0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kertészeti termesztés – A bizonytalanság a legrosszabb

Egy éve kezdődtek a Covid19 miatti nagy bezárások, és még mindig nem látszik, mikor térhet vissza minden a régi kerékvágásba. Bár a kertészeti termesztést összességében kevésbé sújtották a járvány hatásai, ebben az ágazatban is megfigyelhetők rendhagyó folyamatok.

Egyes területek jobban, mások kevésbé érezték meg a gazdasági visszaesést, több kultúra esetében látványos a piaci átrendeződés. Néhány termesztő tapasztalatait foglaltuk össze.

Abalástyai Sándor család bébisalá­ta-féléket, zöldségeket, ehető virágokat és ezeknél kisebb mennyiségben fűszernövényeket termeszt. Cégük, a Saliverzum Kft. főként budapesti és szegedi éttermekbe szállított a 80-100-féle termékéből.

A járványhelyzet váratlanul érte a céget, éppen akkor, amikor azt fontolgatták, hogy átállnak a heti egyről a kétszeri szállításra, mert nyitnak az éttermi teraszok. Azon a március közepi héten végül már szállítaniuk sem kellett, mert a járvány miatti korlátozások következményeként a 60 étteremből, amelyek rendszeresen vásároltak tőlük, csak kettő adott le rendelést.

A fóliákban és a szabadföldi ágyásokban is betakarításra készen álltak a bé­bi­cukkinik, -saláták és az egynyári ehető virágok.

Egy hónapig nézték a növényeket, de mivel a helyzet nem javult, vevők hiányában meg kellett semmisíteni őket. Szomorú látvány volt.

Egyedi termékkínálat

Megpróbáltak a magánvásárlók felé nyitni, de nem jártak sikerrel, mindössze öten-hatan vásároltak heti rendszerességgel. Korábban egy áruházláncba is beszállítottak, de az is visszamondta a megrendelést, a többibe pedig esély sem volt bekerülni. A termékválasztékot és a mennyiséget ezért 80-90 százalékkal csökkentették, a fóliasátrak többségébe koktélparadicsomot és uborkát ültettek, a termést pedig zöldségkereskedőknek értékesítették, mondta Sándor Viktória, a családi cég ügyvezetője.

Nyáron, amikor kinyithattak az éttermek, kissé javult a helyzet, a 60 étteremből 20-25 újra vásárolta a termékeiket. Online piactereken termelői kosár rendszerben is hirdettek, a siker azonban elmaradt, valószínűleg azért, mert ők nem a mindennapi étkezésben megszokott zöldségeket termesztik.

Őszre az éttermek is rákészültek az elhúzódó korlátozásokra, többen átálltak a házhoz szállításra, és ez valamelyest növelte a forgalmat.

A nyitva tartó éttermek azonban csak nagyon alacsony kapacitással működnek azóta is.

Sándor Viktória idén nem számít nagy fellendülésre, de reménykedik a nyár eleji enyhítésekben, hogy az éttermek kinyithatnak, még ha korlátozással is. A nagyobb keresletet pedig őszre várják.

A fajtaválaszték újbóli bővítése, az újraindulás nem egyszerű feladat, mert a fóliákban jelenleg hagyományos zöldségeket termesztenek. Ezért ha úgy adódik, dönteniük kell, hogyan folytatják: meghagyják a mostani kultúrákat, vagy visszatérnek a korábbi kínálatra, de a jelenlegi állományok termése vész kárba. A bébisalátáknak 30-40 napra, a bébi­répának, -céklának, -cukkininek pedig még hosszabb időre van szüksége a vetéstől a szedésig, és a tenyészidő attól is függ, hogy szabadban vagy fóliában termesztik. Már most jó lenne tehát látni, hogy érdemes-e fóliában foglalkozni velük, mert hamarosan dönteni kell, mondta Sándor Viktória.

Néhány évelő kultúrájuk is van, például a krizantémot ehető virágjáért nevelik, de termesztenek évelő fűszernövényeket, cserepeseket is, például babért, és vannak a szabadban is évelők.

