Back to top

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.

Skerlecz András: helyben is sok programot kínálunk
Göbös-major hajdanán Nádasdy birtok volt, majd az Esterházyakhoz tartozott, a rendszerváltás környékén került az erdőgazdaság tulajdonába. Negyven hektáron terül el, lovardák, szabadtéri karámok, csónakázótó, erdei iskola és egy kápolna is megtalálható a területen. Júniusban pedig új panzióval és konferenciateremmel bővült, és ezzel vált igazi ökoturisztikai központtá.

Csapod község határában járunk, ahol csak a madarak csivitelése és a szél zúgása töri meg a csendet.

Göbös-majorban a csapodi szövetkezet tehenészete működött, majd az impozáns, több mint 300 éves istállót az erdészet alakította át lótartásra. A boxokban ma az erdészet 13 saját lova mellett több állatot bérben tartanak. „Az erdőgazdaság felvállalta ennek a történelmi örökségnek a megóvását” – kezdte beszélgetésünket Skerlecz András, a Kapuvári Erdészet igazgatója.

Ugyanakkor a nagy major alkalmasnak mutatkozott további beruházások megvalósítására.

2014-ben a birtok hátsó felében négy faházat építettek, amelyek ma turisztikai célokat szolgálnak. Három épületben összesen tíz szoba – szobánként két fekvőhellyel és pótágyakkal – áll a megfáradt turisták, a környékre kíváncsiak rendelkezésére. Egy korábbi erdészházat is felújítottak, amelynek három szobája ma már szintén a turizmust szolgálja.

Akár ki sem kell mozdulni

A nyáron átadott ökoturisztikai központ – bár a koronavírus-járvány miatt még „érintetlen” – ugyancsak a kirándulókat várja. Az épületben 14 kétszemélyes szobát alakítottak ki.

A mintegy 200 fős – konyhával ellátott – rendezvényteremben pedig továbbképzéseket, esküvőket tarthatnak.

„A Győrt Sopronnal összekötő 85-ös gyorsforgalmi út közel az átadáshoz, annak lehajtója Kapuvárig hozza az autóval közlekedőket, így a messzebbről érkezők is könnyedén elérnek bennünket. A major nagy területen helyezkedik el, nincsen zsúfoltság, a különböző társaságok egymástól jól el tudnak különülni. A felelősségteljes családok ezért a koronavírus miatti korlátozások idején is szívesen jöttek hozzánk a tengerpart helyett” – jegyezte meg az erdészet első embere.

Idén új panzióval és konferenciateremmel bővült a major

Nyaranként sokan érkeznek gyerekekkel. Nemcsak a jó levegő és a háziállatok vonzzák a családokat, hanem a környező látványosságok, turisztikai célpontok is, köztük a nagycenki Széchenyi-kastély és mauzóleum, a fertődi Esterházy-kastély, avagy Sopron műemlékei. Kirándulhatunk a közeli Fertő tó mentén vagy a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban is, ahol a Lászlómajori Látogatóközpontban nemcsak az egykori falusi élettel ismerkedhetünk, hanem őshonos háziállatok állják a kíváncsi tekinteteket.

Azok is bőven találnak elfoglaltságot, akik ki sem akarnak mozdulni.

Az 1600 négyzetméteres fedeles lovarda időjárástól függetlenül egész évben használható. Felkészült lovasok túralovagláson vehetnek részt, akik pedig nem akarnak nyeregbe szállni, lovas kocsira ülve felfedezhetik a környéket. A szekeret a vadállomány is megszokta, ilyen alkalmakkor nem ritkán találkozni kíváncsi tekintetű szarvasokkal. Hétköznaponként 60-80 környékről jövő általános iskolás gyereket oktatnak a ló, a természet szeretetére, így kerülnek „személyes” kapcsolatba az élővilággal. Ugyanakkor a hétvégék sem csöndesek, olyankor az „idősebb” korosztály pattan lóhátra.

Karácsonyi borleves

Hozzávalók (4 személyre):

1 l fehér bor, 2,5 dl víz, 12 dkg cukor, fahéj, szegfűszeg (vagy forraltbor-fűszerkeverék), ½ csomag vaníliás pudingpor, 6 tojás, 2 dl főzőtejszín, csipet só.

