Back to top

Idén sem lesz kevesebb rovarkártevő?

Habár január-februárban voltak hidegebb napok, ezek valószínűleg igazán sokat nem gyérítettek az áttelelő rovarok létszámán. A rovarkártevők nagy része a talajban, repedésekben, növényi maradványokban vészeli át a telet. Ahhoz pedig, hogy a talajfelszín közelében telelő rovarok elpusztuljanak, tartós – 10 °C körüli hőmérséklet szükséges.

MMG - Idén sem lesz kevesebb rovarkártevő?

„Általában azt szokták mondani, hogy a – 15 és – 20 °C közötti hőmérséklet már elég rendesen lecsökkenti a létszámokat, de persze itt is vannak kivételek. Például a poloskának a petéi akár – 50 °C is kibírják.” – mondja Páll László, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. növénytermesztési osztályvezetője, majd hozzáteszi, nem csak további poloskainváziós évre kell készülnünk, más invazív fajok is vígan élnek a mi éghajlatunkon.

„A harlekinkaticák például Szibériában is előfordulnak, tehát el lehet képzelni azt, hogy mennyire szélsőséges körülményeket kibírnak ezek a rovarok.”

A 2020-21-es telet jórészt a téli és tavaszias időjárás váltakozása jellemezte, aztán februárban jött némi valódi tél, és az ország egyes területein hullott kellő csapadék is. Utóbbi a témánk szempontjából azért fontos, mert vannak olyan rovarok, amelyek téli pihenőjük alatt a vizet nem bírják.

Búza február elején
Fotó: Csatlós Norbert

„A vetésfehérítő fajok áttelelését nagyban befolyásolja a csapadék. Tehát a nagy, száraz hidegeket bírják, de abban a pillanatban, amikor többször éri csapadék az avarban, illetve az erdő szélén áttelelő imágókat, rovarpatogén gombák, illetve a víz okozta befulladás csökkentheti a létszámukat”

– hangsúlyozza Páll László.

A víz akár végzett, akár nem végzett nagy pusztítást, nagyüzemekben a szakemberek felkészülnek a védekezésre. Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-nél az első védekezést várhatóan a repcében végzik majd a repceszárormányos, illetve a nagy repceszárormányos ellen. Ezek ugyanis már 6-7 °C-nál megjelennek, és 9-10 °C-os hőmérsékletnél már tömegesen vannak jelen a táblában.

Fotó: Csatlós Norbert
Páll László, növénytermesztési osztályvezető a további védekezésről elmondta: "Egy kicsit később a kalászos növényekben támad a vetésfehérítő imágója, általában március végén, április elején. Lehet maga az imágó ellen is védekezni, de a későbbiekben, amikor kikelnek a vetésfehérítő-lárvák, közismerten az árpacsigák, azok ellen is, mégpedig április végén, május elején."

Ez tehát a nagyüzem, ahol az agrotechnika betartásával, a vetésforgóval és a termőterület megválasztásával is már növényvédelmi tevékenységet végeznek,

de ide sorolható a fajtaválasztás ugyanúgy, a talajjal végzett műveletek, a talajforgatás, a szármaradványok zúzása, talajba forgatása is. Itt mutatkozhat meg a precíziós gazdálkodás egyik előnye is: nem kell ész nélkül mindenütt vegyszeresen védekezni, hanem egy drónos állapotfelmérés után egészen pontosan elegendő ott és akkor, ahol és amikor a kártevők vannak.

Harlekinkatica
Fotó: pixabay.com

„A kémiai vegyszerezésről szólva meg kell jegyeznünk, hogy az Európai Unió kivonta a felszívódó növényvédőszereket, így már gyakorlatilag csak a piretroid, vagyis taglózó hatású rovarölőszerek használatát engedélyezik. Ez azt jelenti, hogy amikor aktívan végezzük a táblában a védekezést, a rovarölő amit ott talál, azt elpusztítja” – figyelmeztet a növénytermesztési osztályvezető.

Kisebb, illetve ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságokban, illetve kiskertekben elengedhetetlen a növénytársítások használata, ezzel ugyanis számos rovar kártétele megakadályozható, de azért itt is vannak különféle növényvédelemre alkalmas praktikák.

Páll László: „Különböző növényekből kivont hatóanyagok, illetve különböző olajok, repceolaj, ricinusolaj kombinálásával egy keveréket kell előállítani és ez használható a rovarok, illetve a különböző károsítók ellen.”

