A bekamerázott fészek – amely a Gemenc Zrt. finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével létrejött projektnek köszönhető – felvételei alapján egyelőre nem lehet megállapítani, hogy hím vagy tojóról van szó.
A megfigyelések immáron kilencedik éve zajlanak a fekete gólyák tudományos oldalról megközelített megismeréséért.
De a kamerás felvételek a szakemberek információszerzése mellett a természetvédelmi szemléletformálásban is sokat segít.
A fészekről idén már nem indítják el az évekig működő internetes közvetést, de az erdőgazdaság weboldalán és az Ökoturisztikai Központ Facebook-oldalán rendszeresen beszámolnak a fészekben történő eseményekről.
Az ismét használt fészekben 2013 óta 31 tojást raktak a madarak, és 13 fióka ki is repült onnan.
Hazánkban mintegy 380-420 feketególya-pár fészkel, ebből mintegy 40 pár Gemencen. Ez a szám az elmúlt évtizedekben nem változott, ami azt jelzi, hogy az élőhely maradéktalanul megfelel a faj igényeinek.
A faj elsősorban háborítatlan, természetes erdőrészekbe építi fészkét, főként a nagy, idősebb fákat preferálja, a leggyakrabban előforduló fészektartó fa a 80-100 évesnél idősebb kocsányos tölgy.
Azért is élhet itt a faj a legnagyobb egyedsűrűséggel, mert a Gemencz Zrt. által kezelt területeken az elmúlt 25 évben meghatszorozódott az öreg erdők száma.
Az erdőgazdaság az elfoglalt fészkek körül ráadásul védőzónákat is kialakít, emellett az erdészeti tevékenységek időszakos átszervezésével, a turista túraútvonalak áthelyezésével segíti azt, hogy költési időszakban ne zavarják a madarakat.