A levesnek szánt 1 liter borhoz hozzáöntünk negyedrész vizet, a cukrot és ízlés szerint fahéjat, szegfűszeget, majd felforraljuk. Ne feledjük, hogy jó ételt csak jó borból lehet készíteni. Közben a fél csomag pudingport simára keverjük a tojások sárgájával, a főzőtejszínnel, csipet sóval, majd félretesszük. A tojásfehérjét felverjük, és kanállal beleszaggatjuk a felforrt borba. Az edény méretétől függően, öt-hat galuskát teszünk a lébe egyszerre, átforgatjuk őket, majd szűrőlapáttal kiszedjük. Ha megfőztük az összes habot, folytonos keveréssel hozzáadjuk a felfőtt bort a hideg pudingporos masszához, és tovább kevergetve besűrítjük. Ha eléri a vaníliasodó sűrűségét, levesszük a tűzről. Tálalhatjuk hidegen vagy melegen. A tányérba szedett levesre habgaluskákat teszünk, és őrölt fahéjjal díszítjük.

Felfedezések két keréken

A Fertő tó osztrák és magyar oldalán jól kiépített kerékpárút-hálózat hívogatja a drótszamár szerelmeseit. A sík vidék kedvez a ritkábban kerekezőknek is.

A közeljövőben pedig Göbös-majort is bekapcsolják a hálózatba, így várhatóan külföldről is többen érkeznek.

Gyakran az andaui hídon – amelyen keresztül 1956-ban hetvenezer magyar menekült nyugatra – át érkeznek a kerékpárosok Ausztriából, hogy körbetekerjék a dél-hansági részt, a Kapuvártól északra elterülő vidéket. Fertőd a Göbös-majoron keresztül ugyancsak könnyedén összeköthető a Hansággal. Kényelmes utakon lehet felfedezni a szemet gyönyörködtető tájat a nyeregből.

Bár turistajelzés nem keresztezi a majort, a csendre vágyók megtalálják a nyugalmat a helyi erdőkben.

Tavasszal pedig a közeli csáfordjánosfai tőzikés vonzza a természet szerelmeseit. Az erdőgazdaság kezeli a fertődi Eszterházy-kastélyhoz tartozó, mintegy 170 hektáros Lés-erdőt, ami virágkorában Esterházy Fényes Miklósnak volt a mulató és vadász erdeje. A „pusztában” láthatunk réti sast, s bár nem mindenki örül neki, az aranysakál is felbukkanhat. A Hanságban visszatelepítették az európai hódot, a Szigetközben pedig már az árhullámok hozták Ausztriából a hívatlan vendéget.

Erdei iskola, kápolna

A KAEG Zrt. erdei iskolája 2016-ban nyitotta meg kapuit, elsősorban a környező települések ifjoncait várják a korosztályra szabott programokkal.

Nemcsak az erdei iskola elkötelezett vezetője, hanem gyakorló, „tőmelletti” erdészek vezetik be őket az erdő titkaiba.

Tanösvényük tíz állomással, tájékoztatótáblákkal segíti az erdő életközösségének bemutatását. A lovak mellett birkák tartják karban a füvet, a kis tóban pedig megleshetik a víziszárnyasok zajos mindennapjait.

Szerveznek egynapos programokat, de igényre – és a messzebbről érkezők számára – a faházakban adnak szállást. A vadászat, az erdőgazdálkodás, a lótartás titkainak elsajátítása mellett kézműves foglalkozások teszik változatossá az iskolások ottlétét.

A rendezvényterem további vendégeket vonzhat, hogy nyugodt környezetben, a nyüzsgő civilizációtól távol tartsák a családi vagy munkahelyi eseményeket. Akik maradni szeretnének, azoknak szállást is kínálnak.

A 2016-ban átadott és felszentelt kápolnában már hat alkalommal tartottak Hubertusz-misét a megyei vadásznapokon. Emellett egyházi esküvői ceremóniákra is foglalható.

Jellegzetes helyi ízek

Gesztenyés kifli

Hozzávalók (egy tepsihez):

30 dkg rétesliszt, 3 tojás, 10 dkg zsír, 2 ek tejföl, 25 dkg gesztenyemassza (a legjobb a natúr), 1 ek rum, 2 ek porcukor és 1 csomag vaníliás cukor a natúr massza ízesítéséhez, 10 dkg porcukor és 1 csomag vaníliás cukor a kiflik beforgatásához.

A lisztből, tojásból és 8 dkg zsírból, csipet sóból, valamint a tejfölből tésztát gyúrunk, ha nem nyújtható eléggé, tehetünk bele még egy kis tejfölt. A tésztát elfelezzük, két kis cipót formálunk belőlük. Lisztezett deszkán olyan vékonyra nyújtjuk őket, amilyenre csak tudjuk, megkenjük a maradék olvasztott zsírral, és jó szorosan feltekerjük. A tekercseket letakarjuk folpackkal, és hűtőben fél órát pihentetjük. Közben elkészítjük a gesztenyemasszát. Ha natúr terméket vettünk, ízesítsük egy kis rummal, vagy aromával és egy kis porcukorral. Mindkét tekercset 30-30 darabra vágjuk, majd kerek lapocskákat nyújtunk belőlük, halmozunk rá a masszából, és kifliformára feltekerjük. A tepsibe sorakoztatjuk őket, és megkenjük tejfölös tojássárgájával. Előmelegített 180 °C-os sütőben barnulásig sütjük, ez kb. 15 perc. Még azon mód forrón meghempergetjük vaníliás porcukorban.

