Back to top

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

De hogy miért is, arról Zsibrita Pál Aranykoszorús Gazda-díjas méhésszel beszélgettünk.

- Mindenekelőtt kíváncsi lennék arra, milyen indíttatásból kezdett el annak idején méhészkedni?

- Mondhatni beleszülettem a méhészkedésbe: testvéremmel gyakran segítettünk édesapámnak, aki az 1970-es évektől kezdve, eleinte hobbi szinten, munka mellett foglalkozott méhekkel, melyek idővel egyfajta szenvedélyévé váltak, így nem sokkal később főfoglalkozású méhész vált belőle. Az útmutatásait követve, a kaptárlevegőt magunkba szívva segédkeztünk például a méhek telelő élelmével kapcsolatos teendőkben, vagy éppen a különféle eszközök és szerszámok pakolásában, szortírozásában.

Zsibrita Pál feleségével, a szintén méhész Anikóval

Később közgazdasági végzettséget szereztem, s egy ideig, egészen pontosan a 2008-as gazdasági világválságig dolgoztam a szakmában.

Miután az akkori munkahelyem egyik napról a másikra megszűnt, úgy döntöttem, átveszem mindazt az örökséget – beleértve a törzsvásárlói kört is –, melyet édesapám felépített az évtizedek alatt. Erre alapozva, új ötletekkel felvértezve kerültem a méhész szakma vérkeringésébe.

- Szűk két évvel ezelőtt Nagy István agrárminiszter Aranykoszorús Gazda Díjat adományozott önnek a nemzeti értéknek tekintett magyar méz megőrzésében végzett tevékenységéért, illetve a mézhamisítás ellen tett erőfeszítéseiért. Utóbbi mekkora harcot jelent napjainkban a magyar méhészeknek?

- Óriási gondot jelent ez, melynek fő forrása köztudottan Kína, ahol lényegében bármekkora mennyiséget képesek előállítani a hamisított mézből, ami amellett, hogy rosszabb minőségű a hazainál, annak árát is lenyomja. Mi, magyar méhészek igazán komoly eredményeket nem tudunk elérni ebben a harcban, ugyanakkor törekszünk arra, hogy a fogyasztókkal történő személyes találkozásokkor elmondjuk és kóstoltatások alkalmával „megmutassuk”, mi a különbség az eredeti, magyar méz és a kínai hamisítvány között. Természetesen mi magunk is fogyasztók vagyunk, ezért

"hiteles forrásként tudunk beszámolni arról, hogy melyik méz milyen, az egészségre gyakorolt jótékony hatásokkal rendelkezik, nem beszélve arról, hogy tudjuk: az általunk készített mézek üvegébe kizárólag az kerül, amit a méhek a kaptárba visznek."

- Hogy látja, mi az eredeti, minőségi magyar méz sikerének kulcsa?

- Méhészkedés szempontjából a Kárpát-medence rendkívül jó környezeti adottságokkal rendelkezik, legyen szó a talajok minőségéről vagy a rajtuk növő sokféle, jól mézelő növényről. E sokszínűség nemcsak sokfajta, hanem számottevő mennyiségben pergethető mézet is eredményez, ellentétben például a nyugat-európai országokkal, ahol a méhek csak néhányféle mézet képesek termelni.

Ugyanakkor érdemes tudni azt is, hogy mivel a kontinensen Magyarországon a legmagasabb az egy négyzetkilométerre eső méhcsaládok száma, hazánkban nagyobb hangsúlyt kapnak a méhegészségügyi problémák, így a kórokozókkal való küzdelem is.

- A termékek sokaságából kiemelkedik a magyar akácméz, mely 2014-ben hungarikum lett, s nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek körében is nagy népszerűségnek örvend.

- Az akácmézet a fogyasztók leginkább az íze, a selymesen folyékony állaga miatt szeretik, nem beszélve arról, hogy sokáig nem kristályosodik ki.

