Back to top

Szlovákia: elrugaszkodást az agrárpiacon!

Egyik napról a másikra ránk törő időjárási szélsőségek, növekvő termelési költségek, csökkenő felvásárlási árak, és mindezekhez még a koronavírus-járvány. Pedig eddig is sok egyéb teher nehezedett a szlovákiai agrártermelők vállára. Vajon mennyire jók az idei kilátásaik? Mi az esélye a szlovákiai agrárpiac elrugaszkodásának?

Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) elnöke elmondta, hogy az Európai Bizottság a múlt év végén is több alkalommal üzent a kormánynak, hogy mire volna leginkább szüksége az ország agrárágazatának, mely területekre összpontosítson Szlovákia a következő hétéves költségvetési időszakban.

A legfontosabb lépés teljesen egyértelmű: javítani a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetén, hatékonyabbá tenni őket, hogy javuljon az ország önellátása.

Patasi Ilona: az uniós javaslatok között fontos szerepet kap a feldolgozóipar erősítése
Patasi Ilona: az uniós javaslatok között fontos szerepet kap a feldolgozóipar erősítése
– Most kizárólag az agrártárcánkon múlik a döntés, milyen irányt vesz a szlovák agrárium 2023–2027 között. Még az utolsó Fico-kabinet hozott létre egy negyventagú bizottságot, amely tavaly november közepén kezdett el érdemben dolgozni. A bizottságra kényes feladatok várnak, ugyanis komoly fordulatra lenne szükség, és ez a fordulat sokak érdekeit sértheti. Az unió mezőgazdasági politikája eddig az ágazat élelmiszer-termelő szerepét igyekezett erősíteni, most viszont egyéb szempontok is előtérbe kerültek. Láthatóan sérülékenyebbé tette az ágazatot a nagy monokultúrás táblák kialakulása, a nagygazdaságok túlsúlya, a földpiac stagnálása, az ágazat szereplőinek elöregedése, hogy a környezetvédelemről és a klímaváltozás miatti gondokról ne is beszéljünk – részletezte a kihívásokat Patasi Ilona.

Az Európai Bizottság szakemberei négy területet javasolnak kiemelt támogatásban részesíteni, melyekhez bővebben csatoltak javaslatokat. A kiemelt célkitűzések között szerepel az ellenálló és a diverzifikált agrártermelés támogatása. Ezeken belül fokozott hangsúlyt szükséges helyezni a gazdálkodók életképességének a javítására.

Kiemelendő, hogy egyenletesebben legyenek elosztva a támogatások, továbbá előnyben részesüljön a kisebb farmok dotálása.

Szakmai körökben már több alkalommal is rámutattak, hogy ez lényegében az eddigi területalapú támogatások bírálataként is értelmezhető. Az EU minden bizonnyal ezért is szeretne felső határt szabni az egy-egy vállalatnak juttatott támogatásoknál. A területalapú támogatás bevezetése az EU-csatlakozást követően Szlovákiának is rögvest az ingatlanadók növekedését hozta magával. Mivel a növénytermesztés bevételének 15–35 százalékát biztosító támogatás a terület nagyságától függött, logikusan a bérleti díjak folyamatos növekedését is jelentette. Bár komoly pénzeket osztanak szét, de mindez elmegy az ingatlanadóra és a bérleti díjra. Viszont ha ez nincs, akkor a közvetlen támogatások nélkül az összes mezőgazdasági vállalkozás veszteséges lenne, nem beszélve a speciális növénytermesztésről és az állattenyésztési ágazatról.

Nőhet a szlovák sörárpa iránti kereslet

Agrárszakemberek és piaci szakértők szerint is megnő majd a szlovák sörárpák iránti kereslet. Ez a trend korántsem csupán szlovákiai vonatkozású, ugyanis az egész Európai Unióban nagyobb érdeklődésre számítanak a feldolgozók részéről a sörárpa iránt, mint 2020-ban volt. Szlovákiában 291 ezer tonna söralapanyagot állítottak elő tavaly a malátakészítők.