„Minden szakács számára fontos a szezonalitás, hiszen friss alapanyagokból lehet a legjobbat kihozni az ételből” – hangsúlyozta Nagy Péter, a fakanál „virtuóza”. Idényen kívül pedig természetes úton tartósított, szárított, savanyított, fagyasztott zöldségekkel, gyümölcsökkel, gyógy- és fűszernövényekkel dolgozik. Minden tájegységnek van jellegzetes étele, más-más a Rábaköznek és a Szigetköznek. Ezen a vidéken a leggyakrabban vadban és halban gazdag ételek kerülnek az asztalra, a major konyhájának egyik specialitása például a szigetközi halászlé, amit többféle halból készítenek passzírozva.

„A főzési tudománynak protokollja van” – avat be a szakember, miközben folyamatosan változnak a trendek, a fogyasztói elvárások. A szarvas mellé a párolt rizs mellett a szegfűgomba jutott nagyobb szerephez. De, hogy ez se legyen olyan egyszerű, fenyő tinóru is került bele.

Mindkettő fűszerező hatású, és ha kevés vargányával is társítjuk, valóságos ízorgia alakul ki a köretben.

Az idei év gombában gazdag, a szokásosnál több csapadéknak köszönhetően olyanok is fölbukkantak, melyeket csak évekkel ezelőtt volt szerencséjük elegendő mennyiségben gyűjteni. „Már magam sem tudom, mióta nem találtunk ízletes rizikét, és az előző évekkel ellentétben, idén szegfűgombából is sok termett” – bizonygatja, hogy az erdei gombák sokoldalúan beépíthetők az étkezésbe.

A most ajánlott ételeket Nagy Péter úgy válogatta össze, hogy könnyen beszerezhető alapanyagokból, egyszerűen elkészíthető, ám mégiscsak hagyományos harapnivaló kerüljön az ünnepi asztalra. Véleménye szerint az összetevők a származási helyüket jelenítik meg a tányéron – legyen az gomba, gyümölcs vagy éppen a vadhús. A vadroládot ugyanannak a vadnak a pépes húsával töltötték vissza – s csempésztek bele aszalt gyümölcsöt –, mintegy megsokszorozva az ízélményt.

A gyümölcs édeskés-savanykás ízvilága jól kiegészíti a vadhús karakteres jellegét. Főként a pácolt vadhúshoz ajánlott.

A borleves elkészíthető fehér- és vörösborból is, kinek a tetszése szerint. Péter fehérbor mellett tette le a voksát, saját készítésű, kései szüretelésű Olaszrizlingét részesítette előnyben. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy bárhonnan választunk, csak hibátlan, fogyasztásra alkalmas, száraz nedűt szabad felhasználni. „A környékünkön a bor száraz, ott kezdődik és ott is végződik, és inkább érett, hordós tételt használjunk, aminek teste van.” Pannonhalmi borvidéken művel szőlőt, fejt bort. Kedvence az Olaszrizling, de az őszi-téli hűvösebb időben Cabernet sauvignon – néhány százalékos Turán házasítással – kerül a poharába. Meggyőződése, a borleves könnyen elcsavarja a fogyasztó fejét, ha valaki egyszer kipróbálja, örökre rabja marad. Péter mindenkit biztat, bátran álljon neki elkészíteni.

Lehet lovagolni és lovas kocsis kirándulást is szerveznek

Az ünnepek táján a frissen főzött gesztenye szinte kínálja magát, a masszával töltött kifli napokig ízletes csemege.

Régen minden háziasszony abból dolgozott, amit a kertben megtalált, így gyakran a gesztenyét dióra cserélte.

Gyümölcsökkel töltött vadrolád erdei gombás rizzsel

Hozzávalók (4 személyre):

2 szűzpecsenye (vaddisznóból nagyon finom, de a szarvas bélszín is ugyanilyen jó), 40 dkg combhús (ne legyen inas), 2 dl 20 %-os főzőtejszín, 2 tojás, só, vadfűszerek (1 ek morzsolt kakukkfű, 1 ek zúzott borókabogyó, 1 ek őrölt rozmaring, 1 tk őrölt bors), 1 dl étolaj, 10 dkg vöröshagyma, 20 dkg aszalt szilva, 20 dkg aszalt sárgabarack, 20 szelet bacon szalonna a burkoláshoz, 10 dkg pisztácia. A gombás rizshez: 50 dkg rizs, 10 dkg szárított erdei gomba, 1 cs petrezselyemzöld, 1 vöröshagyma, ½ dl olaj, só. Othello mártáshoz: 2 narancs, 2 citrom, 2 dl Othello bor, 2 ek mustár, 3 ek worchester szósz, 1 tk Erős Pista, 25 dkg Othelló lekvár (hecsedli vagy piros ribizlilekvárral is jó).

