Back to top

Érdemes málnát ültetni a házi kertbe

A munkaerő-piaci helyzet változása miatt átalakulóban a zöldség-gyümölcs kínálat. A gépesíthető, üzemszerűen termeszthető kultúrák megmaradnak (alma, barack, körte, meggy), ám a nagy kézimunka igényűek vagy eltűnnek, vagy megdrágulnak majd. A málna is lassan visszaköltözik a kiskertekbe, hiszen a termelőknek egyre nehezebb munkaerőt találni.

A málnák hamar termőre fordulnak
Fotó: wikipedia
A málna, ribizli, szamóca pont ilyenek, a gondozásuk, és a betakarításuk sem gépesíthető jelentősen. Aki a háza körüli kertben néhány gyümölcsfélét is szeretne termeszteni, jól teszi, ha ezek közül is választ. Kis helyigényűek, gyorsan termőre fordulnak, és hamarosan csak nagyon drágán juthatunk majd hozzá gyümölcsükhöz a piacokon, élelmiszer boltokban.

Többféle típusa van

A málna viszonylag egyszerűen nevelhető, ám a metszésénél néhány alapszabályt be kell tartani, ha sok és jó minőségű termést szeretnénk.

Vannak az egy éven belül egyszer és kétszer termő fajták, utóbbit már kis túlzással folyton termőnek is szokták nevezni, bár ha megfelelő gondozással jól sikerül elhúzni az első terméshullámot, akkor az szinte összeér a másodikkal, és tényleg úgy tűnhet, hogy kis kihagyással, a teljes nyári szezonban van málnánk.

A piros gyümölcsű málna lehet egyszer-, vagy kétszer termő, a fajtától függően. A sárga gyümölcsűvel egyszerűbb a dolgunk, ezek a málnafajták mind kétszer termők. A fekete és a bíbormálna pedig egy szezonban csak egyszer terem. A növény érdekessége, hogy a málnavesszők legfeljebb kétévesek – azaz maximum két évig élnek. A vesszők vagy a málnatő kiterjedt föld alatti gyökérzetéből nőnek ki, vagy a földig hajolt föld feletti hajtásokból fejlődnek ki, azok helyenkénti legyökeresedésével.
Az egyszer termő fajták azokon a vesszőkön hoznak termést, amelyek az előző nyáron fejlődtek ki, majd átteleltek. A kétszer termő, vagy folyton termő málnafajták pedig az előző nyáron kifejlődött vesszőkön is, valamint az adott évben kihajtott fiatal, új vesszőkön is teremnek gyümölcsöt.

Ha most készülünk málnatövet vásárolni, érdemesebb a folyton termő piros, vagy az ugyanilyen sárga gyümölcsű fajtákból választani, mert egyrészt ezek bővebben teremnek, másrészt a metszésük is kevésbé rontható el azáltal, hogy az ez évi és az előző évi hajtásokon is hoznak termést.

Sok munka van vele, ezért újra inkább kiskerti növény lesz
Fotó: MTI/H. Szabó Sándor
Az egyszer termők metszése

Az egyszer termő málnabokor metszése lényegében abból áll, hogy visszametsszük a már letermett vesszőket. A tavaszi vagy őszi „tar metszés” a legnagyobb probléma, amit elkövethetünk ellene, hiszen pont a termőrészeket távolítjuk el. Tehát e régebbi fajtákat legjobb, ha nem metsszük, csak a letermett részeket vágjuk vissza. Az egyszer termő nyári málna vesszőit közvetlenül az érett gyümölcsök leszüretelése után metsszük vissza. Ekkor a vesszőket egészen a talaj szintjéig vágjuk vissza.
Fontos, hogy a nyár folyamán kihajtott új vesszőket ne vágjuk le, hiszen jövőre – miután befásodnak – ezeken lesz a termés. Az új vesszőket támaszthatjuk karóval, vagy ha sorban vannak, akkor a karók közé vízszintesen kifeszített egy-két dróthuzalra. Így nem fekszenek el a földön, rendezettebb képet mutatnak, és a betakarítás is egyszerűbb. Amennyiben soros elrendezésben, mondjuk kerítés mellett termesztünk málnát, az új vesszőket ritkítsuk meg úgy, hogy a megmaradó vesszők közötti távolság nagyjából 15 cm legyen. Így a gyümölcstermő vesszők a következő szezonban pont ideális térállásban lesznek.

