Back to top

Mérnökből főállású őstermelő

A valódi szabadságot vidéken lehet átélni. Nem kell rohanni, úgy általában nyugalom van, mindenkinek megvan az elegendő élőhelye és feladata. Ezért szeretek itt élni, dolgozni. Példát mutatok gyerekeimnek, hogy a városi betonban nem lehet gyökeret verni, csak a földben – vallja Dr. Bisztray Dénesné Adrienn, aki a Dörgicsei-medencében termel szőlőt és más gyümölcsöket a családjával.

– Még 2006-ban határoztuk el a férjemmel, hogy Balaton-felvidéken, a Dörgicsei-medencében valósítjuk meg régóta dédelgetett álmunkat, a környezetkímélő gazdálkodást egy kis gyümölcsbirtokon. A gyerekeink akkorra felnőttek, eljött az ideje az „önmegvalósításnak”. Gépészmérnök voltam a textiliparban, amit a rendszerváltás lenullázott.

Érzékelhető volt, hogy a következő világ a pénzről szól majd, így – negyvenen túl – fiatalos lendülettel pénzügyi diplomát szereztem.

Dr. Bisztray Dénesné Adrienn a budapesti Böszörményi úti piacon
Mindig volt munkám, feladatom, sohasem unatkoztam, de úgy éreztem, szükségem van a teremtés erejének megtapasztalására. Így aztán főállású őstermelő lettem. A férjem besegít, a család apraja-nagyja meg szükség esetén és alkalomadtán.

Nehezek voltak az első lépések itt vidéken, halmozottan hátrányos helyzetűként: városiként, biogazdálkodóként, nőként. Városlakó diplomásként, elszántan, rengeteg szakirodalmat elolvasva, az aranykalászos gazda OKJ-papírt megszerezve jöttem vidékre, mondván, nekem már nem lehet újat mondani. Pedig de! Itt azóta is, nap mint nap tanulok valami újat.

Tanulok a természettől, a természetről. Tanulom az ősök tudását – és az új tudással való okos kombinálását, amit a helyi gazdák szívesen megosztanak velünk.

Bisztray Dénesné Adrienn azt mondja, a városi rutinhoz képest sokkal több kreativitásra van szükség vidéken. Mindig van új kanyar, sohasem egyenes az út. Városban, amikor kinézünk az ablakon, jószerével azt sem látjuk, éppen milyen évszak van, hiába a szél, a víz, a hideg, a meleg, a pára, a szárazság. Vidéken az eső az ünnep: akkor minden rendben van. Bár veszendőben, de még érződik néha az évszázados egymásra utaltság. Jutalom is van bőséggel: tiszta a levegő, milliárd csillag az égen, hallani magunkat a csöndben, hallani a másik embert – minderre van idő és tér.

– A kezdet kezdetén úgy határoztunk, nem használunk gyomirtót, rovarok ellen sem idegmérget, sem rágcsálóirtót. Lehetőség szerint elsősorban fizikai eszközökkel igyekszünk megvédeni a birtokunk növényeit. Ezzel csökkentjük a talaj, a talajtakaró növényzet, a termesztett növénykultúrák, a levegő és talajvizeink szennyezését, a Balatonba való bemosódásukat.

Egyszóval, védjük az ökoszisztémát, és ezzel az emberek egészségét.

A területünkön rezisztens szőlő- és gyümölcsfajtákat ültettünk. Több faj és fajta összeültetésével a monokultúráknál ellenállóbb, öngyógyító, kevesebb anyagi ráfordítást igénylő és környezetkímélő gazdaságot építünk. Feldolgozott termékeket készítünk. A 100 százalékos szőlőlét, meggylét, kajszinektárt, üvegpalackokba töltjük, és a prémium minőségű házi lekváraink üvegei is visszaválthatók. A friss gyümölcsöket papírzacskókban áruljuk. A vásárlóinkkal beszélgetve erősítjük a környezettudatosságot, és ezáltal a visszaváltható csomagolás elfogadását.

Illusztráció

Birtokunk szőlőfajtái sötét színűek, nagy rezveratroltartalmúak, és igen kedveltek a muskotályos aromájúak is. A gyümölcsfáink közül a mandulák viszik a prímet, hat fajtát telepítettünk. Van köztük különleges cukrászmandula és hosszan eltartható, nem avasodó is. A fái magasak, vagyis a gyümölcsük nehezen megközelíthető, de megéri a fáradtságot.

A nagyszemű cseresznyénk a lehető legkorábbi, jól be is hozza az árát. Néhány különleges fajtát porzónak vagy unikumként ültettünk.

A meggy a legmegbízhatóbb gyümölcsünk. Van belőle bőtermő, van rezisztens, van fűszeres ízvilágú és van nagy szemű, korai prémium. A kajszi az örök szerelmem, de annyi kis fát elpusztítottak az erdei vadak, és annyit kellett pótolni emiatt, hogy a fajtalista már szinte követhetetlen. De csak szinte, mert a mezőgazdasági támogatás nagyon pontos adminisztrációt követel. Így minden egyes gyümölcsfánknak rögzítjük a pontos koordinátáit, a fajta feltüntetésével és minden fontos megjegyzendő adattal. Majdhogynem olyan kartonjuk van, mint a körzeti orvosnál az embereknek. A szőlőt és a gyümölcsöket hőkezeléssel mindenmentes 100 százalékos gyümölcslének, gyümölcsnektárnak vagy nagy gyümölcstartalmú lekvárnak dolgozzuk fel. Az elkészült terméket gyorsan elviszik visszajáró vagy újabb és újabb vevőink.