A sörárpa iránti érdeklődés fokozódásának a klímaváltozás az egyik fő oka, azonkívül a kereslet növekedése, az Európai Unión kívül is. Tomáš Ševčík, a Szlovákiai Sör- és Malátagyártók maláta szekciójának (SZVPS) elnöke évértékelőjében hangsúlyozta, hogy a sörfogyasztás tavalyi visszaesése sem volt negatív hatással a szlovákiai malátagyárak feldolgozására.

– Az idén a szlovákiai gazdák számára is mindenképpen érdekes lesz a sörárpatermesztés, belföldi és exportáruként is.

A múlt év végi csapadékos időjárás Szlovákiában is megakadályozta a mezőgazdasági termelőket, hogy az eredetileg tervezett területen vessenek őszi árpát, ezért a tavaszi árpa igencsak komoly szerepet kaphat az agrárvállalkozások termelési struktúrájában” – jósolja a rendelkezésére álló információk alapján Tomáš Ševčík.

A malátagyártók elnöke szerint a hét szlovákiai feldolgozó elsősorban a belföldi sörárpát keresi. Az utóbbi években valamelyest növekedett a sörárpa termőterülete. A termelők egyelőre az őszi vetésű fajtákat részesítik előnyben, pedig a malátagyártóknak inkább tavaszi sörárpára van szükségük. Mintegy 75 százalékban tavaszi árpát használnak malátakészítésre, csak a fennmaradó 25 százalék őszi vetésű. A malátagyártók az Overture, a Kangoo, a Malz, a Tango és a Sunshine fajtákat keresik a leginkább.

A szlovákiai malátagyártók 2020-ban összesen 291,35 ezer tonna különböző típusú malátát állítottak elő. A maláta egyébként az ország legjelentősebb mezőgazdasági exportterméke.

„A szlovákiai sörárpa-feldolgozók idén csaknem 9,5 százalékkal tervezik növelni maláta-előállításukat, ami kb. 370 ezer tonna készterméket jelent. Az Európai Unióban termesztett árpa iránt óriási a kereslet Kínában, az ázsiai világhatalomnak több mint 7 millió tonna árpára lesz szüksége ebben az évben. Egyelőre ennek a mennyiségnek a 10 százalékát szerződték le a kínaiak Franciaországban” – mondta el az idei piaci kilátásokról Vladimír Machalík, a SZVPS ügyvezető igazgatója.

– Az uniós javaslatok között fontos szerepet kap a feldolgozóipar erősítése. Nagyon sokszor és kiemelten hangzik el a feldolgozóipar támogatásának fontossága. Évek óta tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb szlovákiai élelmiszer kerül a hazai kereskedelembe, bár minden korábbi kormányzat szeretett volna ezen változtatni.

Mindehhez elsősorban versenyképes élelmiszeriparra lenne szükség, ami ma már nem feltétlenül a mérethatékonyságról és az olcsóságról szól, hanem a minőségről és a különlegességekről.

A feldolgozóipar hanyatlásával viszont az intenzív növények termelői veszítették el a piacukat, az a szegmens, amely elsősorban a kisebb gazdaságoknak képes erőt biztosítani a fellendülésre – hangsúlyozta a Szlovákiai Agrárkamara elnöke.

Mindez együtt okozza azt a bemerevedett agrárrendszert, amelyre jellemző az extenzív termelésnek minősített gabonafélék és olajnövények termesztése, a nagytáblás, kevés munkaerőt alkalmazó művelési mód, a növekvő tápanyagbevitel és a növényvédő szerek túlméretezett alkalmazása. Az AKS elnöke a továbbiakban megerősítette, hogy bőven szerepelnek javaslati pontok a környezetbarát ter­mesztési feltételekkel, valamint a klímaváltozással kapcsolatban. Ezen a területen a környezetvédők és a mezőgazdasági termelők egymásnak feszülésével várható a legtöbb konfliktus. A mai árutermelő mezőgazdaság nem engedheti meg magának egy-egy terményénél sem a veszteséget, hiszen az adókat, hiteleket fizetni kell. A környezetvédő ezt kényszeres profitmaximalizálásnak véli, a gazda szempontjából viszont ez a fennmaradásának az alapja. Ebből eredően jogosan felvetődhet a kérdés, hogy például miképp lehet csökkenteni a műtrágya- és vegyszerhasználatot a bevételi oldalon várható veszteség nélkül. Igaz ugyan, hogy Szlovákia még mindig kevesebb vegyszert használ, mint a nyugat-európai országok, de az ezredforduló óta a szlovákiai mezőgazdaság mind jobban közelít a nyugatiak felé.

