Back to top

Székelyföld jövője a biogazdálkodás

Az életünket felforgató világjárvány – a negatív hatások ellenére – bebizonyította, hogy a gazdaság egyik biztos alappillére a mezőgazdálkodás. Fontos tapasztalat ugyanakkor, hogy egyre nagyobb teret nyer az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatos szemlélet is.

Becze István SZGE elnök
Erősíteni kell tehát azokat a törekvéseket, amelyek a korszerű gazdálkodás irányába terelik a gazdákat, hiszen az elkövetkező – az előző történelmi időszaktól számított – időszak meghatározó lehet a nemzedékváltás tekintetében. Becze Istvánnal, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökével egyebek mellett arról beszélgettünk, hogy miként lehetne összefogni a gazdákat, megváltoztatni szemléletüket, arra ösztönözni őket, hogy a jövőbe tekintően gazdálkodjanak.

Az 1989-es rendszerváltást követő évtizedekben nagyon nehéz volt összefogni a gazdatársadalmat, hiszen többségükben még elevenen élt a szocialista kényszer-kollektivizálás emléke. Mindenki egyénileg, a visszakapott földjén próbált meg gazdálkodni. Ez a szemlélet a mai napig is tetten érhető, holott a fejlődéshez elengedhetetlen az összefogás. Ezen próbál segíteni a 2017-ben létrejött Székely Gazdaszervezetek Egyesülete is. Sikerül-e megtörni a társulást ellenző „történelmi” jeget?

– Valóban, szeretnénk összefogni a szétdarabolódott gazdatársadalmat. A gondolat 2010-ben Homorúdfürdőn fogalmazódott meg, itt találkoztak először a Székelyföldet alkotó három megyei (Maros, Hargi­ta és Kovászna) önkormányzat vezetői és az itt működő jelentősebb gazdaszervezetek képviselői.

Itt és ekkor döntöttük el, hogy létrehozunk egy, a székelyföldi gazdatársadalom érdekeit képviselő ernyőszervezetet, amelyik összehangolja a több száz szervezet tevékenységét, céljait,

hiszen nem lehetünk egymás versenytársai, csak együtt lehetünk sikeresebbek. Sokáig érleltük a gondolatot, ráadásul a bejegyzés sem volt egyszerű, több évig egyeztettünk. A folyamatot 2017-ben felgyorsítottuk, létrehoztunk egy fórumot, és arra kértük a helyi tagszervezeteket, hogy csatlakozzanak ehhez. Akkori célunk az volt, hogy minden magyarlakta községben legyen egy partnerünk. Jelenleg 160 tagszervezettel működünk együtt. Az egyesületnek van egy 27 tagú állandó bizottsága, amibe – kilenc mezőgazdasági szakterületen – az említett megyék delegálnak egy-egy megbízottat. Ugyanakkor az ügyvezető elnökségnek minden megyéből van két-két vezetőségi tagja. Ez a szervezeti felépítés is azt a célt szolgálja, hogy szakterületenként tudjuk összehangolni, segíteni a gazdaszervezeteket, a gazdák munkáját. Nagy lehetőség volt számunkra, hogy 2018-ban részt vehettünk a Kárpát-medencei falugazdász hálózat beindításában, kialakításában.

Az ennek működtetéséről megfogalmazott javaslataink nagy részét elfogadta a magyarországi szaktárca, így jelenleg húsz falugazdászunk van, és együttműködünk más gazdaszervezetek falugazdászaival is.

Nagy István hivatalában fogadta Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét, Hajdu Gábort, Hargita megye parlamenti képviselőjét, Korodi Attilát, Csíkszereda polgármesterét, valamint Becze Istvánt, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökét
Fotó: Pelsőczy Csaba
A falugazdász-hálózat kiépítésén és működtetésén túl van-e már olyan konkrét eredmény, ami irányt mutathat, példát állíthat a gazdák elé, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe véve az adott térségben merre kell tartson a korszerű mezőgazdálkodás?

– Több ilyen is van. Az egyik a Bioszékely Program, aminek a biogazdálkodás fellendítése a célja Székelyföldön, hiszen a három székelyföldi megye összterületének 35 százaléka Natura 2000-es tájvédelmi terület. Arra gondoltunk, hogy ha már ezeken a területeken több környezetvédelmi megkötés is van, ezt miért ne fordítanánk a mezőgazdászok hasznára, hiszen ezeken a területeken magas hozzáadott értékű termékeket tudnak előállítani. Elindítottunk egy fórumsorozatot, amelyen a biogazdálkodás termesztési, jogi stb. követelményeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Mindezt nemcsak elmondjuk, hanem segítünk is abban, hogy valaki biogazdálkodó legyen.

