Back to top

Zöldség-gyümölcs: az egyformák közt is válogat a vásárló

A világon megtermelt élelmiszer egyharmada hulladékként végzi. Az élelmiszerpazarlás nem csupán társadalmi, hanem környezetvédelmi gond is: amikor élelmiszer kerül a hulladékba, akkor a megtermeléséhez, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is veszendőbe megy. A termelőknek, kereskedőknek egyaránt érdeke a pazarlás mérséklése, és ezért egyre többet tesznek.

Az Aldi üzlethálózatának több mint háromnegyedében végeznek élelmiszermentést
A nehéz sorsú, elmaradott gazdaságú országokban a hulladék főként az élelmiszerlánc elején, az agráriumban keletkezik, a tárolás és elosztás nehézségeiből adódóan. A fejlettebb gazdasággal rendelkező államokban viszont az élelmiszerlánc végén, a háztartások pazarlása okozza a veszteségek nagy részét.

Az Európai Unióban az egy főre eső éves háztartási élelmiszerhulladék átlagosan 76 kilogramm.

A fejlettebb államokban (Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Svédország) ez a mennyiség még magasabb, 90-100 kilogramm, hazánkban a becslések szerint 68 kilogramm. A pazarlás az élelmiszerhulladéknak az a része, ami elkerülhető lenne.

A hazai élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében indította el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) néhány évvel ezelőtt a Maradék nélkül elnevezésű programját. Bár az élelmiszerhulladék jelentős hányada hazánkban is a háztartásokban termelődik, fontos, hogy az élelmiszerlánc minden szereplője részt vegyen a pazarlás mérsékléséért folytatott küzdelemben.

A termelőnél kezdődik

A közelmúltban nyilatkozta lapunknak Nagy József, a Szabadszállási Róna Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke, hogy nagyon szomorúnak tartja, amiért a megtermelt sárgarépából jellemzően 15 százalék, de egyes tételekből akár 40 százalék „selejt” lesz, mert a mérete nem felel meg a vásárlók elvárásainak.

A szakember szerint az élelmiszerpazarlás elkerülése ezért már a termelőknél elkezdődik, egyebek közt azzal, hogy figyelembe veszik a fogyasztói igényeket.

Persze így is terem a kívánt mérettartományba nem illő sárgarépa, a méreten felüliekből Szabadszálláson chipset készítenek, a kisebbeket takarmányozásra hasznosítják. A „mérethibás” gyökérzöldségek minősége jó, csak kevésbé mutatósak, az egységesség hiánya miatt konyhai feldolgozásuk kicsit időigényesebb.

Régebben ez nem akadályozta meg az értékesítésüket, mondta a szakember, aki szeretné, ha a mai gyakorlat változna, és az áruházak a jelenleginél nagyobb mennyiségben kínálnának másodosztályú zöldségeket is vásárlóiknak.

A minőséggel társítják

Hunyadi István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint a zöldség-gyümölcs kereskedők álláspontja teljesen érthető: a sok szempontból egyöntetű árutétel értéke könnyebben megállapítható, és fontos az is, hogy a kereskedelemhez kapcsolódó műveletek során lényegesen könnyebben kezelhető, mint a heterogén tétel.

Ráadásul a szép árut könnyebben és jobb áron lehet eladni, több ilyen irányú kutatás is megerősíti, hogy a fogyasztó a szemével is vásárol, és természetesen mindig a lehető legjobbat (vagyis amit ő a legjobbnak gondol) akarja kapni a pénzéért.

Ezt alátámasztja az a tapasztalat, hogy pszichés okokból a vásárlók többsége még a teljesen egységes áruban is keresgél, válogat a boltban.

A fogyasztók elvárják, hogy az áru szép küllemű legyen, ami leginkább az egységességet (alakban, méretben, színben) jelenti. A rendezett, egységes megjelenés a magasabb minőséget is sugallja a fogyasztó számára.

Erre az elvárásra persze az iparág is hatással volt, a válogató-osztályozó technológiák fejlődésével szépen rávezette a vásárlókat igényeik megváltoztatására.

A reklámokban általában a tökéletes zöldség vagy gyümölcs jelenik meg, még azokban a reklámokban is, ahol a zöldség vagy gyümölcs csak „statisztaként” van jelen, jegyezte meg a FruitVeB ügyvezetője.

