Back to top

A magyar bárányok Olaszba mennek… A juhtenyésztők már húsvétra készülnek

Hazánk a megtermelt bárányok 90 százalékát a külpiacokon értékesíti. Az export zöme Olaszországba, a húsvéti ünnepi fogyasztás kielégítésére irányul. Az idei magas takarmányárak mellett várhatóan csak azok a bárányexportőrök járnak jól, akik húsvétra nagysúlyú bárányokat tudnak nevelni.

Szállításra váró nagysúlyú bárányok
Fotó: pixabay.com
Az utóbbi években mintegy 600 ezer bárány exportárualappal rendelkeznek a magyar juhtenyésztők.

Ezt a mennyiséget a hagyományos piacainkon, Olaszország mellett Franciaországban, Ausztriában, Németországban, a közel-keleti piacokon, Izraelben és az arab országokban könnyen értékesíteni is tudják.

Tavaly jó ára volt a báránynak, amely még a növekvő takarmányárakat is ellensúlyozta, így jó évet zártak.

„Idén korán lesz húsvét, így azok a termelők járnak jól, akik ezt figyelembe véve tavaly ehhez igazított időben vemhesítették az állományt és a bárányokat intenzív tápokon nevelik.

A felvevőpiacainkon – elsősorban Olaszországban – ugyanis a nagysúlyú bárányokat keresik, a kissúlyúakat húsvét előtt nehezebb lesz eladni.”

Mindezt Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója mondta el a piaci helyzetet elemezve.

A jó minőségű magyar bárányokért az olasz vevők hajlandók prémiumárat fizetni, azonban abban a pillanatban, ahogy a piacon megjelennek a gyengébb minőségű, például Romániából vagy Írországból származó bárányok, annak árcsökkentő hatása lesz. Antal Gábor és kollégái arra számítanak, hogy

a mostani extrának is nevezhető ár nem marad meg az ünnepek után, aki tehát nem gondolkodott előre, bizonytalan bevétellel számolhat.

Bárányborda
Fotó: pixabay.com
Tekintve, hogy juh terméktanács elemzése szerint hazánkban mindössze 33-38 deka az egy főre jutó éves birkahús-fogyasztás, (az unióban ez 1,9 kilogramm) a magyar juhtenyésztő természetesen az exportban gondolkodik, és ott is elsősorban a nehéz bárányokban. Ezek értékesítésével 100-120 euró bevételre tehet szert.

Míg régebben az olasz piac a könnyű bárányokat igényelte, mára a fogyasztói szokások változásával ott is inkább a nehéz bárányok mennek.

Olaszországban régebben egy-egy ünnepre egy család megvett egy egész tejes bárányt, azt megsütötték, és az egész família azt ette. Manapság még ha nem lenne a pandémia, akkor sem gyűlnek össze ennyien, így az olasz családok egész állat helyett egy-egy testtájat vásárolnak, amin elvárják a nagyobb hústömeget, vagyis nehéz bárányt keresnek. Más exportpiacainkon pedig mindig is a nehéz bárányokat vásárolták.

A hazai juhágazat számai: 8100 juhtartó, 20-22 ezer család megélhetése, 900 ezer-1,1 millió tenyészállat, 600-650 ezer bárány, 90%-os bárányexport, 0,2 kg/fő éves juh- és kecskehúsfogyasztás.

Szállításra váró bárányok egy nagykállói gazdánál
Fotó: Csatlós Norbert
Az agrárkormányzat célja a tenyészállat-állomány 1,2-1,5 millióra való növelése, s ennek megfelelően alakul a támogatáspolitika is. Az ágazat stabilitását jelentősen növelte a 2015-ös áfacsökkentés (a juhhús áfája 5%). A feltételeknek megfelelő állománnyal rendelkező gazdák anyaállatonként 1200 forintos támogatást kaphatnak, és a juhtenyésztők is részesülhetnek az állattenyésztő telepek korszerűsítésére kiírt pályázati forrásokból.

Az ágazat jövőjét egyengeti az Európai zöld megállapodás (Green Deal), illetve az ezen alapuló új Közös Agrárpolitika,

amelynek keretében 2030-ra az EU mezőgazdasági területeinek 25%-án ökológiai gazdálkodásra kell áttérni.

Az ökológiai gazdálkodásba bevont, illetve bevonandó mezőgazdasági területeken – ahol szántóföldi gazdálkodás nem folytatható - a húsmarha-, illetve a juh- és kecsketartás lehet majd a fő gazdálkodási forma.

Fotó: pixabay.com

„A Green Deal kimondottan kedvez a kiskérődző ágazatnak. Az apró csenkeszes területeket legelőként hasznosítva alacsony költséggel lehet táplálkozási értékeit tekintve kimagasló, tiszta húst előállítani.” 

– hangsúlyozta Farkas Sándor a Magyar Mezőgazdaságnak egy tavalyi interjúban.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állami ösztöndíjas szakokra is lehet még jelentkezni

A normál felvételi eljárás lezárulta után pótfelvételi eljárás keretében is lehet állami ösztöndíjas szakokra jelentkezni a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre, augusztus 8-án éjfélig. Tavaly 616 hallgató került be pótfelvételivel a jogelőd intézményekbe.

Kolbászvilág az Ozsvárt-műhelyben

Klasszikus, csípős, bajor jellegű, nürnbergi, mustáros-majorannás, fehérborsos-mézes, rozmaringos, aszalt gyümölcsös, tört köményes, áfonyalekváros-chilis, zöldfűszeres-sajtos, aszaltparadicsomos-barnasörös – mindez csupán néhány a karmacsi székhelyű Ozsvárt Kolbászműhely ízesített kolbászai közül.

A menetstabilitást is növeli

A mezőgazdasági erőgépek széles körén használt radiál gumiabroncsok zömét műanyag vázszövettel gyártják.

A Pepsi kiárusításba és terméktisztogatásba kezdett

A PepsiCo kedden bejelentette, hogy 3,3 milliárd dollárért eladja a Tropicana mellett több másik gyümölcslé márkáját. A francia PAI Partners magántőke-befektetési cég a felvásárló. A Pepsi azzal érvel, hogy egyszerűsíteni kívánja termékpalettáját és eltávolodna a magas cukortartalmú italoktól.

Kedvezőbb kereskedelmi feltételeket hozhat a madárinfluenza-mentes státusz visszanyerése

Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

Egészséges nassolnivalók az olimpiai szurkoláshoz

Javában tart a XXXII. Nyári Olimpia Tokióban, itthon is sokan figyelik a versenyeket, várják az eredményeket, és persze szurkolnak a magyar sportolóknak. A szurkolás sokunk számára elképzelhetetlen nassolás, „csipegetés” nélkül, még akkor is, ha pontosan tudjuk: ez akár egészségtelen is lehet.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Kóser kertészetet tanulhatnak az SZTE mezőgazdász hallgatói

Tökéletesen illeszkedne az új képzés abba a törekvésbe, amely szerint az SZTE MGK-n funkcionális kertkultúrát kezdenének oktatni. A kereslet már most is megvan: az izraeli piac tonnaszám venné fel a magyar kóser és a kommersz uborkát is.

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.