– Az EU azt szorgalmazza, hogy a mezőgazdaság legalább negyedrészben ökológiai alapon gazdálkodjon. Ennek elérése viszont óriási feladat. A piaccal el kell fogadtatni, hogy drágább, de jobb minőséget kap a pénzéért. Sajnos, Szlovákiában még csak gyerekcipőben jár a biopiac, sőt, a biotermelőkről az a közvélemény alakult ki, hogy ők éjszaka permeteznek. Ugyanez vonatkozik az állattartás emissziójának csökkentésére vagy az állatjólét növelésére.

Mindenképpen sokat árthat az egymásra mutogatás a gazdák és a környezetvédők között.

Mihamarabbi párbeszédre van szükség, nem pedig egymás ócsárlására. Ebben a környezetvédelmi szakágazatnak nem elég mutogatni, hogy mit csinál rosszul a gazda, hanem észszerű termesztési alternatívákat kell felkínálnia – hangsúlyozta Patasi Ilona.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több mint ötszáz középiskolás az erdészeti vetélkedőn

A veszprémi Vetési Albert Gimnázium csapata nyerte az idei „Fedezd fel az örökséged!” erdőismereti vetélkedőt. Az Országos Erdészeti Egyesület ötödik alkalommal hirdette meg a középiskolásoknak szóló versenyt, amely idén az erdők láthatatlan értékeire hívta fel a figyelmet. A vetélkedőre 58 településről közel 100 iskola 185 háromfős csapata jelentkezett.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

360 ezer diákkal egy hétig a fenntarthatóságról

Április 19-23. között hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat Áder János online tanórájával kezdődött hétfő délelőtt. A Témahéten határon innen és túl több mint 1600 iskola 360 ezer diákja foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével.

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az "álkirálynői" státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba - állapították meg a kutatók.

Középiskolai tankönyv készült a fenntarthatóságról

Zöld Föld címmel tankönyv készült a kilenc-tizedikesek számára a fenntarthatóságról, amely az első lépés lehet afelé, hogy az ökológia önálló tantárggyá váljon. Egyebek mellett erről beszélt Áder János köztársasági elnök az idei Fenntarthatósági Témahetet megnyitó online tanórán.

Nem kell a műanyag - tészta és rizs újratöltő állomást tesztel az Aldi

Az áruházlánc új rendszert tesztel a műanyag hulladék csökkentésére azzal, hogy csomagolásmentes tészta- és rizstermékek értékesítésébe kezd, mely a kimért zöldség és gyümölcs árusítás folyamatához hasonlóan működik.

Uniós oltalmat kapott a Budaörsi őszibarack

Az Európai Bizottság április 19-én oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

Nagy István: komoly kihívásokkal kell szembenézniük a magyar gazdáknak

Nagy István a Facebookon vasárnap megosztott videoüzenetében Szanyból jelentkezett be, és bemutatta a tavaszi munkákat végző gazdákat is.

A kárenyhítési alap segítséget nyújt a fagykárt szenvedett gyümölcstermesztőknek

A tavalyi év nehézségei és az elmúlt hetekben tapasztalt télies időjárás ismételten rávilágít az agrárkár-enyhítési rendszer fontosságára. A rendszer jól vizsgázott: tavaly mintegy 27 ezer hektár gyümölcsöst ért időjárási kár, ami után idén márciusban 6,56 milliárd forintot fizettek ki a gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdálkodóknak.