Back to top

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.

Így segítve az agrárszakembereket abban, hogy kevesebb energiabefektetéssel, a megfelelő időben kezdhessék meg a permetezést.

A csapat innovatív fejlesztése már több ország érdeklődését is felkeltette.

Az agrárium egyik égető problémája a kártevők kezelése, ami végtelen harcot jelent a gazdák számára. Erre a kihívásra kínál hatékony, digitális megoldást a Start it @K&H-ban, Magyarország vezető, iparágfüggetlen nagyvállalati inkubátorában fejlődő SMAPP LAB fejlesztése. A SMAPP LAB egy olyan digitalizált csapdacsaládon dolgozik, aminek segítségével az ország egész területén nyomon követhetővé válhat a molyok életciklusa, az adatok ismeretében pedig hatékonyabbá tehető a kártevőirtás. „Az eNet 2019-ben végzett kutatása alapján az elmúlt években nagymértékben, 75%-ról 93%-ra nőtt a gazdálkodási eljárás során digitális megoldásokat használó vállalkozások aránya. Mi is azt tapasztaljuk, hogy az innovatív, digitalizációra és hatékony adatelemzésre épülő fejlesztések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a hazai mezőgazdaságban.

Úgy véljük, hogy a szektor digitális fejlődése a jövő élelmiszerellátottsága szempontjából kulcskérdés, ezért a Start it @K&H inkubátorprogramunkban az agrárium számára előremutató ötleteket is keressük”

– mondta el Németh Balázs, a K&H Bank Innovációs vezetője.

„A digitális megoldásokra minden eddiginél nagyobb szüksége van az agráriumnak, ezért az ilyen irányú fejlesztések elősegítésében bankunk aktív szerepet vállal. Az ország legnagyobb mezőgazdasági piaci részesedéssel rendelkező bankjaként értjük és ismerjük az ágazat helyzetét, kihívásait, köszönhetően annak, hogy az agrárcégeknek nyújtott hitelekben 26,3 százalék, az élelmiszeriparban pedig 13,1 százalék részesedésünk van” – ismertette Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.

A mezőgazdaság egy olyan terület, amely hatalmas mennyiségű adat generálására képes, és ezt a leghatékonyabban digitális formában lehet értelmezni. Ezen adatok célorientált feldolgozása komoly lehetőséget jelent a kártevőirtás terén is, mivel a klímaváltozás hatására a molyok életciklusa folyamatos változáson megy keresztül, amit az erre vonatkozó információk gyűjtése nélkül lehetetlen nyomon követni.

„A digitális csapdarendszerünk alapja a hagyományos feromon csapda.

Ám az automatizálásnak köszönhetően, a gazdáknak nem kell naponta felkeresniük a kihelyezett ellenőrzőpontokat és manuálisan beazonosítaniuk, illetve megszámolniuk a kártevőket, mert ezt képes megtenni a csapdarendszer helyettük. Ezáltal rengeteg időt és energiát spórolnak meg, miközben a molyok életciklusára vonatkozóan pontos adatokat kapnak. Jelenlegi fejlesztésünket a gyapottok-bagolylepke monitorozására hoztuk létre, és a tervek szerint az ország egész területét lefedő, 100-150 csapdából álló automatizált kártevő megfigyeléssel a gazdák a megfelelő időben kezdhetik majd meg a rovarirtást, ami kritikus fontosságú a hatékony beavatkozás érdekében” – fejtette ki Posta Donát, a SMAPP LAB egyik alapítója a fejlesztésük működési elvét.

A digitalizált csapdarendszer ötlete olyannyira újdonságnak számít, hogy hasonló projektbe a magyar csapaton kívül eddig csak Ausztráliában kezdtek, ahol szintén a tesztelés fázisa előtt áll az ott kiépített rendszer. A hazai fejlesztés már Ukrajna, Románia és Görögország érdeklődését is felkeltette.

Forrás: 
K&H

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értéktőzsde: „Oldalazó” árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az április 9–15. közötti öt tőzsdenapon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica május–júliusi jegyzése 75 000, a novemberi 59 000 (–1000 forint), a decemberi 60 000 forint/tonna volt. A 2022. márciusi lejáratú terménnyel 61 500 (+1000 forint) a 2022. májusival 63 000 forint/tonnáért kereskedhettek.

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

A denevérek védelmére és ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a budapesti állatkert

A denevérek védelmére és fontos ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert a szombati denevérek világnapja alkalmából.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Egyre több magyar beruházás Szerbiában

Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.