Back to top

Hortobágyi idill: így telnek az 50 évvel ezelőtt élt bikák utódainak mindennapjai

Végéhez közeledik a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Hortobágyi Nonprofit Kft. állattartó telepein, melyek egyik legnagyobbján, a kungyörgyi telepen tettünk látogatást. Itt, a téli szálláshelyen közel 1000 állat éli mindennapjait, köztük azok a borjak is, melyek a cég történelmi jelentőségű, tenyésztési vonalak megújítását célzó kezdeményezése nyomán jöttek világra.

MMG - Így telnek az 50 évvel ezelőtt élt bikák utódainak mindennapjai

 

Részletes fotógalériánkat ide kattintva találja.

„A magyar szürke szarvasmarháink a hátukon hozták be a havat, ami azt jelenti, hogy az utolsó percekig kitartottunk a legelőn, így a puszta gyönyörűen meg lett rágva az elmúlt évben” – magyarázta lapunknak Medgyesi Gergely, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője. Szavai szerint, miután tavaly december elején bekerültek az állatok a téli szálláshelyeikre, szinte azonnal megkezdődtek az ellések. Akkor úgy vélték, az ellési időszak végére – február közepére – akár a 900-at is elérheti a születendő borjak száma, melyek többsége mostanra már világra is jött.

A cég a szürkemarhákat öt telephelyen tartja, melyek közül az egyik legnagyobbnál, a kungyörgyi telepnél tettünk látogatást. Túlzás lenne azt állítani, hogy az időjárás a kegyeibe fogadott volna bennünket, a tehenek és borjaik azonban a szűnni nem akaró esőtől cseppet sem zavartatva időztek a szalmával borított kifutón. Az utódok között voltak azok is, melyek egy történelmi jelentőségű, a szürkemarha tenyésztési vonalak megújítását célzó kezdeményezésnek (bővebben ebben a cikkben írtunk róla) köszönhetően jöttek napvilágra.

„40-50 évvel ezelőtt élt bikák örökítőanyagait felhasználva termékenyítettünk meg 65 üszőt.

Ez azért fontos, mert a magyar szürke szarvasmarhák esetében különféle apai vonalakon keresztül történik a tenyésztés – Hortobágyon a „B”, a „C”, az „M”, a „T” és a „V” vonalak szerint. Azonban ezeken belül a bikák genetikai távolsága erősen lecsökkent. Szeretnénk a vonalakon belüli, illetve azok közti távolságot is növelni. Biztos vagyok benne, hogy nagyon szép jószágokat kapunk majd, s a fajtára nézve is előnyös változások következnek majd be” – folytatta Meggyesi Gergely. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a különbségek leghamarabb két év múlva lesznek észrevehetők a természetes úton, illetve az örökítőanyag használatával fogant, jelenlegi ellési időszakban született borjak között.

Fotó: Csatlós Norbert
Az ügyvezető egyebek mellett azt is elmondta, mihelyst kezdetét veszi az állatok kihajtása, sok tehén már a nyári szőrzetét viseli majd. „Ha egy tehén át tudja váltani a téli szőrét a nyárira úgy, hogy abban az időszakban a borját szoptatja, biztosak lehetünk abban, hogy jól takarmányoztuk őt” – tette hozzá, utalva arra, hogy az állatoknak nemcsak az utódneveléshez, hanem a szőrzetváltáshoz is sok energiára van szükségük.

A kungyörgyi telephelyen jelenleg – a borjakkal együtt – mintegy 1000 magyar szürke szarvasmarha tölti mindennapjait, s őket egy 11, igencsak határozott és következetes főből álló dolgozói csapat látja el, élükön Máté Csaba gulyás számadóval.

Szavai szerint a legtöbb feladatuk a decemberi időszakban volt, amikor az ellések zöme zajlott. A fülszámozáson, illetve az állategészségügyi kezelések elvégzésén túl a napi munka legnagyobb részét a szalmával történő aljázás, illetve a takarmányozás jelenti. „A legfőbb összetevő a szenázs. A lucerna zölden van bebálázva, ami jobb tejhozamot eredményez és a borjakat is jobb kondiban tartja” – árulta el.

Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Őrült méhsűrűség: Amerika „kenyeres kosarában”

A méhállományok egymás melletti összezsúfolása, az egy területre koncentrált nagy méhsűrűség sok veszéllyel jár együtt. Gondoljunk csak napjaink COVID19-fertőzésére, mely pillanatok alatt szétterjedt a világon. De a pandémia előtt is tudtuk, hogy például a menekülttáborok és a menedékhelyek a betegségek, a feszültség és a szociális problémák kirobbanásának táptalajai.

Webinár az antimikrobiális rezisztenciáról

Állatorvosok és állattartók számára rendezett két alkalomból álló online szakmai beszélgetést az Alpha-Vet Kft., ahol a téma szakavatott képviselői segítettek eligazodni az antibiotikumokat érintő szakmai tudnivalók és jogszabályok világában.

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.

Válságban a brit sertés export

A brit Nemzeti Sertésszövetség (NPA) szerint az új Brexit-követelmények miatt képtelenség tenyészállatokat exportálni az EU-ba, ami károsítja az Egyesült Királyság sertéságazatát.

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…