Back to top

Gyerekek fejlesztése lóháton

Eger határában van egy tanya, ahol egyensúlyzavarban szenvedő, beszédhibás, mozgássérült, hiperaktív, hallássérült vagy épp autista gyerekek kis időre megfeledkeznek a hátrányaikról – képességeiket lóháton fejleszti egy elhivatott óvodapedagógus.

Fotó: BNE
Hatéves kislány, hátán gerincvédő, fején kobak, kezei puha, meleg kesztyűbe burkolóznak. Biztonsággal ül Vándor, a herélt hucul csődör hátán, miközben Kovácsné Lukács Kriszta mellettük sétálva egyik kezével tartja a gyerek hátát, s énekli, hogy „a part alatt, a part alatt, három tarka macska, három tarka macska”. A kislány feladata, hogy a dalt tapssal, vagy egy-egy kézmozdulattal kísérje.

Dalma autista, de laikus szemlélőnek a karám túloldalán állva ez elsőre fel sem tűnik. Nem beszél, a hétköznapokban jellemzően kártyákkal kommunikál, s leginkább a neki biztonságos környezetben érzi jól magát. A mozdulatait kívülről figyelmesen követő édesanyától megtudjuk, az óvodás kislány korábban öt-hat percig tudott csak a ló hátán megmaradni, utána elvesztette a türelmét, sírni vagy épp kiabálni kezdett. Most már negyedórát is eltölt a gyakorlatokkal, ami hatalmas fejlődést jelent, hiszen ennyi időre legalább kimozdul a komfortzónájából, testével, mozdulataival kommunikál, s ami a legfontosabb: megérti és végrehajtja a feladatot, ami az ő esetében nem is olyan egyszerű.

MMG - Képességfejlesztés lóháton - Lóduló

Eger határában, szőlődombok között vagyunk, szemben jól látszik a Nagy-Eged-hegy déli lejtője, távolban pedig a hófödte Bükk-hegység sziluettje bontakozik ki. Ez a Lóduló helyszíne, így nevezte el a lóháton történő képességfejlesztésre létrehozott vállalkozását a Heves megyei Novajon élő Kriszta, aki korábban óvodapedagógusként is dolgozott.

- A párom ötlete volt hat-hét évvel ezelőtt, hogy munka mellett tanuljam meg, miként lehet a gyerekeket lovas gyakorlatokkal is fejleszteni, és mivel egyre több problémás és fejlődésében megkésett gyerekkel találkoztam, én is jó ötletnek tartottam ezt.

Jómagam addig nem lovagoltam, lovakat sem tartott a családból senki, mégis úgy éreztem, ez megfelelő terep nekem, így belevágtam - mondja. Az alapokat Kiskunmajsán, a Lópofa Egészségmegőrző és Oktató Kft-nél tanulta meg, majd elvégzett egy lovastúra-vezető tanfolyamot, később pedig a „beszédindítás lóháton” kurzust.

Időközben a látóterükbe került egy herélt hucul csődör, Vándor, akinek a hátán párszor már ültek, de erre a feladatra még nem használták, így képzést igényelt ezen a területen: erre Egerben a Mátyus lovastanyán találtak akkoriban megfelelő embert.

Vándor hátán a hátrányok is tompulnak

A nyár még távolinak tűnik, a gyerekek most hideg téli délutánon érkeznek sorra a hangulatos tanyára. Az autista Dalmát fél órával később Krisztofer váltja a lovon: ő hatodikos, s egy genetikai rendellenesség miatt az utóbbi években több lábműtétet is el kellett szenvednie, hogy valamiképp kiegyenesedjenek a végtagjai. Egyik lába még ma is rövidebb, mint a másik, Vándor hátán azonban ez a hátrány szinte megszűnik létezni. A fiú tanulási nehézségekkel is küzd, a figyelme meglehetősen szétszórt: a koncentrálásban a lovon végzett gyakorlatok sokat segítenek. Az óvodás Márkót beszédhibája miatt hozta először az édesanyja az Eger melletti tanyára: a fiú négy hangot nehezen ejtett ki, de mára ezek közül hármat már könnyedén formál, így most már inkább azért jönnek, hogy a fiú jó levegőn legyen, mozogjon.

Előfordul, hogy csak a lovas gyakorlatok során derül ki valakiről egy-egy hátrányossága, javítandó képessége.

- Számomra fontos információt hordoz, hogy valaki a lábát behajlítva, vagy éppen ellenkezőleg, „földbe gyökerezve” száll le a lóról, mint ahogyan azt is elég jól ki lehet szűrni, ha egy kisgyereknek koraszülötti mivoltából adódóan vannak az izomtónus gyengeségével összefüggő hiányosságai, koordinációs problémái

– mondja Kriszta. 

Fotó: BNE

A lovak tompítják az ember gyengeségeit vagy éppen kiegészítik erősségeit – folytatja. - Tapintásuk, érzékelésük annyira kifinomult, hogy még a szőrükkel is éreznek. Fülünk helyett fülünk, szemünk helyett szemünk, sőt lábunk helyett lábunk is ők, amikor együtt mozgunk velük. A csípőtájéki csontozat fejlődését alapul véve három éves kor előtt nem szerencsés lóra ültetni egy gyermeket. Ez alól kivétel lehet – de ilyenkor is erősen mérlegelni kell az okokat -, ha erre a beszédindítás vagy a járás beindításának elősegítése miatt van szükség.