A mezőhegyesi mintagazdaság szakemberei mindenesetre azt javasolják, kisebb gazdaságok nyugodtan keressenek fel a hozzájuk hasonló nagyobb gazdaságokban dolgozó növényvédő szakembereket, hogy megtervezzék a megfelelő védekezést, a

kerttulajdonosok pedig egyrészt a gazdaboltok üzemeltetőitől vagy épp Kerti Kalendárium növényorvosától tájékozódhatnak a legjobb praktikákról.
 
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kúszónövények: a sebesség is számít

A növények különböző funkciókat is elláthatnak a kertünkben: a szobai szőnyeg kinti megfelelője a pázsit, a térelválasztó falaknak a sövények felelnek meg, a futónövények kusza szövedékei pedig szabadtéri függönyökként funkcionálnak. Utóbbiakkal jól eltakarhatók olyan dolgok, melyeket nem szeretnénk hogy szem előtt legyenek…

Termesszünk új fajtákat, vagy javítsuk a meglévőket?

A klímaváltozás szőlő- és borágazatra gyakorolt hatásáról rendezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete Litkei Máté igazgató vezetésével. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, a mezőgazdaság egészének teljesítményében kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás.

A fogyasztói magatartást vizsgálták

A Motivaction piackutató ügynökség rendszeresen végez felméréseket az európai fogyasztói magatartásról – különös tekintettel a virág- és dísznövényvásárlási szokásokra – a Holland Virágiroda megbízásából. Az eredményekből levont következtetések aztán átültethetők a marketingeszközökbe és felhasználhatók a reklámkampányok során.

Gabonaár-növekedés? Válságból az ember előre menekül

A 2020 novemberében indult gabonaár-növekedésnek köszönhetően azt mondhatjuk, arany korszakuk van a növénytermesztőknek, ám az állattenyésztők elgondolkodnak azon, hogy „állatbőrbe csomagolják-e” a 80 forintos kukoricát vagy inkább adják el. A hazai állattenyésztő gazdaságok ugyanis általában takarmánynövényeket is termesztenek.

Járvány, fagykár és munkaerőhiány nehezítette a dohánytermesztők életét

A tavalyi év rendkívüli volt a dohánytermesztésben. A pandémia a palántanevelés időszakában érte az ágazatot, amitől a dolgozók egy része elhagyta munkahelyét. Az éjjeli fagyok szintén gondot okoztak, több helyen jelentős kárt okoztak a palántákban. A dohánytermesztők idei kilátásairól Eisler Józsefet, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) ügyvezetőjét kérdeztük.

Agrárcenzus 2020: a több mint 234 ezer gazdaság többsége növénytermesztő

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020-ban teljes körű mezőgazdasági összeírást hajtott végre AGRÁRCENZUS 2020 elnevezéssel. Ilyen típusú, az ország valamennyi települését érintő adatgyűjtésre tízévente kerül sor. Az összeírás célja az volt, hogy felmérje a gazdaságok szerkezetét, információkat gyűjtsön a hazai mezőgazdaság aktuális helyzetéről.

A szomszédok spárgája

A húsvéti téli időjárás miatt kissé vontatottan ugyan, de megkezdődött a spárgaszezon Ausztriában, ebből az apropóból tekintette át az Agrarmarkt Austria az utóbbi évek osztrák spárgastatisztikáit. Ha röviden szeretnénk összefoglalni: 2020-ig töretlen volt a lendület, azóta azonban semmi sem a régi.

Szörnyek finom csatája

Vegyünk egy óriáskáposztát, adjunk hozzá tizenegy szakácsot és főzzünk világrekordot! – erre a receptre készül fesztiválshow a Harrogate Őszi Virágkiállítására szeptember 13-án Yorkshire-ban.

Ráfagyott a mosoly a gyümölcstermesztők arcára

A március második felében kezdődött felmelegedés hirtelen beindította a vegetáció fejlődését. Április első hetében viszont változékony, az eddigieknél hűvösebb időre ébredhettünk. Elsején este északnyugat felől egy hidegfront érte el a Kárpát-medencét, majd a hétvégén még több hullámban áramlott fölénk hideg levegő.

A hét végétől megszűnik a fagyveszély

Az elmúlt egy hétben nyári, tavaszi és téli időjárás egyaránt előfordult hazánkban. A héten visszatértek az erős hajnali fagyok is, amik már nem csak a korai gyümölcsfákban, hanem a többi csonthéjasban is kárt tettek. A szárazság által leginkább sújtott tájakra azonban most sem érkezett számottevő csapadék. Péntektől viszont melegszik az idő, vasárnaptól a fagyok is megszűnnek.