A kétszer termők, vagy folyton termők metszése

A folyton termű változatok metszése eltérő az előbb ismertetetthez képest. Ezek az új vesszők felső harmadán – leginkább a csúcsán – hoznak gyümölcsöt az első idényük őszén, majd a második idényük kora nyarán ugyanezen vesszők alsó kétharmadán oldalirányban növő részeken teremnek.

A kétszer termő málna letermett vesszőinek csak a végét metsszük le, hiszen a jövő évben ez még terem majd a megmaradt vesszőrészek oldalhajtásain. Addig a legalacsonyabban lévő pontig metsszük vissza a vesszőt, ahol még volt rajta gyümölcs, így a talajtól mérve 80-100 centiméteres vesszőknek kell maradniuk.

Ekkor tehát még hagyjuk meg a vessző alsó részét, hogy a következő kora nyáron teremni tudjon. Miután a vesszőnek ez a része is letermett majd a második évben, vágjuk vissza a talajig. Ez már egyben egy ifjítási beavatkozás is, hiszen a talajig visszametszett rész körül gyökérről új hajtások jönnek majd elő.

Kedvelt idénygyümölcs
Fotó: wikipedia
Mit igényel a málna?

A málnatő a tápanyagban gazdag talajokat és a kiadós öntözést kedveli. A tartós szárazság megviseli, ezért a száraz, meleg helyre telepített málnatöveket rendszeresen öntözzük. A málna vitathatatlan előnye, hogy nagyon gyorsan termőre fordul, az első vegetációs időszakban a vesszők fejlesztésére koncentrál, ám a rákövetkező évben már szüretelhetjük az első gyümölcsöket. Nem kell éveket várjunk a termésre, mint egyes gyümölcsfák esetén.
Beltartalmi értékeit nézve, a málna termése jelentős mennyiségben tartalmaz cukrot, savakat, B1-, B2-, C-vitamint. A málnalé baktériumölő hatású, emellett a népi gyógyászatban hasmenés ellen javasolták. Édes íze ellenére alacsony energiatartalma miatt a fogyókúrázók és a cukorbetegek kedvelt gyümölcse. Legkedveltebb friss gyümölcsként nyersen fogyasztva, de eltehetjük mélyhűtőbe, készíthetünk szörpöt, dzsemet, lekvárt, gyümölcslevet, aszalt gyümölcspürét belőle.

A szabadgyökerű málna március-április, illetve október-november folyamán ültethető. Kaphatunk már a faiskolákban konténeres málnát is, ez kicsit drágább ugyan, de márciustól novemberig ültethető, tehát akár nyáron is. A konténeres már az ültetés évében termést hozhat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

Uniós oltalmat kapott a Budaörsi őszibarack

Az Európai Bizottság április 19-én oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

A francia kormány egymilliárd euróval segíti a fagykárt szenvedett gazdákat

Egymilliárd euróval segíti a francia kormány azokat a gazdálkodókat, akiket a leginkább sújtottak a tavaszi fagyok, az áprilisi, szokatlanul hideg időjárás.

Gyümölcsfák megporzása, terméskötése

Az, hogy egy-egy gyümölcsfa öntermékenyülő-e, vagy más pollenadó fajtársaira is szükség van a jó terméshozamhoz genetikai tulajdonság. Egyivarú-, vagy kétivarú virág, szél-, vagy rovarmegporzás, egylaki vagy kétlaki növény... Elsőre bonyolultnak tűnhet, de érdemes tisztában lenni a növényi "szexualitás" alapjaival a jobb termés érdekében...

Oda a 2021-es termés? A fagy elképesztő károkat okozott szőlőültetvényekben

Franciaország egész területén aggasztóan nagy károkat okozott az ültetvényekben a zord időjárás. Jelenleg a francia gazdák megpróbálják felmérni az okozott károk költségeit, melyet a három egymást követő fagypont alatti éjszaka okozott. A jelek szerint a borász nagy része búcsút mondhat 2021-es szüretnek.

Horvátország szenved a fagyoktól

A mínusz 12 Celsius-fokos hideg elpusztította a gyümölcsöket, a cseresznye 90 százaléka oda lett.