Valószínűleg az éttermek beindulásakor sem egyből fog visszaállni minden a régi kerékvágásba, mert eleinte ott is munkaerőhiány lesz, és azt sem tudhatjuk,

hogy a vendégek milyen intenzitással látogatják majd ezeket a helyeket. A több étteremmel rendelkező láncok üzleteinek működése most sem egységes: néhány egyáltalán nem üzemel, néhány pedig házhoz szállításra főz, negyed- vagy feleakkora személyzettel, említette az ügyvezető.

A Saliverzumtól is kellett elküldeni alkalmazottakat a termesztés szűkítése miatt. Jelenleg csak a család dolgozik a termelésben, korábban 5-8 fővel többen vettek részt a munkában. A tartalékok is fogynak, hiszen a termelés ugyanolyan költséges, mint az előző években. A beruházások előfinanszírozásánál pedig nemcsak a tavalyi kisebb bevételek okoznak gondot, hanem a bizonytalanság is.

Nem kellett a másodosztályú

Imre György és felesége immár negyven éve kertészkednek Nagybánhegyesen. 1989 óta kizárólag kígyóuborkát hajtatnak, jelenleg 4000 négyzetméter üvegházban és 1000 négyzetméternyi fóliasátorban. Miután a koronavírus-járvány elkezdődött, hirtelen sok külföldi kígyóuborka érkezett az országba, amit nagyon olcsón kínáltak, és ezzel letörték a hazai termés árát. Sok kereskedő bezárt, féltek a vírustól, így a kereslet is rettentően visszaesett, mondta a szakember.

A közeljövőt tekintve sem túlzottan derűlátó a kertész, az enyhe időjárás miatt sok kártevő túlélte a telet, így szinte biztos, hogy komoly növényvédelmi kihívásokkal szembesülnek.

A nagy károsí­tó­nyomás miatt kémiai növényvédelemre is szükség lehet, és a helyzetet nehezíti az engedélyezett növényvédő készítmények folyamatosan szűkülő köre.

A vendéglátóipar leállásának kedvezőtlen hatásait érzik a kertészek is. Azzal, hogy bezártak, vagy csak korlátozottan működnek a menzák, éttermek, lényegesen kevesebb alapanyagot igényelnek. A tömegétkeztetés visszaszorulása miatt szinte megszűnt a másodosztályú termékek kereslete, és így a megtermelt áru 15-20 százaléka végezheti a szemétben. Az áruházaknak ugyanis a szállítói szerződés szerint csak első osztályú kígyóuborkát értékesítenek, mondja Imre György, bár ott másodosztályú külföldi (pl. Marokkóból, Spanyolországból érkező) árut is kínálnak, ami megnehezíti a magyar termék érvényesülését.

A fejlesztések nem álltak le az Imre Kertészetben, befejeződött a közelmúltban fúrt termálkút létesítése, amely 1200 méter mélyről hoz felszínre percenként 1000 liter 73 °C-os vizet, és az üzemelési engedélyt is megkapták. A munkaerő-kilátások nem jók, egyre kevesebben akarnak dolgozni a kertészetekben, és ez hátráltathatja a fejlesztéseket.

Az időjárás sem kedvezett

Bódis Béla és lánya a Csepel-szigeten gazdálkodik. A több lábon állás elve alapján a 20 hektáros gazdaságban gyümölcsöt termesztenek és díszfaiskolai fajokat nevelnek. A cseresznyét évek óta a Bagodi Hűtőház Kft.-nek adják el, ahonnan feldolgozás után Svájcba kerül, péksütemény-töltelék lesz belőle.

A félhektáros díszfaiskolában a konténeres díszcserjék eladása tavaly tavasszal megugrott, valószínűleg azért, mert a határok lezárása miatt visszaszorult az import, és a későbbi újranyitás után is óvatosabban rendeltek az árudák külföldről.

Az idei keresletet befolyásolja, hogyan változik az emberek anyagi helyzete a járvány következtében, és így mennyit tudnak dísznövényekre költeni, mondta Bódis Katalin.

A gyümölcsösben az alma- és a még fiatal meggyültetvény a tavalyi késő tavaszi fagy hatására semmit nem termett.

Az idősebb, magasabb cseresznyefákon csak részleges volt a fagykár, a 3 három méternél magasabban lévő virágok bekötöttek, így végül lett termés.

