Back to top

Gyerekek fejlesztése lóháton

Eger határában van egy tanya, ahol egyensúlyzavarban szenvedő, beszédhibás, mozgássérült, hiperaktív, hallássérült vagy épp autista gyerekek kis időre megfeledkeznek a hátrányaikról – képességeiket lóháton fejleszti egy elhivatott óvodapedagógus.

Fotó: BNE
Hatéves kislány, hátán gerincvédő, fején kobak, kezei puha, meleg kesztyűbe burkolóznak. Biztonsággal ül Vándor, a herélt hucul csődör hátán, miközben Kovácsné Lukács Kriszta mellettük sétálva egyik kezével tartja a gyerek hátát, s énekli, hogy „a part alatt, a part alatt, három tarka macska, három tarka macska”. A kislány feladata, hogy a dalt tapssal, vagy egy-egy kézmozdulattal kísérje.

Dalma autista, de laikus szemlélőnek a karám túloldalán állva ez elsőre fel sem tűnik. Nem beszél, a hétköznapokban jellemzően kártyákkal kommunikál, s leginkább a neki biztonságos környezetben érzi jól magát. A mozdulatait kívülről figyelmesen követő édesanyától megtudjuk, az óvodás kislány korábban öt-hat percig tudott csak a ló hátán megmaradni, utána elvesztette a türelmét, sírni vagy épp kiabálni kezdett. Most már negyedórát is eltölt a gyakorlatokkal, ami hatalmas fejlődést jelent, hiszen ennyi időre legalább kimozdul a komfortzónájából, testével, mozdulataival kommunikál, s ami a legfontosabb: megérti és végrehajtja a feladatot, ami az ő esetében nem is olyan egyszerű.

MMG - Képességfejlesztés lóháton - Lóduló

Eger határában, szőlődombok között vagyunk, szemben jól látszik a Nagy-Eged-hegy déli lejtője, távolban pedig a hófödte Bükk-hegység sziluettje bontakozik ki. Ez a Lóduló helyszíne, így nevezte el a lóháton történő képességfejlesztésre létrehozott vállalkozását a Heves megyei Novajon élő Kriszta, aki korábban óvodapedagógusként is dolgozott.

- A párom ötlete volt hat-hét évvel ezelőtt, hogy munka mellett tanuljam meg, miként lehet a gyerekeket lovas gyakorlatokkal is fejleszteni, és mivel egyre több problémás és fejlődésében megkésett gyerekkel találkoztam, én is jó ötletnek tartottam ezt.

Jómagam addig nem lovagoltam, lovakat sem tartott a családból senki, mégis úgy éreztem, ez megfelelő terep nekem, így belevágtam - mondja. Az alapokat Kiskunmajsán, a Lópofa Egészségmegőrző és Oktató Kft-nél tanulta meg, majd elvégzett egy lovastúra-vezető tanfolyamot, később pedig a „beszédindítás lóháton” kurzust.

Időközben a látóterükbe került egy herélt hucul csődör, Vándor, akinek a hátán párszor már ültek, de erre a feladatra még nem használták, így képzést igényelt ezen a területen: erre Egerben a Mátyus lovastanyán találtak akkoriban megfelelő embert.

Vándor hátán a hátrányok is tompulnak

A nyár még távolinak tűnik, a gyerekek most hideg téli délutánon érkeznek sorra a hangulatos tanyára. Az autista Dalmát fél órával később Krisztofer váltja a lovon: ő hatodikos, s egy genetikai rendellenesség miatt az utóbbi években több lábműtétet is el kellett szenvednie, hogy valamiképp kiegyenesedjenek a végtagjai. Egyik lába még ma is rövidebb, mint a másik, Vándor hátán azonban ez a hátrány szinte megszűnik létezni. A fiú tanulási nehézségekkel is küzd, a figyelme meglehetősen szétszórt: a koncentrálásban a lovon végzett gyakorlatok sokat segítenek. Az óvodás Márkót beszédhibája miatt hozta először az édesanyja az Eger melletti tanyára: a fiú négy hangot nehezen ejtett ki, de mára ezek közül hármat már könnyedén formál, így most már inkább azért jönnek, hogy a fiú jó levegőn legyen, mozogjon.

Előfordul, hogy csak a lovas gyakorlatok során derül ki valakiről egy-egy hátrányossága, javítandó képessége.

- Számomra fontos információt hordoz, hogy valaki a lábát behajlítva, vagy éppen ellenkezőleg, „földbe gyökerezve” száll le a lóról, mint ahogyan azt is elég jól ki lehet szűrni, ha egy kisgyereknek koraszülötti mivoltából adódóan vannak az izomtónus gyengeségével összefüggő hiányosságai, koordinációs problémái

– mondja Kriszta. 

Fotó: BNE

A lovak tompítják az ember gyengeségeit vagy éppen kiegészítik erősségeit – folytatja. - Tapintásuk, érzékelésük annyira kifinomult, hogy még a szőrükkel is éreznek. Fülünk helyett fülünk, szemünk helyett szemünk, sőt lábunk helyett lábunk is ők, amikor együtt mozgunk velük. A csípőtájéki csontozat fejlődését alapul véve három éves kor előtt nem szerencsés lóra ültetni egy gyermeket. Ez alól kivétel lehet – de ilyenkor is erősen mérlegelni kell az okokat -, ha erre a beszédindítás vagy a járás beindításának elősegítése miatt van szükség.

