak volna a hajókon, de sokuknak van bőrelváltozása és emésztési problémákkal küszködnek.

A spanyol egészségügyi szolgálatok szerint, ha a hajó visszatérne Spanyolországba, az állatokat azonnal meg kell semmisíteni, mivel húsuk nem alkalmas emberi fogyasztásra.

Korábban a madridi mezőgazdasági minisztérium gondoskodott arról, hogy a hajók a szükséges dokumentációval induljanak el az ország kikötőjéből, és hogy a tehenek kéknyelv-betegségtől mentes területekről származnak. Most a spanyol egészségügyi minisztérium hivatkozik az uniós előírásokra, amelyek szerint az állatokat meg kell semmisíteni, de végleges döntést még nem hoztak. Az állatok tovább várnak sorsukra a Földközi tengeren.

Spanish report calls for killing of cattle on pariah ship

 

Forrás: 
farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a mogyoróallergiánál is komolyabb gond lehet

Amerikai orvosszakértők szerint még a diófélék okozta allergiánál is komolyabb problémát okozhat egy egyre szélesebb körben jelentkező allergiás megbetegedés. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az öt év alatti gyerek között kétségbeejtően magas a tehéntej-allergiások száma - egyelőre csak az ad reményt, hogy a többségük "kinövi".

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Idénymunkások Németországban: nem sikerült rendezni egy fontos kérdést a spárgaszezon kezdetéig

Az eredeti bejelentés szerint a 15. héttől már érvényben kellene lennie a „70 napos szabály” 102 naposra hosszabbításának, azonban a Bundestag még nem hagyta jóvá, mert a kormánypártok nem tudnak megegyezni egy fontos részletkérdésben. Eközben a német gazdaszövetség változatlanul 115 napért száll síkra.

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Őrült méhsűrűség: Amerika „kenyeres kosarában”

A méhállományok egymás melletti összezsúfolása, az egy területre koncentrált nagy méhsűrűség sok veszéllyel jár együtt. Gondoljunk csak napjaink COVID19-fertőzésére, mely pillanatok alatt szétterjedt a világon. De a pandémia előtt is tudtuk, hogy például a menekülttáborok és a menedékhelyek a betegségek, a feszültség és a szociális problémák kirobbanásának táptalajai.

Webinár az antimikrobiális rezisztenciáról

Állatorvosok és állattartók számára rendezett két alkalomból álló online szakmai beszélgetést az Alpha-Vet Kft., ahol a téma szakavatott képviselői segítettek eligazodni az antibiotikumokat érintő szakmai tudnivalók és jogszabályok világában.

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.