A cseresznyeültetvény 26 éves, emiatt a talaj eléggé tömörödött alatta, magyarázta Bódis Béla. Tavaly március közepén mélylazítást és talajszellőztetést végeztek, minden fánál négy lyukat fúrtak, és nagy nyomással levegőt injektáltak a talajba. A tavalyi tavasz csapadékeloszlása egyenetlen volt, áprilistól hat héten át nem esett Ráckeve környékén, ezért amikor már látszott, hogy bekötött a cseresznye, május közepén öntözni kellett. 100-130 literes vízadagot juttattak ki növényenként.

A korábbi mélylazítás és levegőinjektálás előnye ennél is megnyilvánult: a lyukakon nagyon hamar a gyökérzónába került a víz,

így a szeles idő ellenére sem volt jelentős az öntözés párolgási vesztesége, ami komoly megtakarítás, hiszen az ültetvény egyszeri öntözése több százezer forintba kerül, említette Bódis Béla nyugdíjas kertészmérnök.

Enni mindig kell

A Nagyszénáson működő Styecz Kertészetben kizárólag koktélparadicsomot termesztenek üvegházakban és fóliasátrakban kókuszpaplanon. A járvány tavaly tavaszi kitörésekor vásárlási láz kezdődött, ami pár hétig tartott. Először növekedett a koktélparadicsom kereslete is, majd a következő néhány héten visszaesett, a lezárások idején pedig – amikor az emberek kénytelenek voltak otthon maradni – a megszokott szintnél még kicsivel magasabb szinten állandósult a fogyasztás, és azóta is ezt tapasztalják, meséli Styecz György.

Az éttermek bezárása nekik nem okozott keresletcsökkenést, mert nem azok a fő vásárlóik. Nem tagadva, hogy kerültek nehéz helyzetbe kertészek is,

Styecz György úgy véli, hogy az ágazat gondjai nem mérhetők össze a vendéglátóiparral és a turizmussal, hiszen az embereknek enni mindig kell.

Az áruházak többet vettek

Zupka Béla családja már több mint két évtizede, ő pedig 15 éve termel káposztaféléket Alsónémediben. A területet folyamatosan növeli, tavaly őszi káposzta három, nyári két hektáron volt, emellett kevés karfiolt, vörös és kelkáposztát is termesztett. Az utóbbiak területét a megváltozott időjárás miatt szűkítette, ezek a fajok ugyanis kevésbé viselik el a nyári hirtelen hőingadozásokat.

A kertész is megerősítette, hogy mivel tavaly, a járvány kitörésekor féltek az emberek a boltok bezárásától, két hétig megugrott az eladás a nagybanin, az akkor megvett áruk 20%-a valószínűleg ráromlott otthon a vevőkre.

Amint kiderült, hogy az élelmiszerboltok nyitva maradnak, egy hónapra visszaesett a kereslet, feltehetően a betárolt élelmiszereiket fogyasztották az emberek. A nyári értékesítés körülbelül megegyezett az előző év hasonló időszakával, ám a második hullám indulásakor, kora ősztől ismét megcsappant, mivel bezártak az éttermek. Azóta alig lehet eladni a nagybanin a másodosztályú terméket, mert azt korábban a közétkeztetési konyhák vásárolták, melyek most szintén alig működnek.

A vendéglátóipari vásárlások visszaesését ellensúlyozza, hogy az áruházláncok egyre többet igényelnek, mondta a kertész, így a káposzta területét idén 30 százalékkal növeli, burgonyát azonban már nem ültet.

Zupka Béla szerint a mostani helyzetben a legrosszabb a bizonytalanság, hogy nem lehet tudni, meddig tart, és ez olyan, mint a kártyában 19-re lapot húzni. Ha nem számít a termelő az éttermek újraindulására, akkor azért bukik, ha pedig felkészül a nyitásra, ám az éttermek egy része mégis zárva marad, vagy kevés lesz a vendég, akkor pedig rajta marad a termés.

Tehát minden attól függ, mikor lesz nyitás, és az emberek mennyire szoknak vissza az éttermekbe és a szállodákba, hangsúlyozta Zupka Béla.

Forrás: Kertészet és Szőlészet