Back to top

Gyerekek fejlesztése lóháton

Eger határában van egy tanya, ahol egyensúlyzavarban szenvedő, beszédhibás, mozgássérült, hiperaktív, hallássérült vagy épp autista gyerekek kis időre megfeledkeznek a hátrányaikról – képességeiket lóháton fejleszti egy elhivatott óvodapedagógus.

Fotó: BNE
Hatéves kislány, hátán gerincvédő, fején kobak, kezei puha, meleg kesztyűbe burkolóznak. Biztonsággal ül Vándor, a herélt hucul csődör hátán, miközben Kovácsné Lukács Kriszta mellettük sétálva egyik kezével tartja a gyerek hátát, s énekli, hogy „a part alatt, a part alatt, három tarka macska, három tarka macska”. A kislány feladata, hogy a dalt tapssal, vagy egy-egy kézmozdulattal kísérje.

Dalma autista, de laikus szemlélőnek a karám túloldalán állva ez elsőre fel sem tűnik. Nem beszél, a hétköznapokban jellemzően kártyákkal kommunikál, s leginkább a neki biztonságos környezetben érzi jól magát. A mozdulatait kívülről figyelmesen követő édesanyától megtudjuk, az óvodás kislány korábban öt-hat percig tudott csak a ló hátán megmaradni, utána elvesztette a türelmét, sírni vagy épp kiabálni kezdett. Most már negyedórát is eltölt a gyakorlatokkal, ami hatalmas fejlődést jelent, hiszen ennyi időre legalább kimozdul a komfortzónájából, testével, mozdulataival kommunikál, s ami a legfontosabb: megérti és végrehajtja a feladatot, ami az ő esetében nem is olyan egyszerű.

MMG - Képességfejlesztés lóháton - Lóduló

Eger határában, szőlődombok között vagyunk, szemben jól látszik a Nagy-Eged-hegy déli lejtője, távolban pedig a hófödte Bükk-hegység sziluettje bontakozik ki. Ez a Lóduló helyszíne, így nevezte el a lóháton történő képességfejlesztésre létrehozott vállalkozását a Heves megyei Novajon élő Kriszta, aki korábban óvodapedagógusként is dolgozott.

- A párom ötlete volt hat-hét évvel ezelőtt, hogy munka mellett tanuljam meg, miként lehet a gyerekeket lovas gyakorlatokkal is fejleszteni, és mivel egyre több problémás és fejlődésében megkésett gyerekkel találkoztam, én is jó ötletnek tartottam ezt.

Jómagam addig nem lovagoltam, lovakat sem tartott a családból senki, mégis úgy éreztem, ez megfelelő terep nekem, így belevágtam - mondja. Az alapokat Kiskunmajsán, a Lópofa Egészségmegőrző és Oktató Kft-nél tanulta meg, majd elvégzett egy lovastúra-vezető tanfolyamot, később pedig a „beszédindítás lóháton” kurzust.

Időközben a látóterükbe került egy herélt hucul csődör, Vándor, akinek a hátán párszor már ültek, de erre a feladatra még nem használták, így képzést igényelt ezen a területen: erre Egerben a Mátyus lovastanyán találtak akkoriban megfelelő embert.

Vándor hátán a hátrányok is tompulnak

A nyár még távolinak tűnik, a gyerekek most hideg téli délutánon érkeznek sorra a hangulatos tanyára. Az autista Dalmát fél órával később Krisztofer váltja a lovon: ő hatodikos, s egy genetikai rendellenesség miatt az utóbbi években több lábműtétet is el kellett szenvednie, hogy valamiképp kiegyenesedjenek a végtagjai. Egyik lába még ma is rövidebb, mint a másik, Vándor hátán azonban ez a hátrány szinte megszűnik létezni. A fiú tanulási nehézségekkel is küzd, a figyelme meglehetősen szétszórt: a koncentrálásban a lovon végzett gyakorlatok sokat segítenek. Az óvodás Márkót beszédhibája miatt hozta először az édesanyja az Eger melletti tanyára: a fiú négy hangot nehezen ejtett ki, de mára ezek közül hármat már könnyedén formál, így most már inkább azért jönnek, hogy a fiú jó levegőn legyen, mozogjon.