A következő lépés egy székelyföldi biominősítő intézmény létrehozása lesz.

Az idén, február 6-án pedig Csíkjenőfalván létrehoztuk a környékbeli tíz községből társult Felcsík Mezőgazdasági Szövetkezetet 120 alapítótaggal, köztük 107 magán- és 13 jogi személlyel. Ez példamutató lesz az állattenyésztők, a tejfeldolgozók számára. Fontosnak tartjuk még a szakoktatást is. Kapcsolatban vagyunk a Székelyföldön található szakirányú egyetemi és középfokú intézményekkel. Mint ismeretes, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán van kertészmérnöki és tájépítészeti oktatás, Sepsiszentgyörgyön pedig beindulhatott az agrár- és az erdészeti szakképzés. Maros megyében, szakközépiskolai szinten, sajnos nincs magyar nyelvű képzés, Hargita és Kovászna megyében is kevés létszámmal indul ilyen osztály.

Csatlakoztunk a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szervezésében, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával tavaly októberben indult Területi Innovációs Platformhoz.

Megállapodtunk Gyuricza Csabával, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (volt Szent István Egyetem) rektorával, hogy továbbra is támogatják a szakmai oktatási programjainkat. Tehát minden lehetőség adott a korszerű agrárgazdálkodás felé.

Milyen a kapcsolatuk a magyarországi és a romániai mezőgazdasági minisztériumokkal, agrárintézményekkel, szervezetekkel?

– A napokban, február 4-én Budapesten, a minisztérium székházában találkoztunk Nagy István agrárminiszterrel. A megbeszélésen egyeztettük a jövőbeni együttműködés irányait, a fejlesztendő területeket és azt, hogy a továbbiakban a magyar szaktárca miként segítheti programjainkat. Ezek között volt az Agrár­minisztérium Kárpát-medencei együttműködési prog­ramjának egyik eleme is, a külhoni magyar nyelvű agrár-szakképző intézmények működési és fejlesztési támogatásának biztosítása.

Illusztráció

Megtudtuk, hogy a minisztérium jelenleg egy olyan komplex fejlesztési koncepción dolgozik, amellyel a külhoni agrárszakképzés fejlesztését és megerősítését támogatná.

Nagy István arról is biztosított, hogy folytatják a Kárpát-medencei Falugazdász Programot, amiben kiemelt székelyföldi partner lesz a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete.

Ami a romániai kapcsolatrendszert illeti, a megyei önkormányzatok és a minisztérium hatáskörébe tartozó igazgatóságokon keresztül napi kapcsolatban állunk a hazai szaktárcával. Jelenleg a magyar érdekképviselet benne van a kormányban, így többet tudunk tenni ezen a téren. Az elmúlt időszakban se állt elő olyan helyzet, amikor ne tudtuk volna érvényesíteni a mezőgazdasági érdekvédelmet, és nem hiszem, hogy valaha az utcára kellene mennünk valamilyen érdekvédelmi kérdés megoldásáért. Úgy gondolom, ezeket az elkövetkezendő időszakban is asztal mellett lehet és kell rendezni.

Különböző agrárfórumokon többször elhangzott, hogy a földrajzi, területi és nem utolsó sorban történelmi adottságai miatt Székelyföldön nem folytatható intenzív mezőgazdálkodás, továbbra is a kisebb családi gazdaságoké a jövő, ha ehhez megfelelő körülményeket teremtenek. Ezzel ellentétben a Román Alföldön több százezer hektáros nagy gazdaságok prosperálnak. Hogyan egyeztethető össze ez a két gazdálkodási forma?

– Nem sokan tudják, de tény, hogy azokon a településeken, ahol több százezer hektáros nagy gazdaságok alakult ki, ott az emberek elszegényedtek, a fiatalok külföldre költöztek.

Van olyan konkrét eset is, hogy az új „földesúr” naponta ingyen ebédet biztosít a nyugdíjasoknak, hogy ne haljanak éhen.