Kriszta dalokkal, mondókákkal, versekkel gazdagítja a foglalkozásokat, s ebben nagy hasznára van óvodapedagógusi tapasztalata. Jól tudja, hogy a ritmusnak nagy szerepe van a beszédindításban, a szókincsbővítésben, a gondolkodás fejlesztésében, s az olvasás előkészítésében is. Általában három részre osztja a foglalkozás idejét, mindig szem előtt tartva az adott gyerek igényeit. Az első néhány percben bemelegítő torna zajlik, majd a konkrét fejlesztésre irányuló gyakorlatok következnek, míg végül jöhet a játék, az egyéni kívánság.

Amikor a gyerekek a lovakkal foglalkoznak, vagy a lovak közelében vannak, természetes módon sajátítanak el fontos etikai szabályokat. Ilyen a kötelesség, a felelősség, a segítőkészség, az önuralom, az önfegyelem, a figyelem, a pontosság, az empátia: ezeket szinte észrevétlenül magukévá teszik. Ha szívesen és örömmel járnak lovagolni, sokkal hatékonyabban gyakorolják az önuralmat, az önfegyelmet a lovardai közegben, nem kiabálnak nem rohangálnak, nehogy megijesszék az állatot. Mivel a ló félénk, menekülő állat, ezért annak hátán ülve rövid időtartamon belül is sok mindenre kell egyszerre figyelni: ez a koncentráció-képességet is fejleszti. A lépő, lépdelő ló által keltett mozgásimpulzusokat a ló hátán ülő gyermek medencéje átveszi és a gerincoszlop hullámszerűen beállítja a nyakszirtig, majd onnan tovább az agykérgi központig. A tartós mozgásingadozás az egyensúlyért felelős szerveket szenzomotoros tanulásra ösztönzi.

A ló a maga lényével, személyiségével az egyik legnagyobb motiváló erő a gyerekek számára.

A teljes cikk a Kistermelők Lapja februári számában olvasható! 

Legyen az olvasónk!

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az egyes szintek bírálata a díjlovaglásban

A díjlovaglóprogramok a kiképzési skála felépítése nyomán fokozatosan és szintenként egymásra épülve tagolódnak alaposztálytól a nagydíjig. Ezek a szintek a helyes kiképzési elveket követve bizonyos mérföldköveket jelenthetnek a lovas számára, egyfajta kontrollt, amiben a sorrend betartása rendkívül fontos.

Vezúv, a parancsnoki ló nyugdíjba vonult

Idén áprilisban a magyar lovasélet peremén különleges esemény történt: a magyar rendőrség, egyben a Nemzeti Lovas Díszegység parancsnoki lova, Vezúv nyugdíjba vonult. Életútja során számtalan eseményen bizonyította rátermettségét, méltón jelenítve meg a somogysárdi ménesben végzett lótenyésztői munkát.

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.

Méregtelenítő kúrák - használ vagy inkább árt a testünknek?

A méregtelenítő kúrák célja a szervezet méregtelenítése a mérgező anyagoktól, népszerűek az egészségük javításában érdekelt emberek körében. De vajon ezek hasznosak vagy inkább károsak?

Mezőhegyesen készültek a FEI Négyesfogathajtó Európa-bajnokságra versenyzők

Az akadályhajtás versenyszámmal ért véget a május 6-9. között rendezett nemzeti fogathajtó verseny Mezőhegyesen. A résztvevő 74 fogat között indultak a szeptemberi budapesti Európa-bajnokságra készülő négyesfogatok, a magyarok mellett cseh, osztrák, román versenyzők is starthoz álltak.

Gyomorfekélyt jelezhet, ha bal oldalán fekszik a sertés

Gyomorfekély jele lehet, ha a sertések inkább a bal oldalukon fekszenek. Ezt állapította meg az Agri-Food and Biosciences Institute (AFBI) és a belfasti Queens University (QUB) közös kutatása. A kutatásból az is kiderült, hogy a gyomorfekélyes sertések kevésbé hajlamosak veszélyes viselkedésre, például farokharapásra.

Nézd meg a kezét, vedd meg a sajtját!

Magyarországon egyre többen készítenek tehén- és kecsketejből tejfölt, túrót, sajtokat, ám olyan szakember még mindig kevés van, aki a juhtejre alapozza vállalkozását. Rácz Miklós Tamás sajtkészítő Miskolctól 15 percnyi autózásra, Újcsanáloson ezt tette, amikor pár éve az öltönyt lecserélte gumicsizmára, s ezt azóta sem bánta meg.

Egy bagoly okozott komoly fennakadást egy holland iskolában

Hollandiában egy bagoly okozott fennakadást az oktatásban. Teljesen elzárta az iskola kapuját, így a tanulók nem jutottak be az épületbe, viszont élőben tanulmányozhatták a sasbagoly méreteit.

Mi a hosszú élet titka?

Az emberek többségének az álma, hogy idősebb korában lássa felnőni az unokákat és aktívan részt vegyenek az ő életükben. Ezért is nagyon fontos a megfelelő táplálkozás, aminek elengedhetetlen eleme a zöldség-, gyümölcsfogyasztás.