Ugyanakkor az is elmondható, hogy ez a méz a legtöbb helyen rögvest asztalra kerül, miután meghűléses betegség üti fel a fejét a családban.

Fontos tudni, hogy ilyen minőségű, tisztaságú és pollen tartalmú akácméz kizárólag a Kárpát-medencében termelhető, ugyanis ekkora kiterjedésű, tisztán akácerdős területek sehol másutt nincsenek.

Azonban meg kell jegyeznem azt is, hogy az elmúlt néhány évben némileg változott a helyzet akác-fronton: az említett méhegészségügyi kihívások, s a többi közt az egyre gyakoribbá váló áprilisi fagyok okán egy ideje nem beszélhetünk kiemelkedő akáctermésről, sőt. A 2020-as esztendő rég nem látott mélypontot eredményezett a mi méhészetünk, a Berényi Méz esetében is.

Míg korábban méhcsaládonként 28-30 kilogramm akácmézet is elő tudtunk állítani, addig ez a szám tavaly 18-20 kilogrammra csökkent.

A korábbi mennyiséget most akkor termelheti meg a méhész, ha méheivel két különböző akácosban is tevékenykedik. Ez azonban több munkával és költséggel jár – ez az egyik oka annak, hogy az utóbbi időszakban emelkedett az akácméz ára. A legjobb minőségű akácosok egyébként Nógrád megyében, a Nyírségben és a Dél-Alföldön vannak; aki ezekre a területre viszi a méheit, az tudja a legjobb minőségű akácmézet előállítani. Ez azért is fontos, mivel ez a termék hozza a méhészetek számára a profit nagy részét.

- Mennyire jelentősek az íz-, illetve minőségbéli különbségek?

"Minden akácos más ízű és színű mézet ad, így aki egy bizonyos területen méhészkedik, annak a méze az adott tájra jellemző jegyeket hordozza magában."

Azonban az is elmondható, hogy jó eséllyel még ugyanazon állományok esetében sem állítható elő két egymás követő évben ugyanolyan méz. Sok múlik például a téli csapadék mennyiségén, ahogy azon is, milyen ásványi anyagok kerülnek a talajból a fába, majd pedig a virágba s a nektárba.  Az ugyanakkor megfigyelhető, hogy a nyírségi és az északi területek fái világosabb színű akácmézet adnak, ellentétben a déli tájak sötétebb színű mézével, az aromában, a pollentartalomban azonban nincs különbség.

A Magyar Élelmiszerkönyvben meg van határozva, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie ennek a terméknek, de személy szerint a megfelelő technológiával, akácvirágon gyűjtött mézet akácméznek tekintem.

- A fogyasztók számára fontos, hogy az üveg felnyitása nélkül is megbizonyodhassanak a benne lévő méz jó minőségéről. Hogyan tudják ezt garantálni a méztermelők?

- Amikor a vevő személyesen találkozik – például egy piacon vagy egy rendezvényen – a pult mögött álló termelővel, az már önmagában egyfajta garanciát jelent a minőségre nézve, ez pedig különösen fontos a mi esetünkben, hiszen a méz bizalmi terméknek számít. Éppen ezért kiemelt szerepük van a különféle védjegyeknek is: példaképpen az Agrárminisztérium által életre hívott Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegynek, melynek használatára mi magunk is pályáztunk annak idején.

Az akác-, a repce-, a selyemfű és a napraforgómézünk esetében is használjuk, erősítve a fogyasztók bizalmát e termékek iránt, melyeket hagyományos ízvilág és előállítási technológiák jellemeznek. A szaktárca hungarikum pályázatának keretében az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) is létrehozott egy új védjegyet, amit azok a méhészek kaphatnak majd meg, akik zárszalagos akácmézzel rendelkeznek. De nemcsak a védjegyek növelik a vásárlók bizalmát, hanem a rangos méhész-, illetve mézversenyeken szerezhető minősítések is.

- Az étkezéseken túl a mézben milyen felhasználási lehetőségek rejlenek napjainkban? Úgy tudom, előszeretettel használják szépség- és masszázsszalonokban is.