A székelyföldi megyékben átlagosan mintegy 20–25 ezer gazda részesül földalapú támogatásban. Ez egyfajta jövedelmet, megélhetést biztosít számukra. Jól működnek a közbirtokosságok is, ahol szintén közösségek részesülnek a megtermelt javakból. Azt gondoljuk, hogy Székelyföldön olyan gazdaságokat kell létrehozni, amelyekben egy család el tudja végezni a munkát, és olyan jövedelemre tesznek szert, amiből megélhetnek. Ezért is igyekszünk meghonosítani, népszerűsíteni a biogazdálkodást, mert az így termelt termékekért megfelelő árat fizet a vásárló. Egy 20–50 állománynagyságú, megfelelően gépesített szarvasmarha-tartó, négytagú családi gazdaság megfelelő jövedelmet biztosíthat. Nagy érdemünknek tartom azt is, hogy sikerült a székelyföldi közbirtokosságokat leültetni egy asztalhoz.

Illusztráció

Cél, hogy a közbirtokosságok társuljanak, és hozzanak létre egy közös fafeldolgozó egységet és egy erdei gyümölcs-, valamint gombaértékesítési hálózatot.

A közbirtokosságok képviselői arra is nyitottak voltak, hogy minősítsék a legelőket, ezáltal bevonva minél több gazdát a biogazdálkodásba, mert ez a székelyföldi mezőgazdaság jövője. Közel 1 millió hektár legelőt és kaszálót tudnánk minősíteni. Hosszú távú célunk, hogy néhány év múlva a nemzetközi biokiállításokon Székelyföldet biorégióként képviseljük.

A székelyföldi mezőgazdálkodás jövője egyebek mellett abban rejlik, hogy miként sikerül a fiatalokkal megszerettetni a szakmát. Dacára a valóban kedvező feltételeknek, enélkül nem lehet otthon tartani az ifjabb nemzedék tagjait.

– Elindítottunk egy népszerűsítési kampányt, amelynek célja, hogy előtérbe helyezzük az ilyen lehetőségeket.

Az elkövetkezendő hét évben számtalan pénzügyi lehetőség nyílik számukra.

Pályázhatnak azok a fiatalok, akik külföldről hazatérnek, és itthon szeretnének gazdálkodni. Külön kiírás szól a fiatal gazdáknak, de szerezhető támogatás farmfejlesztésre, egy gazdaság környezetkímélővé való átalakítására, ezen kívül felkarolják a biogazdálkodást. Az a célunk, hogy a falugazdász hálózaton belül létrehozzunk egy olyan irodahálózatot, amelynek munkatársai segítenek a kisebb pályázatok megírásában. Nemcsak a biogazdálkodást, hanem a fóliaházas zöldségtermesztést is szorgalmazzuk. Ma már olyan technológiai megoldások vannak, amelyek segítik a gazdákat. Ezt kell tudatosítanunk, mert ha egy fiatal kimegy külföldre, akkor másnak lesz a szolgája. A mostani járványhelyzetben akár idegenben is rekedhet, míg ha itthon marad, a családja, barátai környezetében teremtheti meg saját jövőjét. Ja, hogy dolgozni kell? Az eredményekért minden területen tisztességesen oda kell állni a munka mellé, csak nem mindegy kinek a malmára, jövőjére hajtják a vizet a fiatalok.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a mogyoróallergiánál is komolyabb gond lehet

Amerikai orvosszakértők szerint még a diófélék okozta allergiánál is komolyabb problémát okozhat egy egyre szélesebb körben jelentkező allergiás megbetegedés. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az öt év alatti gyerek között kétségbeejtően magas a tehéntej-allergiások száma - egyelőre csak az ad reményt, hogy a többségük "kinövi".

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Idénymunkások Németországban: nem sikerült rendezni egy fontos kérdést a spárgaszezon kezdetéig

Az eredeti bejelentés szerint a 15. héttől már érvényben kellene lennie a „70 napos szabály” 102 naposra hosszabbításának, azonban a Bundestag még nem hagyta jóvá, mert a kormánypártok nem tudnak megegyezni egy fontos részletkérdésben. Eközben a német gazdaszövetség változatlanul 115 napért száll síkra.

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Több mint ötszáz középiskolás az erdészeti vetélkedőn

A veszprémi Vetési Albert Gimnázium csapata nyerte az idei „Fedezd fel az örökséged!” erdőismereti vetélkedőt. Az Országos Erdészeti Egyesület ötödik alkalommal hirdette meg a középiskolásoknak szóló versenyt, amely idén az erdők láthatatlan értékeire hívta fel a figyelmet. A vetélkedőre 58 településről közel 100 iskola 185 háromfős csapata jelentkezett.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

A denevérek védelmére és ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a budapesti állatkert

A denevérek védelmére és fontos ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert a szombati denevérek világnapja alkalmából.

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.