A töltelék combhúshoz hozzáadjuk a sót, a tejszínt és a 2 tojást, vadfűszereket, lepirított vöröshagymát. Ezt kétszer ledaráljuk, hogy minél pépesebb állaga legyen. A szűzpecsenyét hosszában kinyitjuk, hogy minél nagyobb szeletek legyenek. Sózzuk és a maradék fűszerekkel meghintjük. A tölteléket két részre osztjuk, az egyik felével megkenjük a hússzeleteket, és a közepükre soroljuk az aszalt gyümölcsöket. Rákenjük a maradék pépet, és óvatosan feltekerjük a szeletelt baconbe burkolva. 170 °C-os előmelegített sütőben másfél órán át sütjük. Fél óra pihentetés után felszeljük, és erdei gombás rizzsel tálaljuk. Ehhez a gombát beáztatjuk, kifacsarjuk, és az olajon megpirított hagymához tesszük. Tíz percig forgatjuk. Rádobjuk a felaprított petrezselyemzöldet, és még pár percig pirítjuk, majd hozzákeverjük a párolt rizshez. Leginkább a gyümölcsös ízű Othello mártás illik hozzá. Ehhez elkészítjük a fűszerfőzetet. A narancsok és a citromok húsát (fehér rész nélkül) összedaraboljuk, és vörösborban addig főzzük, amíg felére koncentrálódik. Ezt hozzákeverjük a lekvárhoz, ízesítjük a mustárral, a worchester szósszal és a paprikával. Hidegen kínáljuk a vadroládhoz és vadsültekhez.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a mogyoróallergiánál is komolyabb gond lehet

Amerikai orvosszakértők szerint még a diófélék okozta allergiánál is komolyabb problémát okozhat egy egyre szélesebb körben jelentkező allergiás megbetegedés. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az öt év alatti gyerek között kétségbeejtően magas a tehéntej-allergiások száma - egyelőre csak az ad reményt, hogy a többségük "kinövi".

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Több mint ötszáz középiskolás az erdészeti vetélkedőn

A veszprémi Vetési Albert Gimnázium csapata nyerte az idei „Fedezd fel az örökséged!” erdőismereti vetélkedőt. Az Országos Erdészeti Egyesület ötödik alkalommal hirdette meg a középiskolásoknak szóló versenyt, amely idén az erdők láthatatlan értékeire hívta fel a figyelmet. A vetélkedőre 58 településről közel 100 iskola 185 háromfős csapata jelentkezett.

Stagnáló tenyésztés

Tavaly ismét valamivel kevesebb angol telivér kancát fedeztettek a magyar tenyésztők, mint egy évvel korábban, így idén várhatóan kissé tovább csökken – esetleg az új vételeknek köszönhetően stagnál – a születendő csikók száma is.

360 ezer diákkal egy hétig a fenntarthatóságról

Április 19-23. között hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat Áder János online tanórájával kezdődött hétfő délelőtt. A Témahéten határon innen és túl több mint 1600 iskola 360 ezer diákja foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével.

A bölények menthetik meg a spanyol erdőket

A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik - hívják fel a figyelmet szakemberek.

A járvány mellékhatása a szorongás, de helyes étkezéssel és mozgással tehetünk ellene

A rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás következtében az egereknek felnőtt korukra nagyobb méretű lett az agytérfogata és kevésbé szorongtak, mint azok a társaik, akik nem így nevelkedtek – áll a kaliforniai egyetem kutatásában.

Rezét újra szolgálatban

Sikeresen teljesítette a hatósági üzembe helyezési vizsgát a Gemenci Állami Erdei Vasút gőzöse, így újból szolgálatba állhat. Utasokkal teli szerelvényeket azonban a koronavírus-járvány miatt még nem vontathat.

25 év, 25 erdei kincs, 25 kilométer

Negyed évszázada tart a környezeti nevelés a Mecsekerdő Zrt. erdei iskoláiban, ennek alkalmából az online oktatásban is felhasználható ismeretterjesztő sorozatot készít, valamint közös kilométer- és emlékgyűjtésre hív a baranyai erdőgazdaság.

Az esőerdők második legnagyobb pusztítója az Európai Unió

A Természetvédelmi Világalap felmérése és elemzése szerint közvetve az Európai Unió a második legnagyobb pusztítója az esőerdőknek azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekre tart igényt nagy mennyiségben, ami az erdők kivágásához vezet.