Back to top

Éghajlatváltozás miatti módszerváltás a metszésben

Sicz György nyugdíjas békéscsabai kertészmérnök a gyümölcsfái metszését két részben ütemezi be, mivel a most látható jó virágrügy berakódást egy késői fagy megritkíthatja. A klímaváltozás miatt érzékelhető időjárási anomáliák, a rövid időn belül bekövetkező nagy hőmérsékleti különbségek miatt erre számítani kell…

Hirtelen és nagyot változhat a hőmérséklet

Dr. Sicz György metszési bemutatót tart békéscsabai kertjében
Fotó: Alt Judit
Az utóbbi évek időjárási anomáliái lassan éghajlati változás szintjére emelkednek. A hosszan tartó forró nyári aszály után évek óta enyhe telek következnek, a jelenben csapadék bő ősz-tél közepette február 11-én Békéscsabán még +10 oC fok volt a hőmérséklet, másnap -12,5 fok. A növénytermesztés, de különösen a gyümölcskertészet szempontjából fontos meteorológiai állapotról van szó, melynek a biológiai életközösségek rendszerének felbomlása az egyik következménye.

A növényi kórokozók és állati kártevők nemzedékváltásának megszaporodása mellett az áttelelési feltételek számukra kedvezőbbekké váltak.

Az almamolynak régebben volt, hogy egy évben a harmadik nemzedéke is megjelent, most már ez mindig károsít, és van hogy a negyedik is megjelenik, mondta Sicz György.

Az állati kártevők esetében ehhez még hozzájárul a pete-lárva-báb és imágó gyérítő énekes madár állomány életkörülményeinek kedvezőtlen változása és a madárvédelem hiányosságai. Ez a probléma fokozott gondot jelent a kiskertekben, ahol a tenyészidőszakban korlátozott, vagy nulla a kémiai növényvédelem. És az agrometeorológiai állomások megszűntetése sem segíti az előrejelzést.

A fák mélynyugalma is megsínyli

Ép és fagykárt szenvedett rügy keresztmetszete
Fotó: Alt Judit
A másik meteorológiai kedvezőtlen hatás növényélettani. Ez a gyümölcsfák esetében azt jelenti, hogy felborul a biológiailag szükséges téli nyugalmi állapot rendje, ami ráadásul faj-, és fajtafüggő is.

Február végén ezért Sicz György rügyvizsgálatot tartott a kertjében.

Akkor az őszibarackban még pregnánsan nem volt megítélhető a fagykár, de a külterületi gyümölcsös korai Springtime fajtájában, ahol erősen duzzadtak már a rügyek, 45 százalékos rügykár mutatkozott, a kései Cresthaven ekkor még téli álmát aludta. A külterületi kései Mandulakajszi rügyei is nyugalmi állapotban voltak, de a boncolási eredmény 55 százalékos fagykárt mutatott. És most jön a meglepetés: a belterületen ugyanez a fajta, amely tavaszi fagytűrő képességéről híres, 69 százalékos fagykárt szenvedett, ez viszont már a rügypattanás fenológiai stádiumában volt.

Itt a virágzáskori fagyokkal kapcsolatos tapasztalat „fejre állt”, de szakmailag indokoltan: ez a téli nyugalmi állapot eltérő lezajlására vezethető vissza.

A fagyhatásnak a virág szállítószövet rendszerére is van hatása, ez kedvezőtlen esetben majd az ivarszervek tápellátásakor – a virágzáskor – fog jelentkezni, ami ronthatja a kötődést, így a várható terméskilátást, véli a szakember.

A metszőolló mellett a kései fagy is ritkíthat

Dr. Sicz György a több, mint 50 évnyi beköttetett Kertészet és Szőlészet lapgyűjteményével
Fotó: Alt Judit
A gazda szabad szemmel nem lát bele a rügyekbe, bizakodik a fák jórügy-berakódása láttán, de majd később ráeszmél a valóságra, ezért a tavaszi metszéskor a rügyekben keletkezett kárt mindenképpen figyelembe kell venni, valamint módosítani a megszokott metszési gyakorlatot.

Az időjárási körülmények megváltozását ha nem lehet visszafordítani, alkalmazkodni kell hozzá.

Ez a metszések számának növekedésével is jár, hiszen először nagyobb rügyterhelést érdemes hagyni, hátha a kései, hirtelen jött fagy beleritkít a virágokba.

Ha nem így történik, akkor pedig a bekötés után kell egy újabb menetben a termést ritkító metszést végezni, hogy ne sok apró, hanem inkább kevesebb de méretesebb gyümölcs legyen a fákon, vázolta a lehetséges, ám több munkával járó megoldásokat Sicz György.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Idénymunkások Németországban: nem sikerült rendezni egy fontos kérdést a spárgaszezon kezdetéig

Az eredeti bejelentés szerint a 15. héttől már érvényben kellene lennie a „70 napos szabály” 102 naposra hosszabbításának, azonban a Bundestag még nem hagyta jóvá, mert a kormánypártok nem tudnak megegyezni egy fontos részletkérdésben. Eközben a német gazdaszövetség változatlanul 115 napért száll síkra.

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.

Aszály, fagy, covid – ezzel küzd a növénytermesztés Mezőfalván is

A tavalyi aszály idején jó technológiával elég sok vizet sikerült a talajban még májusban is megőriznie a mezőfalvai szakembereknek, most azonban talajaikban sokkal kevesebb a víz, és az a vetéseken is meglátszik.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

Uniós oltalmat kapott a Budaörsi őszibarack

Az Európai Bizottság április 19-én oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.