Back to top

Az érkező hűvös időjárása gátolja a növények túl korai fejlődésnek indulását

Csaknem két hete nem esett számottevő csapadék hazánkban, így keleten is sokat javult a belvízhelyzet, bár még mindig vannak olyan táblák, ahol áll a víz. A múlt heti 20 fokos meleg napok a déli országrészben megindították a korán virágzó gyümölcsfák rügyeit, így az e heti mínuszok már fagykárt is okozhattak.

A folytatásban lehűlés vár ránk, szombattól nagyjából szerdáig reggelente szinte országos faggyal, mely gátolja a növények túl korai fejlődésnek indulását.

Csapadék holnap, pénteken érkezik, de az ország nagyobb részén nem jelentős mennyiség.

Múlt hét csütörtökön és pénteken igen enyhe időjárásunk volt, a hőmérséklet nagy területen meghaladta a 20 Celsius fokot, annak ellenére, hogy a hajnalok deresek voltak. Szombatra hidegfront érkezett észak felől, de csapadékot gyakorlatilag ez sem hozott.

A hőmérséklet a hét végére visszaesett, sokfelé voltak -5 fok körüli minimumok a hideg légtömeg nyugalomba jutása után, de a nagy nappali hőingás azóta is jellemző.

A talajok mélyebb rétegei nedvességgel telítettek. A belvizes területek kiterjedése sokat javult, jelenleg a keleti országrészben, főleg a Tisza mentén vannak még vízzel borított táblarészek.

Az őszi csapadékkal együtt azonban a talaj így is országszerte feltöltődött nedvességgel, mely kulcsfontosságú a tavaszra nézve.

A keleti országrészben a tél második felében hetekig tartó belvízfoltok is kialakultak.

A hideg idő lassan érkezett meg, még a későn, november elején vetetett búza is meg tudott annyira erősödni, hogy átvészelje a telet. Olyan nagy hideg, mely a mezőgazdasági kultúrákat károsította volna, nem fordult elő.

A tél végi enyhe idő viszont a déli országrészben a korai virágzású gyümölcsfák fejlődését már elindította, erősen fagykár-veszélyes helyzetet teremtve.

Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól teleltek, a csapadékos október miatt a későn vetett búza állományok fejletlenebbek. A még mindig meglévő belvizes foltokban az őszi vetés már sokfelé kipusztult. A múlt heti meleg idő a déli országrészben a mandula és a kajszi rügyeit már beindította, erre érkezett a héten -3, -6 Celsius fok, így már fagykár is előfordul. A talaj az elmúlt két hét száraz időjárása után jól járható, művelhető.

A következő napokban jobbára hideg időre számíthatunk, komoly éjszakai fagyokkal.

Holnapra ugyanis hidegfront érkezik, mely északkeleten többnyire 2-5 mm közötti csapadékot hoz, de az ország déli felén ennél kevesebb valószínű. Ezt követően jövő csütörtökig számottevő csapadék már nem valószínű.

A gyakran élénk, egyes napokon erős szél és a szombattól várható nagyrészt napos idő a pénteki csapadékot hamar felszárítja majd. A talaj veszíteni fog nedvességtartalmából.

A hőmérséklet több fokkal visszaesik, a hideg levegő nyugalomba jutása után főleg vasárnaptól országos fagy várható reggelente, helyenként -5 fok alá csökken a hőmérséklet. Napközben jellemzően 5-10 fokig melegszik a levegő, majd a jövő hét közepén kezdődik felmelegedés.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Aszály, fagy, covid – ezzel küzd a növénytermesztés Mezőfalván is

A tavalyi aszály idején jó technológiával elég sok vizet sikerült a talajban még májusban is megőriznie a mezőfalvai szakembereknek, most azonban talajaikban sokkal kevesebb a víz, és az a vetéseken is meglátszik.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

Uniós oltalmat kapott a Budaörsi őszibarack

Az Európai Bizottság április 19-én oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

A francia kormány egymilliárd euróval segíti a fagykárt szenvedett gazdákat

Egymilliárd euróval segíti a francia kormány azokat a gazdálkodókat, akiket a leginkább sújtottak a tavaszi fagyok, az áprilisi, szokatlanul hideg időjárás.

Ötven év ötven nappal hosszabb nyár - magyar kutatás a klímaváltozásról

Az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzése alapján az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon, a nyár viszont ötven nappal hosszabb lett, mint a hetvenes években volt. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. A folyamat következtében várhatóan az ökológiai rendszer szerkezete sérül.