Back to top

Jelentősen bővül az ökológiai gazdálkodás területe Magyarországon

Világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfőn az MTI-vel.

A szervezet az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) és a svájci Biogazdálkodási Kutató Intézet (FiBL) által kiadott évkönyv legfrisseb, 2019-es adataiból állapította meg, hogy az ökológiai gazdálkodás bővülése alapján Magyarország a 10. legdinamikusabban fejlődő állam, míg az ökológiai ültetvények területmérete alapján a világ 12. legnagyobb öko gyümölcstermelője.

Fotó: ömki

Sokat fejlődtek az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó belföldi vállalkozások is.

Számuk tavaly előtt már meghaladta az 5600-at, ami az ÖMKi szerint az ágazat egyre növekvő jelentőségét igazolja.

Az előző évhez képest 2019-re Ázsia kivételével minden kontinensen bővült a biogazdálkodás. Arányaiban ugyanakkor a 72,3 millió hektárnyi terület még mindig nem jelentős, alig másfél százaléknyi az összes mezőgazdasági területéhez képest. A vizsgált 187 ország közül ráadásul mindössze 15-ben éri el az ökoművelés területe az összes mezőgazdasági földterület 10 százalékát. Magyarországon körülbelül 6 százalék ez az arány.

A közlemény szerint a biotermékek világpiaca 2019-ben elérte a 106 milliárd eurót.

A bővülés az EU-ban évi 8-10 százalékos, a forgalom nagysága 41,4 milliárd euró. Ennél csak az Egyesült Államoké nagyobb a világon, 44,7 milliárd euró. A legnagyobb uniós piac 12 milliárd eurós értékkel Németországé. A bioélelmiszerek Dániában érték el a legnagyobb részesedést az élelmiszerpiacból 12,1 százalékkal.

Az ÖMKi az adatok alapján úgy véli, hogy a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés és tudásátadás egyre jobban fel fog értékelődni. Belföldön a támogatások bővítése, a szaktanácsadás fejlesztése biztosíthatja az ökogazdálkodás további bővülését.

Magyarország ma még főképp nyerstermék-beszállítóként van jelen a világpiacon, fejlődést a feldolgozás és a hozzáadott érték növelése, a célzott termékpálya-fejlesztések hozhatnak - tették hozzá.

A szervezet azt szeretné, ha Magyarország a térséggel együtt meghatározó szerepet töltene be a várhatóan március végén megjelenő uniós Ökogazdálkodási Akcióterv megvalósításában. Az EU 2030-ig 25 százalékra szeretné emelni az európai ökoterület arányát - olvasható a közleményben.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

A denevérek védelmére és ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a budapesti állatkert

A denevérek védelmére és fontos ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert a szombati denevérek világnapja alkalmából.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

Uniós oltalmat kapott a Budaörsi őszibarack

Az Európai Bizottság április 19-én oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.