Az ömlesztett vagy sorolt termékek értékesítésekor kisebb a pazarlás

Technológia és fajta

Az elvárttól eltérő méret, alak miatt a zöldség-gyümölcs beltartalma nem rosszabb, a már említett pszichés okokból adódóan mégis bizalmatlanabb a fogyasztó az ilyen áruval szemben, azt gyengébb minőségűnek gondolja.

Emellett kényelmi szempontok is léteznek, melyekre a konyhában aktív vásárlók nagy része odafigyel, például nem mindegy, hogy a vasárnapi leveshez mennyi ideig tart megtisztítani a sárgarépát, mennyit veszítünk el belőle a nehézkesen pucolható girbegurba alakja miatt.

Hunyadi István szerint azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kereskedelem a legtöbb termék esetében nem egy, hanem legalább kettő (néha több) méretosztállyal is dolgozik, ami lényegesen nagyobb mozgásteret nyújt a termelőknek. A korszerű termesztéstechnológiák és fajták párosítása pedig segít abban, hogy a termelők mindinkább kielégíthessék a növények igényeit (víz, tápanyag, fény, hőmérséklet stb.), és ennek révén minél egységesebb árualapot termesszenek, növeljék az elvárt minőségű termések arányát.

Ez utóbbit lényegesen ronthatja a nem megfelelő termőhely, a technológiai hibák és pontatlanságok.

A felhasznált, fogyasztott részt a föld felszíne felett hozó zöldség- és gyümölcsfajok termelői valamivel jobb helyzetben vannak, hiszen szemmel is követhetik a termés fejlődését, és szükség szerint beavatkozhatnak (például virág-, gyümölcsritkítással, lelevelezéssel), hogy javítsák a minőségüket. Gyökérzöldségeknél, hagymaféléknél ez nehezebb, ám a jó termőhely, a magas technológiai színvonal és a technológiai fegyelem segíthet abban, hogy sok, kiváló minőségű termést takaríthassanak be a kertészek. A sárgarépa-termesztők átlagosan 20-25% kiesővel számolnak, de persze sok múlik a vevőn és az ér­tékesítési alkun is.

Ettől függetlenül a termelésben a kieső, értékesíthetetlen termés arányának a minimalizálása a cél, hangsúlyozta a FruitVeB ügyvezető igazgatója.

Az élelmiszerpazarlás mértékének csökkentése a kereskedőknek is érdeke, az élelmiszerhulladék mérséklésére többféle módszert is alkalmaznak.

Szinte csak első osztály

Jelenleg 115-120 zöldség-gyümölcs termék található az Aldi választékában, de ez az idénytermékekkel bővül. A vevők a gyümölcsök közül leginkább a déligyümölcsöket keresik, de előszeretettel vásárolnak a gazdag almaválasztékból is. A zöldségek közül a különféle paradicsomok, paprikák és burgonyák iránt a legnagyobb a kereslet.

Az Aldi arra törekszik, hogy olyan zöldségeket és gyümölcsöket kínáljon vásárlóinak, amelyekben a növényvédőszer-maradványok mennyisége a jogszabályban előírt megengedett értéknél is alacsonyabb.

Évszakok szerint és időjárástól függően is változik a kínálat
Beszállítói számára részletes termékspecifikációkat dolgozott ki, amelyekben a növényvédőszer-maradványra vonatkozó elvárások nemcsak az említett legmagasabb megengedett mennyiségre vonatkoznak, hanem a hatóanyagok számára és az akut referenciadózisra (ARfD, az egy étkezés alatt vagy rövid időn belül elfogyasztott élelmiszerrel a szervezetbe juttatható maximális szermaradék-érték) is kiterjednek. Ezeket minden beszállító köteles betartani, valamint igazolni a saját minőségbiztosítási intézkedéseit és maradványanyag-elemzését.

Az átfogó növényvédőszer-maradvány monitoring keretein belül az Aldi független laboratóriummal vizsgáltatja be a termékeket.

Az eredmények lehetővé teszik az értékesítési lánc fenntarthatóságának biztosítását a földektől a vásárlókig, valamint a vizsgálatok folyamatos továbbfejlesztését a változó tudományos eredményekhez igazodva. Beérkezésükkor természetesen a zöldségek és gyümölcsök egyéb tulajdonságait (aroma, íz, cukor-sav arány, tömeg, hőmérséklet, valamint szín és állag) is ellenőrzik.

Az Aldi szinte kizárólag első osztályú termékeket forgalmaz, kivéve a szezonban kapható lecsópaprikát, amely másodosztályba tartozik.

Tapasztalataik szerint a vásárlók a fajon belül a fajták alapján is választanak paradicsomot, paprikát és almát.