Kriszta dalokkal, mondókákkal, versekkel gazdagítja a foglalkozásokat, s ebben nagy hasznára van óvodapedagógusi tapasztalata. Jól tudja, hogy a ritmusnak nagy szerepe van a beszédindításban, a szókincsbővítésben, a gondolkodás fejlesztésében, s az olvasás előkészítésében is. Általában három részre osztja a foglalkozás idejét, mindig szem előtt tartva az adott gyerek igényeit. Az első néhány percben bemelegítő torna zajlik, majd a konkrét fejlesztésre irányuló gyakorlatok következnek, míg végül jöhet a játék, az egyéni kívánság.

Amikor a gyerekek a lovakkal foglalkoznak, vagy a lovak közelében vannak, természetes módon sajátítanak el fontos etikai szabályokat. Ilyen a kötelesség, a felelősség, a segítőkészség, az önuralom, az önfegyelem, a figyelem, a pontosság, az empátia: ezeket szinte észrevétlenül magukévá teszik. Ha szívesen és örömmel járnak lovagolni, sokkal hatékonyabban gyakorolják az önuralmat, az önfegyelmet a lovardai közegben, nem kiabálnak nem rohangálnak, nehogy megijesszék az állatot. Mivel a ló félénk, menekülő állat, ezért annak hátán ülve rövid időtartamon belül is sok mindenre kell egyszerre figyelni: ez a koncentráció-képességet is fejleszti. A lépő, lépdelő ló által keltett mozgásimpulzusokat a ló hátán ülő gyermek medencéje átveszi és a gerincoszlop hullámszerűen beállítja a nyakszirtig, majd onnan tovább az agykérgi központig. A tartós mozgásingadozás az egyensúlyért felelős szerveket szenzomotoros tanulásra ösztönzi.

A ló a maga lényével, személyiségével az egyik legnagyobb motiváló erő a gyerekek számára.

A teljes cikk a Kistermelők Lapja februári számában olvasható! 

Legyen az olvasónk!

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Koronavírus elleni gyógynövények

Sok gyógynövény rendelkezik antivirális hatóanyaggal, ám ez még kevés ahhoz, hogy gyógyítsa is a Covid19 okozta betegséget. De akkor sem haszontalan a vírusgátló gyógynövények alkalmazása...

Ingyen zöldség, gyümölcs –ilyen is van…

Az ehető vad növények fogyasztása és felhasználása a konyhában reneszánszát éli, az interneten is szaporodnak az ezzel foglalkozó blogok, facebook csoportok és honlapok. Volt idő, amikor ciki volt vadon termő növényeket enni "mint a nyulak" teszik, de a szemlélet jó irányba változik, mert e tevékenység egyre menőbb lett napjainkra...

Jövőbe mutató piaci fejlesztés

A hagyományoknak megfelelően április elején nyitott a Nyugat-Balaton egyik legrégebbi és egyik legszebb piactere, a gyenesdiási. A pandémia miatt az ünnepélyes megnyitótól ezúttal eltekintettek, de így is szolgált meglepetéssel a nyitás: egyszerre látványos és hasznos, mintegy 21 millió forint értékű fejlesztést hajtottak végre a helyiek és a turisták által egyaránt kedvelt szabadtéri piacon.

Az agrárszekcióval kezdődött

Az agrártudományi szekcióval kezdődött március 29-én a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK), és május 19-én, a kémiai és vegyipari szekcióval zárul. A diákok tudományos seregszemléjét a járvány miatt, most először, mind a 16 szekcióban online rendezik meg.

A lakosság bevonásával méri fel a Hyalomma kullancs hazai terjedését az ÖK

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) új programjában a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a krími-kongói vérzéses láz terjesztőjeként ismert Hyalomma kullancsok terjedését.

Bogyóshelyzet Európában

Miközben hazánkban halódik a bogyóstermesztés, a világon egyre nagyobb a kereslet és a kínálat málnából, szederből, ribiszkéből. Sokfelé termesztőberendezésekben, intenzív módszerekkel nevelik ezeket a fajokat. Húsvét után jelent meg a világpiacon az első holland és belga málna, a spanyol szeder viszont késik, amit mexikói áruval helyettesítenek. A piros ribiszke Chiléből érkezik, miután sikerrel lezárult a holland szezon.

Koronavírus idején hogyan erősítsük immunrendszerünket?

Az immunrendszer a sejtek, folyamatok és vegyi anyagok összetett gyűjteményéből áll, amely folyamatosan védi a szervezetet a betolakodó kórokozókkal szemben, beleértve a vírusokat, toxinokat és baktériumokat.

Franciaországban is kevés kajszi, cseresznye lesz

Ahogyan nálunk, Franciaországban is letarolta a fagy a csonthéjas ültetvények egy részét. A piac várhatóan pótolja a terméshiányt, nagy kérdés azonban, hogy a francia termelők hogyan birkóznak meg a siralmas helyzettel, nyilatkozta egy francia nagykereskedő.

Recept: gyógynövényes méz és üdítőital alap

Ha gyógynövényeket, fűszernövényeket frissen vagy szárítottan mézhez adunk, a méz magába szívja az adott növény hatóanyagait és aromáját. Amellett, hogy ízletes és különleges keverékhez jutunk, a méz gyógyhatása kiegészül az adott növény gyógyhatásával.

A hazai görögdinnye idénye is később indul

Az áprilisi fagyok miatt megfáztak a fóliába vagy az alagutakba kiültetett palánták. Így ha nem lesz extrém meleg május-júniusban, várhatóan 10-15 nap késéssel kezdődik a szedés, azaz július 5-10. előtt legföljebb hajtatásból vehetünk hazai görögdinnyét, jelezte Sándor László, a Nunhems vetőmagcég termékfelelőse.