- Ezek viszonylag új felhasználási területek, azonban kétségtelen, hogy már elődeink is használták a mézet nehezen gyógyuló sebek vagy éppen visszeres problémák kezelésére.

A házipatikában mind a mai napig használják, s már nemcsak az akác-, a vegyes- és repcemézet, hanem például a galagonya- vagy éppen a medvehagymamézet is, melyek szintén számos jótékony hatással bírnak.

A méz keresett termék a kozmetikai ipar számára és persze a gasztronómia területén is. A süteménykészítésben való alkalmazása mellett egyre többen használják a mézet – például a selyemfű mézet – húsok pácolására is.

- Folyamatosan bővül az egészséges életmód híveinek tábora. Meglátszik ez a mézeladásokban is?

- Miután tavaly márciusban felütötte fejét hazánkban a koronavírus, ugrásszerű növekedést tapasztaltunk a mézeladások tekintetében, s nagyot nőtt a kereslet a propolisz és a virágpor iránt is, legfőképp immunerősítő, fertőtlenítő hatásuk miatt. Vitathatatlan, hogy az emberek egyre inkább beillesztik a mindennapjaikba a mézfogyasztást,

ugyanakkor a hazai fogyasztók többségére még mindig jellemző, hogy akkor veszi le a polcról a mézet, amikor érzi, hogy kapar a torka, vagy amikor már megfázott.

Persze ezen esetekben is segít, de érdemes lenne nemcsak a betegségek kezelésére, hanem megelőzésére is használni, annál is inkább, mivel közismert, hogy a rendszeres mézfogyasztás milyen fontos szerepet tölt be az ellenálló-képesség erősítésében. A statisztikák azt mutatják, ha minden honfitársunk akár csak napi egy kanál mézet fogyasztana, akkor a hazánkban előállított mennyiség teljes egészében lefedné a magyar piacot.

- A jelenlegi helyzetben azonban bőven jut exportra a magyar mézből. Az akácmézet mely országokban keresik leginkább?

- Nyugat-Európa több országában – Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában – is nagyon keresett termékről van szó.

Az ottani fogyasztók jól ismerik az akácméz kiváló ismérveit, ugyanakkor éppen ez az oka annak, hogy az sokszor javítómézként kerül be nagy nyugat-európai cégek egalizáló tartályaiba.

Így próbálnak a gyengébb minőségű, jellemzően ázsiai eredetű mézekből eladhatóbb és olcsóbb termékeket készíteni.

A mézfogyasztás népszerűsítését a fiatalok körében kell kezdeni. A fotón Zsibrita Eszter - a lapunk által megszólaltatott méhész lánya -, mint diákmézkirálynő

- Noha a mindennapok mostanság nem a személyes találkozóktól hangosak, az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt kaptak a mézfogyasztást ösztönző, kóstoltatásokkal egybekötött programok és kezdeményezések.

- Nagyon fontos feladat ez, éppen ezért minden alkalmat meg kell ragadnunk ahhoz, hogy népszerűsíthessük a mézfogyasztást, különösképpen a fiatalok körében. Kiváló példa erre az Európai Mézes Reggeli elnevezésű, szlovén kezdeményezésre létrejött kampány, ami hazánkban az Agrárminisztérium, az OMME, az Agrármarketing Centrum és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében fut. Ennek köszönhetően

"a magyar méhészek óvodákban és iskolákban hívhatják fel a gyerekek figyelmét a méz egészségre gyakorolt pozitív hatásaira, miközben megismertetik velük a legnépszerűbb mézfajtákat.

Jó eséllyel ezek közül a gyermekek közül kerülnek ki a jövő mézfogyasztói." Az akácméz esetében, tekintve, hogy a hungarikumok sorát gazdagítja, kiváló lehetőségek kínálkoztak a népszerűsítésre országhatárainkon belül és kívül egyaránt: rendszeresen tartottunk beszélgetéssel egybekötött kóstolót az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron, azaz az OMÉK-on, de megízlelhették e terméket például a Düsseldorfi Magyar Napok látogatói, vagy éppen malajziai mézkedvelők is, akiktől mind a mai napig kapunk megrendeléseket.