Egyértelmű tendencia, hogy a vevők otthon nem halmozzák fel, nem tárolják az élelmiszert, ezt a szokást csak erősíti, hogy mind több az egy-két-háromfős háztartás. Mivel a legtöbb termékből van lédig kiszerelés, a vásárlók az igényeiknek megfelelő mennyiséget vihetik haza.

Az áruházlánc együttműködik az Élelmiszerbankkal, az üzletekben keletkező, emberi fogyasztásra még alkalmas élelmiszerfelesleg a karitatív szervezet segítségével eljut a rászorulókhoz.

A már nem értékesíthető termékeket – állateledel céljára – állatmenhelyek, tenyésztők számára adja át az Aldi. Üzlethálózatának több mint háromnegyedében, 116 áruházban végeznek élelmiszermentést. A leselejtezendő készletek minimalizálása érdekében az áruházak munkatársai folyamatosan elemzik az előző időszakok forgalmát, megbecsülik a termékekből eladandó mennyiséget, és figyelemmel kísérik az időjárást is.

Lédig értékesítés, kevesebb pazarlás

A SPAR 100-150 zöldség-gyümölcs ter­méket kínál a sokféle fajból, típusból, kiszerelésből adódóan. Legtöbb az alapvető zöldségekből (burgonya, hagyma, gyökérzöldségek), illetve almából és banánból fogy, épp ezért ezek egész évben elérhetőek üzleteikben, tájékoztatott Ma­czelka Márk kommunikációs vezető.

Az üzlethálózatnál termékszintű specifikációkkal dolgoznak. A SPAR biotermékei másodosztályúak, ahogyan a lecsópaprika és a parázsburgonya is. A biozöldségek esetében megengedett a másodosztály, hiszen a növényvédő szerek mellőzése miatt ezeken több lehet az esztétikai hiba.

Banánból is kínálnak másodosztályút, mert így szeretnék ösztönözni az előző napokról megmaradt, már érettebb, esetleg cukorfoltos, de ugyancsak jó minőségű gyümölcs forgalmát.

Összességében azonban elenyésző a másodosztály részaránya.

A műanyaghulladék csökkentésére a kis kiszerelések helyett a legjobb megoldás a zöldségek-gyümölcsök lédig (ömlesztett vagy sorolt) értékesítése, a SPAR választékában ezek vannak túlsúlyban. Az élelmiszerpazarlás megelőzésében az árukínálat és a mennyiség tervezésének kulcsszerepe van. Az időjárás is befolyásolja a vásárlói szokásokat: hidegben sok citrusféle és fokhagyma fogy, hőségben előtérbe kerül a dinnye, háttérbe szorulnak a kevésbé lédús zöldségfélék (retek, csemegehagyma), télen pedig megnő a leveszöldségek forgalma.

A SPAR az állatvédelemmel foglalkozó szervezeteket támogatja a pulton már nem tartható zöldségekkel, gyümölcsökkel, az állateledelnek sem alkalmas termékeket pedig komposztálják.

Országrésztől függően

A Penny üzletekben hétről hétre változik a kínálat az időszaktól és az időjárástól is függően. Állandó termékek a paprika, a paradicsom, a burgonya, valamint a leveszöldségek. Rövidebb időszakokban, ám rendszeresen megtalálható polcaikon a dinnye, a mandarin és a narancs.

Ennek a láncnak a szakemberei is megerősítették, hogy a vásárlók már nem szeretik otthon tárolni a zöldséget, gyümölcsöt, így inkább rendszeresen megveszik őket kisebb adagokban, frissen.

A forgalmazott termékeik egy részére – például az almára, a körtére, vagy éppen a kivire – nemzetközi jogszabályi előírások vonatkoznak, melyek természetesen az áru méretét is előírják. A beszállítókkal folytatott tárgyalások során mindig figyelembe kell venni az említett EU-s jogszabályokat és az azokban szereplő paramétereket, illetve az UNECE (az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága) normáit is, tudtuk meg a Penny minőségbiztosítási vezetőjétől.

Több mint egy évtizede gyakorlat náluk, hogy önellenőrzés keretében havi rendszerességgel vizsgálják a friss zöldség-gyümölcs termékeiket.

Vizsgálataik kiterjednek a szermaradványok, a nehézfémek, a nitrit és a nitrát szűrésére is. Nemzetközi hatásra idén januártól új monitoringkoncepció mentén dolgoznak, amely az eddigieknél is szigorúbb ellenőrzést jelent. Ma már a szezonalitás, vagy a származási ország vizsgálata is nagy hangsúlyt kap, emellett termékre szabott mikrobiológiai és egyéb beltartalmi vizsgálatokra is sor kerül.