Egyik legnagyobb büszkeségünk a fekete szőlőlekvárunk, amit sikerült végre a lehető legjobb ízben, állagban és formában elkészítenünk és piacra dobnunk.

A friss és minőségi terméket szeretik és rendszeresen keresik az emberek.

Illusztráció

– Szőlőt friss fogyasztásra is értékesítünk dörgicsei és környékbeli boltoknak, árulunk a kedvenc piacomon, a vászolyin, és Tihanyban és a káptalantóti Liliomkertben is. Hetente egyszer szállítunk a budapesti Böszörményi úti piacra, azonkívül a nekedterem.hu-n és a falufoodon keresztül is értékesítünk.

Augusztusban nehéz megbirkózni a multi láncok négy országból is idehozott szőlőivel. A budapesti piacon igen gyorsan elviszik a szőlőnket, sőt, már hónapokkal előtte rákérdeznek, úgy várják.

Ezért érdemes dolgozni. Ezekre a pillanatokra gondolok, amikor február közepén elkezdem a szőlőben a metszést, és közben majd’ odafagy a kezem az ollóhoz.

A cseresznyét, meggyet, kajszit friss fogyasztásra is elvisszük a piacokra, bár tavaly a neten meghirdetve már háztól elvitték.

Ennek vélhetően a kiváló minőség, a jó ár és a bizalom volt az oka. Mindennek a minőség az alapja. Ezért pályáztam meg A Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék védjegyet, amit el is nyertem.

Bisztray Dénesné Adrienn szerint ráférne a segítség a termelőkre.

– Nagy segítség lenne, ha a mi méretünkben, az őstermelőknek is lennének pályázatok, amikkel gépesíteni tudnánk a munkát, mind a földeken, mind a terményfeldolgozásban. Még 10 éve sem gondoltam volna, hogy nagymamakoromban egy kistraktort szeretnék születésnapomra. A túlélésnek a több lábon állás a feltétele.

Illusztráció

Az erdei vadak bizony sok gondot, milliós nagyságrendű kárt okoztak, még egy ilyen kis birtokon is, mint a mienk. Ma már erős, magas kerítés tartja távol őket.

Jó lenne, ha a vadkárt is a fagykár mintájára kezelné a szakvezetés: a megtörtént vadkárra kijönne a kormányhivatalból a szakember, felmérné, és annak megfelelően fizetnének.

Most még biztosítást sem lehet kötni vadkárra.

Az őstermelő alapjában véve egy polihisztor. Nekünk mindenhez kell értenünk: a szakmához, a mezőgazdasághoz, a növényorvosláshoz, a pályázatíráshoz, a könyveléshez, a pénzügyekhez, a marketinghez. Jó ötlet volt feleleveníteni a régi piacokat a termelői piacok alakjában, bár sok helyen elveszítik eredeti céljukat a piacszervező mohósága miatt. A kis őstermelők nem tudják kigazdálkodni a helypénzeket, ezért sokszor csak kereskedők alkalmazottai vannak a termelői piacokon, nagybaniról hozott árukkal.

Ma szőlésznek lenni Magyarországon ráfizetéssel járó úri huncutság. Úgy érzékelem, túltermelés van nálunk, ezért a borszőlőnek alacsony a felvásárlási ára, és még örülhetünk, ha megveszi egy borászat.

Hiába a borászlobbi érdekeinek érvényesítése a földtörvénnyel kapcsolatban, a tények makacs dolgok: attól, hogy lenyomják a földárakat, nem lesz olcsóbb a szőlő a borászok számára.

Az alacsony ár miatt nem érdekeltek a minőség javításában a szőlészek. A költségeket próbálják alacsonyan tartani, ami szembemegy a minőséggel. Nekem is azért kell étkezési szőlőként piacra vinnem a termés egy részét, hogy fedezni tudjam a borszőlőn keletkező veszteségemet.

Illusztráció

Ja, hogy miért telepítettem akkor borszőlőt is? Mert csak a hegyközség rendeletében megszabott borszőlőfajtákat lehet telepíteni a szőlőkataszter részét képező területekre. A csemegeszőlő telepítését nem támogatták – szemben a borszőlőével. Sok esetben hatalmas összeggel járó fajtaváltásra lenne szükség. Mi még mindig gyengén vagyunk eleresztve tőkével, ráadásul reménytelenül kevés munkás van a mezőgazdaságban.

Ezen a helyzeten a gépesítés enyhíthetne érdemben.

Csakhogy az irodákból irányított robotokkal, drónokkal végleg megszűnne a vidéki élet: eltűnnének a falvak, a falusi porták, a vidéki életérzés, és a szabadság, a függetlenség.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre.

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Méhészet: Őstermelők adózása 2.

Az ősszel elfogadott 2020. évi CXXIII. törvény az őstermelők adózását is új alapokra helyezte. A rendszer Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett felülvizsgálatát követően az új szabályozást teljesen új szempontok szerint alakították ki és vezették be 2021-től. Az előző írásomban ígértem, hogy a legtöbb őstermelő számára optimális adózási formát ismertetem a következő részben. Lássuk!

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.