Back to top

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.

Költéskor a kék cinegék is beköltözhetnek az odúba
Szűkül az énekesmadaraink természetes élőhelye, hívja fel a figyelmet a kezdeményezés, amibe a fiatalokat is szeretnék bevonni, hogy segítségükkel minél több odú és etető megtalálja a megfelelő helyét erdőkben és településeken egyaránt.

„Szeretnénk a társadalom minél nagyobb rétegéhez közelebb hozni a természetet, a mostani kezdeményezéssel például az énekesmadarakat ismerhetik meg jobban az érdeklődő gyerekek és felnőttek.

Több nézőpont figyelembevételével indítottuk útjára az országos lefedettségű madárodú és -etető kihelyezési programot, a megvalósításhoz segítő kezet kaptunk az Országos Magyar Vadászkamarától, a 22 állami erdészeti részvénytársaságtól és a 10 nemzetipark-igazgatóságtól” – magyarázta Bors Richárd, a világkiállítást szervező iroda szakmai igazgatója. Összesen 3500 madárodú és 350 madáretető legyártásához járultak hozzá, amelyeket elosztottak az említett szervezetek között. Az „Egy a Természettel” logóval ellátott madárodúk kétféle méretű nyílással készültek.

A kisebb, 28 mm átmérőjű kör alakú nyílásúakba a kék cinege, barátcinege és a fenyvescinege tud beköltözni,

amíg a nagyobb, 35 mm-es nyílású odút a nagyobb testű széncinege, a csuszka és a napjainkra már fogyatkozó számú – és a fészkelés idején ugyanúgy hasznos – mezei veréb is birtokba veheti.

„Az edukációs program révén az óvodások és általános iskolások megismerhetik a hazánkban élő énekesmadarakat, szerencsével láthatják a költőpárok beköltözését, illetve a fiókák kirepülését az odúból” – tette hozzá a szakmai igazgató. Az említett szervezetek a gyerekek bevonásával, erdei iskolás programok keretében helyezik ki az odúkat és etetőket.

Télen etessük

De milyen ismeretek szükségesek a madáretetők és -odúk szakszerű kihelyezéséhez, fenntartásához? Ebbe dr. Magyar Gábor, a világkiállítási iroda szakértője avatott be bennünket.

Az etetőket télen használják madaraink, míg az odúkat fészekrakáskor, főként tavasszal és nyáron.

Az etetők megfelelő élelemmel történő rendszeres feltöltése a cinegék mellett a különböző pintyfélék (tengelic, erdei pinty, fenyőpinty, süvöltő, csíz, zöldike), és még a vörösbegy számára is hasznos, de csak télen. A költési időszakban ugyanis sokkal egészségesebb tápláléka a fiókáknak a szülők által gyűjtött, fehérjében gazdag hernyó, rovar. Fontos, hogy a madarak által jól emészthető táplálékot juttassunk az etetőkbe. Romlott, avas, esetleg vegyszerrel szennyezett élelemmel csak kárt okozunk nekik. A téli, rendszerint csapadékban dús időszakban kevésbé igénylik a madarak a vízutánpótlást, nyáron azonban jó, ha vízzel szolgálunk nekik.

Télen a tengelic is meglátogatja az etetőket

Amivel megkínálhatjuk őket

Az etetés megkezdését ajánlott a rovarvilág megfogyatkozásával elkezdeni, majd a költési időszak kezdete előtt abbahagyni.

Télen az olajos magvak (leginkább a napraforgómag, de akár a dióbél vagy a faggyú) kellő energiát adnak madarainknak a hideg leküzdésére.

A kenyérbél kifejezetten veszélyes, mert rovarevő madarainknak bélhurutot okozhat. Ugyancsak fontos, hogy ha elkezdtük az etetést, akkor tél végéig folyamatosan gondoskodjunk az élelem utánpótlásáról, mert madaraink abban a „reményben” maradtak a környéken télire, hogy végig kellő mennyiségű táplálék áll rendelkezésükre. Nagyon sok energiát igényelne tőlük, ha a tél közepén kénytelenek lennének új, táplálékban gazdag területeket keresni.

Megfelelő magasságba

Az etetőket otthon is elkészíthetjük, akár egy kivágott átlátszó ásványvizes palackból, de kis kézügyességgel és pár szerszámmal fából komoly etetőket barkácsolhatunk. A boltban kapható „madárkalácsok” is elkészíthetők házilag is, olvasztott faggyúból és szotyolából, melyeket egy zsinóron kifüggeszthetünk egy vízszintes ágra.

Az odúk és etetők készítése és kihelyezése gondos tervezést igényel.

Összesen 3500 madárodút helyeznek ki kétféle lyukmérettel
Az odúk nyílása megközelítően déli tájolású legyen, és figyeljünk, hogy a be- és kirepülést ne akadályozza valamilyen tereptárgy. Érdemes legalább két és fél, három méteres magasságba felerősíteni az odúkat és az etetőket, hogy ne férjenek hozzájuk ragadozók, fészekpredátorok (nyest, mókus, macska). A ragadozókat egyébként az odút vagy az etetőt tartó oszlop köré vastagon körbetekert szögesdrót vagy az odarögzített tüskés ágak is eltántorítják a vadászattól, amennyiben olyan magasságúak, hogy azt nem tudják átugrani.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Egy tragikus sorsú erdész emlékére

A kőkereszt a felirata szerint „Jézus nagyobb dicsőségére 1890 Fultán János orozva meggyilkolt erdész emlékezetére” emeltetett. De vajon ki lehetett Foltán János, és miért állított emlékére az utókor ilyen feltűnő emléket?