Törekszenek arra, hogy külön jelöléssel ellátva másodosztályú termékeket (például fokhagyma) is forgalmazzanak, ezzel ugyanis a szállítóiknál csökkentik a selejtet, a vevők pedig az átlagnál olcsóbb termékeket is vásárolhatnak.

Az első és másodosztályú termékek eladási ára közti különbség termékfajtától függ, illetve a beszerzési és kínálati mennyiségtől is függ. Országrészenként is eltér a másodosztályú zöldségek és gyümölcsök iránti kereslet.

A korábbi tapasztalatok figyelembevételével, pontos tervezéssel, megfelelő árstratégiával, igényes kihelyezéssel, és a piaci körülmények vizsgálatával igyekeznek csökkenteni a megmaradó áru mennyiségét. A fogyasztásra még alkalmas friss zöldség-gyümölcsök napi kiajánlással az Élelmiszerbankhoz kerülnek. Ezt a fajta adományozási módot a Penny már évek óta sikerrel alkalmazza. Az értékesítésre alkalmatlan, a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő termékeket központilag visszagyűjtik. Ezekből a termékekből hulladékhasznosítás révén biomassza, biogáz készül. Nyitottak minden olyan kezdeményezésre, amely a fenntarthatóságot szolgálja.

Újabb minőségvizsgálatok

Az Auchan alapválasztékában több mint 200-féle zöldség-gyümölcs termék található meg, amelyeket kiegészítenek a szezonális áruk, így számuk a teljes év során megközelíti az 500-at.

A zöldségek esetében a legnépszerűbb termékek a burgonya, a hagymafélék és a különböző paradicsomok, míg a gyümölcsökből az almák, a citrusfélék, a dinnyék és a banán kereslete a legnagyobb.

Az évszakok, az időjárás hatását ennél az áruházláncnál is tapasztalják, erősítette meg Makránszky Melinda, az Auchan Magyarország Kft. stratégiai beszerzője.

Az áruházláncnál termékenként határozták meg a méret szerinti elvárásokat, melyek egy részére jogszabály is vonatkozik, illetve a vevői elvárásokat is figyelembe veszik, és igyekeznek lefedni a termékek teljes mérettartományát. Minden termék minden kiszerelésére külön termékspecifikációt készítenek, és az árukat szakmailag képzett minőségellenőrök vizsgálják. Emellett kockázatbecslés alapján évi többször végeztetnek peszticidvizsgálatot, és ettől az évtől bevezették a szúrópróbaszerű mikrobiológiai vizsgálatot is.

Minden partnerüknél előírás az első betakarítás időszakában a kultúránkénti peszticidvizsgálat, amit az auditok során szigorúan ellenőriznek.

Az Auchan áruházakban csak lecsópaprikából, hegyes erős paprikából és paradicsomból forgalmaznak másodosztá­lyút. A kisebb alak- és héjhibák miatt a pultról leszedett termékeket a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek adományozzák. Az adományként nem hasznosíthatókat (pl. frissességi probléma okán) leselejtezik, és egyes áruházaikban állati takarmányozásra ajánlják fel, mondta a szakember.

Tökéletesen tökéletlen

A Tesco zöldség-gyümölcs kínálata átlagosan 240 termékből áll, de természetesen a különböző méretű áruházaik más-más kínálattal várják a vásárlókat. Folyamatos kereslet van az alaptermékek iránt, mint a banán, az alma, a burgonya, a hagyma, a sárgarépa, a kígyóuborka, a paradicsom vagy a paprika.

Emellett kedvelt szezonális gyümölcs a narancs, a mandarin és a pomelo; tavasz közeledtével pedig egyre népszerűbb a hazai paradicsom, paprika, kígyóuborka, saláta-, és retekfélék, mondta Varga Eszter, a Tesco-Global Zrt. külső kommunikációs menedzsere.

Szinte a teljes választékuk (kivétel a csírák, fűszernövények) sajátmárkás termék, az ömlesztett vagy sorolt áruk is. Minden termékre van pontos leírásuk, hogy milyennek kell lennie.