Előfordul, hogy csak a lovas gyakorlatok során derül ki valakiről egy-egy hátrányossága, javítandó képessége.

- Számomra fontos információt hordoz, hogy valaki a lábát behajlítva, vagy éppen ellenkezőleg, „földbe gyökerezve” száll le a lóról, mint ahogyan azt is elég jól ki lehet szűrni, ha egy kisgyereknek koraszülötti mivoltából adódóan vannak az izomtónus gyengeségével összefüggő hiányosságai, koordinációs problémái

– mondja Kriszta. 

Fotó: BNE

A lovak tompítják az ember gyengeségeit vagy éppen kiegészítik erősségeit – folytatja. - Tapintásuk, érzékelésük annyira kifinomult, hogy még a szőrükkel is éreznek. Fülünk helyett fülünk, szemünk helyett szemünk, sőt lábunk helyett lábunk is ők, amikor együtt mozgunk velük. A csípőtájéki csontozat fejlődését alapul véve három éves kor előtt nem szerencsés lóra ültetni egy gyermeket. Ez alól kivétel lehet – de ilyenkor is erősen mérlegelni kell az okokat -, ha erre a beszédindítás vagy a járás beindításának elősegítése miatt van szükség.

Kriszta dalokkal, mondókákkal, versekkel gazdagítja a foglalkozásokat, s ebben nagy hasznára van óvodapedagógusi tapasztalata. Jól tudja, hogy a ritmusnak nagy szerepe van a beszédindításban, a szókincsbővítésben, a gondolkodás fejlesztésében, s az olvasás előkészítésében is. Általában három részre osztja a foglalkozás idejét, mindig szem előtt tartva az adott gyerek igényeit. Az első néhány percben bemelegítő torna zajlik, majd a konkrét fejlesztésre irányuló gyakorlatok következnek, míg végül jöhet a játék, az egyéni kívánság.

Amikor a gyerekek a lovakkal foglalkoznak, vagy a lovak közelében vannak, természetes módon sajátítanak el fontos etikai szabályokat. Ilyen a kötelesség, a felelősség, a segítőkészség, az önuralom, az önfegyelem, a figyelem, a pontosság, az empátia: ezeket szinte észrevétlenül magukévá teszik. Ha szívesen és örömmel járnak lovagolni, sokkal hatékonyabban gyakorolják az önuralmat, az önfegyelmet a lovardai közegben, nem kiabálnak nem rohangálnak, nehogy megijesszék az állatot. Mivel a ló félénk, menekülő állat, ezért annak hátán ülve rövid időtartamon belül is sok mindenre kell egyszerre figyelni: ez a koncentráció-képességet is fejleszti. A lépő, lépdelő ló által keltett mozgásimpulzusokat a ló hátán ülő gyermek medencéje átveszi és a gerincoszlop hullámszerűen beállítja a nyakszirtig, majd onnan tovább az agykérgi központig. A tartós mozgásingadozás az egyensúlyért felelős szerveket szenzomotoros tanulásra ösztönzi.

A ló a maga lényével, személyiségével az egyik legnagyobb motiváló erő a gyerekek számára.

A teljes cikk a Kistermelők Lapja februári számában olvasható! 

Legyen az olvasónk!

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi a hosszú élet titka?

Az emberek többségének az álma, hogy idősebb korában lássa felnőni az unokákat és aktívan részt vegyenek az ő életükben. Ezért is nagyon fontos a megfelelő táplálkozás, aminek elengedhetetlen eleme a zöldség-, gyümölcsfogyasztás.

