Back to top

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

A talaj a kőzetek mállásából jön létre az élő szervezetek közreműködésével, és egy hektár egészséges talaj termőrétegében 6-10 tonna mikrobát és más élőlényt találunk.

A tápanyagfelvétel alapvetően a talaj szilárd alkotórészeinek, a talajoldatnak, a talajban lévő mikroorganizmusoknak és a növények gyökérfelszínének kölcsönhatása eredményeként megy végbe.

A növények a fotoszintézis során egyszerű szénhidrátokat képeznek, amelyek tekintélyes részét, 30-60 százalékát a gyökéren keresztül a talajba juttatják az őket segítő sokmilliárdnyi baktériumnak, sugárgombának és gombának. Ez a gyökérváladék elsősorban cukrokból, aminosavakból és szerves savakból áll, és nagyon kevés ásványi anyagot tartalmaz. A mikrobák ásványokat bontanak és építenek testükbe, az onnan származó szerves vegyületek pedig elérhetővé válnak a növények számára. Minden növény sajátos összetételű gyökérváladékot termel, tehát minél változatosabb a növénytakaró, annál többféle szervezet található a talajban. A változatosság azért is lényeges, mert a különböző mélységben gyökerező növények máshonnan veszik föl a tápanyagokat és lazítják a talajt.

Nagy jelentőségűek a talajban élő mikrogombák és kalaposgombák.

Utóbbiak micéliuma képes kapcsolatba lépni a növények gyökerével, és ez a kölcsönösen kedvező kapcsolat a mikorrhiza több víz és tápanyag felvételével jár a növény számára, javul a szárazságtűrése és a betegségekkel szembeni ellenállósága. A gombák ráadásul jól bírják a savas kémhatást, ezért ott is képesek lebontani a szerves anyagokat, ahol a baktériumok nem. A lignin bontásában is nagy szerepet játszanak.

Mint tudjuk, a talaj termékenységét a humusztartalmával jellemezzük, de mi is a humusz? Ellenálló, nehezen bomló, vízben csak meghatározott körülmények között oldódó szerves vegyületek összessége, ami a talajba kerülő növényi és kisebb mértékben állati eredetű szerves anyag mikrobák általi lebontásával keletkezik. Ezt a lebontást mineralizációnak nevezzük, és egyre egyszerűbb molekulák kialakulásához vezet. Ezekből a molekulákból megfelelő körülmények hatására újra szerves vegyületek, humusz képződik, ha nem folyamatos a mikrobák lebontó tevékenysége.

A humuszképződés a mérsékelt égövön a legnagyobb mértékű, a trópusi erdőkben nagyon gyorsan teljesen lebomlanak a szerves anyagok.

A humusz és a hozzá kapcsolódó agyagásványok alkotják a termékeny talajra jellemző apró morzsákat, amelyek lehetővé teszik a levegő és a víz tárolását a talajban, ami nélkülözhetetlen a növények életéhez.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a mogyoróallergiánál is komolyabb gond lehet

Amerikai orvosszakértők szerint még a diófélék okozta allergiánál is komolyabb problémát okozhat egy egyre szélesebb körben jelentkező allergiás megbetegedés. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az öt év alatti gyerek között kétségbeejtően magas a tehéntej-allergiások száma - egyelőre csak az ad reményt, hogy a többségük "kinövi".

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre.

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Idénymunkások Németországban: nem sikerült rendezni egy fontos kérdést a spárgaszezon kezdetéig

Az eredeti bejelentés szerint a 15. héttől már érvényben kellene lennie a „70 napos szabály” 102 naposra hosszabbításának, azonban a Bundestag még nem hagyta jóvá, mert a kormánypártok nem tudnak megegyezni egy fontos részletkérdésben. Eközben a német gazdaszövetség változatlanul 115 napért száll síkra.

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

Több mint ötszáz középiskolás az erdészeti vetélkedőn

A veszprémi Vetési Albert Gimnázium csapata nyerte az idei „Fedezd fel az örökséged!” erdőismereti vetélkedőt. Az Országos Erdészeti Egyesület ötödik alkalommal hirdette meg a középiskolásoknak szóló versenyt, amely idén az erdők láthatatlan értékeire hívta fel a figyelmet. A vetélkedőre 58 településről közel 100 iskola 185 háromfős csapata jelentkezett.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.