A Perfectly Imperfect (tökéletesen tökéletlen) választékukban a beltar­tal­mu­kat tekintve tökéletes, de esztétikai hibás, vagy méretük miatt első osztályúként nem értékesíthető termékek tartoznak: megtalálható benne uborka, burgonya, édesburgonya, kaliforniai paprika, fokhagyma, sárgarépa, póréhagyma, zöldalma és szezonálisan körte. Jelenleg jellemzően a hipermarketeikben érhetők el, ugyanakkor az almával, „nem tökéletes” körtével és burgonyával kisebb boltjaikban is lehet találkozni.

Tavaly több mint egymillió csomagot értékesítettek ezekből a termékekből, ami mennyiségre ugyan még az egy százalékát sem éri el az összes zöldség-gyümölcs forgalomnak, ám egy év alatt mintegy 30 százalékkal növekedett.

A „tökéletesen tökéletlen” termékek tehát népszerűek a vásárlók körében, az ár-érték arányuk vonzó. Ezzel a termékcsaláddal a termelőket is segítik, hiszen olyan zöldséget és gyümölcsöt is átvesznek, amik nem felelnek meg a lédig és egyéb csomagolt termékek minőségi követelményeinek. Így kevesebb végzi a hulladékban.

Az áruházlánc a termelőkkel együttműködve dolgozza ki az éves választékot, természetesen a jogszabályok betartásával. Minden termékre meghatározzák a minőségre, érettségre, osztályra, méretre és ezeknek az eltéréseire vonatkozó minimumkövetelményeket, amiben az érvényben lévő jogszabály az iránymutató.

Mielőtt új termék kerül a Tesco pocaira, laborvizsgálatokat is kérnek rá, például a növényvédőszer-maradványt is ellenőriztetik.

A biztonság kiemelten fontos ezen a területen is, és arról is meg kell győződniük, hogy a termelés teljes folyamata során maradéktalanul megfelelnek az EU és a Tesco saját követelményeinek is. Logisztikai központjaikban ellenőrzik a beérkezett zöldség-gyümölcs paramétereit (átmérő, súly, hosszúság, belső minőség, pl. Brix-érték, létartalom).

Szeretnék elérni, hogy egy napon egyetlen falat emberi fogyasztásra alkalmas étel se vesszen kárba a Tescónál. Ennek érdekében vállalták, hogy 2025-re semmilyen, még felhasználható élelmiszer nem válik hulladékká a Tesco közép-európai működésében, hangsúlyozta Varga Eszter.

A 2019/20-as gazdasági év során Magyarországon 36 százalékkal csökkentették a működésünk során keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét: a 2018/19-es 8619 tonnáról 5474 tonnára szorították le, és ez a mennyiség egyúttal 63 százalékkal kevesebb, mint a 2016/17-es bázisévben volt. A Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel kialakított partnerkapcsolatuk révén tavaly 6436 tonna élelmiszerfelesleget adományoztak helyi karitatív szervezeteknek, ez több mint 16 millió adag ételhez volt elegendő.

Az élelmiszermentés és -adományozás kiterjesztésével tavaly 176 áruházuk ajánlotta fel az élelmiszerfelesleget, jelenleg több mint 180 áruházuk adományoz mindennap, és az év végéig minden áruházukat szeretnék bekapcsolni a programba.

Alapvetően három eleme van a leselejtezendő készletek csökkentésének. Megpróbálják minél jobban megbecsülni a szükséges készleteket. Folyamatosan alkalmazzák a Megvenném? (Would I buy it?) elvet, a zöldség-gyümölcs osztályt rendszeresen átvizsgálják, és a sérült, esetleg romlott terméket azonnal eltávolítják a pultról. A harmadik elem pedig az értékcsökkentett értékesítés, amit akkor alkalmaznak, ha egy termék osztályát veszti (pl. megfonnyad), de még fogyasztható.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a mogyoróallergiánál is komolyabb gond lehet

Amerikai orvosszakértők szerint még a diófélék okozta allergiánál is komolyabb problémát okozhat egy egyre szélesebb körben jelentkező allergiás megbetegedés. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az öt év alatti gyerek között kétségbeejtően magas a tehéntej-allergiások száma - egyelőre csak az ad reményt, hogy a többségük "kinövi".

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre.

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

Nem kell a műanyag - tészta és rizs újratöltő állomást tesztel az Aldi

Az áruházlánc új rendszert tesztel a műanyag hulladék csökkentésére azzal, hogy csomagolásmentes tészta- és rizstermékek értékesítésébe kezd, mely a kimért zöldség és gyümölcs árusítás folyamatához hasonlóan működik.

Uniós oltalmat kapott a Budaörsi őszibarack

Az Európai Bizottság április 19-én oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.