Ezen alkalmakkor ugyanakkor nemcsak a mézfogyasztást népszerűsítjük, hanem igyekszünk rávilágítani arra is, hogy miért is olyan fontos az, hogy vigyázzunk a méhekre s becsüljük meg a méhészek által elvégzett munkát.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Női gazdák Azerbajdzsánban

A nők 77 százaléka vidéken él Azerbajdzsánban és 32 százalékuk dolgozik a mezőgazdaságban, míg a férfiak között csak 24 százalék ez az arány. A nőknek azonban számos olyan kihívással kell szembenézniük, mint a nemek közötti bérszakadék, a többszörös munkaterhelés és a szociális szolgáltatásokhoz való rossz hozzáférés. Összességében hat órát dolgoznak ingyen naponta, míg a férfiak csak kettőt.

10 éves mélyponton a marhahúsfogyasztás

Oroszországban tavaly 1,94 millió tonnára esett vissza a marhahúsfogyasztás, mely 3,4 %-os visszaesést jelent az előző évhez képest. A nagymértékű csökkenés legfőbb okát a HoReCa szektor bezárása és a fogyasztók alacsonyabb jövedelme jelenti.

Tavaszi két méhcsaládos felerősítés

A koratavasz a méhesben a méhcsaládok kiegyenlítésének az időszaka. A méhész ilyenkor készíti fel az állományát a reményteli hordásokra, legfőként a főhordásra, az akácra. Az alábbiakban egy idehaza kevésbé ismert kiegyenlítési módszert szeretnék bemutatni, melyet néhány éve sikerrel alkalmazok.

A spanyol szamócatermelők tisztességes árakat követelnek

A gyümölcstermelő gazdák hétfőn tiltakoztak a spanyol Huelva tartományban, tisztességes árakat és tisztességes bánásmódot követelve.

Újra lehet pályázni a Magyar Tájdíjra

A Magyar Tájdíj az Európa Tanács Táj Díja által ihletett és annak szellemiségében létrehozott elismerő cím, amely a magyar táj védelme, kezelése, tervezése érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató önkormányzatok, önkormányzati társulások és társadalmi szervezetek részére adományozható.

Egyre több az erdő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Idén tavasszal több, mint 13 hektár elegyes kocsánytalan tölgyes telepítésével járult hozzá Borsod-Abaúj-Zemplén megye erdősültségének növeléséhez az ÉSZAKERDŐ Zrt., az Agrárminisztérium által meghirdetett Országfásítási Programban.

Több millió embernek keserű a csokoládé

A csokoládé iránti globális kereslet növekszik, de a látszólag kedvező helyzet ellenére néhány kakaóbab termelő országban, elsősorban Ghánában és Elefántcsontparton a gazdálkodók mély szegénységben élnek és teljesen elfogadott a gyermekmunka is.

Állattenyésztés: A jó minőségű árut elviszik

A limousin fajta egyik kiváló hazai törzstenyészete a balaton­almádi székhelyű IMÁR Bt.-nél található.

Termesszünk új fajtákat, vagy javítsuk a meglévőket?

A klímaváltozás szőlő- és borágazatra gyakorolt hatásáról rendezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete Litkei Máté igazgató vezetésével. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, a mezőgazdaság egészének teljesítményében kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás.

A fogyasztói magatartást vizsgálták

A Motivaction piackutató ügynökség rendszeresen végez felméréseket az európai fogyasztói magatartásról – különös tekintettel a virág- és dísznövényvásárlási szokásokra – a Holland Virágiroda megbízásából. Az eredményekből levont következtetések aztán átültethetők a marketingeszközökbe és felhasználhatók a reklámkampányok során.