Szamócamálna – akkora, mint a szamóca, de málna

A Kerti Kalendárium szerkesztőségéhez érkezett a kérdés, hogy hogyan kell ápolni a szamócamálnát, latin nevén a Rubus illecebrosus málnafajt. Ez a távol-keleti növény könnyen nevelhető nálunk is, de nem különösebben jóízű. Téli hidegre nem érzékeny, talajban nem válogat, viszont nagyon szúrós és szerteágazó gyökérzetével meredek rézsűk megfogására alkalmas.

Új fajták és takarmányok

A takarmányozás mindig is az állattenyésztéssel kapcsolatos kutatásoknak azon területe volt, ahol a gazdasági élet szereplői szívesen együttműködtek az egyetemekkel, hisz a takarmányozási költségek csökkentése meghatározó az állati termék előállításának rentabilitásában.

Számítógépes analízis a jó emésztés szolgálatában

Egy új matematikai modell segíthet a bélben lévő baktériumok kölcsönhatásának feltérképezésében, mely a különböző betegségek kivédése szempontjából fontos új probiotikumok és speciális étrendek kialakításában játszhat majd szerepet. A svéd Chalmers Műszaki Egyetem kutatását nemrég a PNAS folyóiratban tették közzé.

Ilyen még nem volt: umami ízű lila paradicsom

Megjelenésében és beltartalmában is egyedi terméket vezet be a piacra a Syngenta. A sötétlila bogyójú, umami ízélménnyel megajándékozó koktélparadicsomot YOOM™ néven forgalmazzák. Az izgalmas ízű, színű csemegét hazánkban kizárólag a Trivega Kft. termesztheti, a fogyasztók pedig 250 grammos, fenntartható erdőgazdálkodásból származó alapanyagokból készült tálcás kiszerelésben vásárolhatják meg.

Mitől gyógyhatású a méz?

A mézben található fehérjék, enzimek, peptidek, vitaminok és ásványianyagok továbbá a méz fizikai tulajdonságai adják azokat az együtthatókat, melyek a mézet kiváló és természetes gyógyhatású készítménnyé teszik és megkülönböztetik a kristálycukortól vagy az egyéb édesítőszerektől. De melyek is pontosan ezek a hatóanyagok?

Természetközeli kertek európai díjára lehet pályázni

Olyan innovatív, fenntartható, példaértékű projekteket díjaznak amelyek természetközeliek, környezetbarátak és társadalmi és gazdasági szempontból is kiemelkedőek. A díjra minden európai nemzet kertészeinek, tervezőinek, közösségeinek, oktatási intézményeinek és egyesületeinek szól.

Töretlen a gomba népszerűsége

A különféle táplálkozási irányzatok terjedésével, és az egészségesebb étkezést követők táborának bővülésével növekszik a gombafogyasztás is. Magas fehérje- és alacsony kalória-,szénhidrát-, illetve zsírtartalmánál fogva ugyanis a gomba jól illeszkedik például a hús nélküli táplálkozásba, illetve a diétázók étrendjébe is.

Az integráció nem a vitákról szól

Hatalmas erőfeszítéseket tesz az Európai Unió a leszakadó országok gazdasági felzárkóztatásáért, a közös gazdasági erőt biztosító integráció elmélyítéséért, és még sok tennivaló van ennek érdekében. Erőfeszítések ide vagy oda, az biztos, hogy a COVID után gazdasági értelemben is más lesz a világ.

Gyógynövények - Nem is gondolnánk…

A világon rengeteg, megközelítőleg 12 000 gyógynövényfaj él, ebből hazánkban 300-350-et használtak kisebb-nagyobb jelentőséggel történelmünk során. Jól látszik, hogy a körülbelül 30 gyakori, közismert gyógynövényen túl még sok olyan növény él hazánkban, amelyek valamilyen gyógyhatással, vagy kedvező élettani hatással rendelkeznek. Néhány meglepő képviselőjüket mutatjuk be.