Back to top

A magyar bárányok Olaszba mennek… A juhtenyésztők már húsvétra készülnek

Hazánk a megtermelt bárányok 90 százalékát a külpiacokon értékesíti. Az export zöme Olaszországba, a húsvéti ünnepi fogyasztás kielégítésére irányul. Az idei magas takarmányárak mellett várhatóan csak azok a bárányexportőrök járnak jól, akik húsvétra nagysúlyú bárányokat tudnak nevelni.

Szállításra váró nagysúlyú bárányok
Fotó: pixabay.com
Az utóbbi években mintegy 600 ezer bárány exportárualappal rendelkeznek a magyar juhtenyésztők.

Ezt a mennyiséget a hagyományos piacainkon, Olaszország mellett Franciaországban, Ausztriában, Németországban, a közel-keleti piacokon, Izraelben és az arab országokban könnyen értékesíteni is tudják.

Tavaly jó ára volt a báránynak, amely még a növekvő takarmányárakat is ellensúlyozta, így jó évet zártak.

„Idén korán lesz húsvét, így azok a termelők járnak jól, akik ezt figyelembe véve tavaly ehhez igazított időben vemhesítették az állományt és a bárányokat intenzív tápokon nevelik.

A felvevőpiacainkon – elsősorban Olaszországban – ugyanis a nagysúlyú bárányokat keresik, a kissúlyúakat húsvét előtt nehezebb lesz eladni.”

Mindezt Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója mondta el a piaci helyzetet elemezve.

A jó minőségű magyar bárányokért az olasz vevők hajlandók prémiumárat fizetni, azonban abban a pillanatban, ahogy a piacon megjelennek a gyengébb minőségű, például Romániából vagy Írországból származó bárányok, annak árcsökkentő hatása lesz. Antal Gábor és kollégái arra számítanak, hogy

a mostani extrának is nevezhető ár nem marad meg az ünnepek után, aki tehát nem gondolkodott előre, bizonytalan bevétellel számolhat.

Bárányborda
Fotó: pixabay.com
Tekintve, hogy juh terméktanács elemzése szerint hazánkban mindössze 33-38 deka az egy főre jutó éves birkahús-fogyasztás, (az unióban ez 1,9 kilogramm) a magyar juhtenyésztő természetesen az exportban gondolkodik, és ott is elsősorban a nehéz bárányokban. Ezek értékesítésével 100-120 euró bevételre tehet szert.

Míg régebben az olasz piac a könnyű bárányokat igényelte, mára a fogyasztói szokások változásával ott is inkább a nehéz bárányok mennek.

Olaszországban régebben egy-egy ünnepre egy család megvett egy egész tejes bárányt, azt megsütötték, és az egész família azt ette. Manapság még ha nem lenne a pandémia, akkor sem gyűlnek össze ennyien, így az olasz családok egész állat helyett egy-egy testtájat vásárolnak, amin elvárják a nagyobb hústömeget, vagyis nehéz bárányt keresnek. Más exportpiacainkon pedig mindig is a nehéz bárányokat vásárolták.

A hazai juhágazat számai: 8100 juhtartó, 20-22 ezer család megélhetése, 900 ezer-1,1 millió tenyészállat, 600-650 ezer bárány, 90%-os bárányexport, 0,2 kg/fő éves juh- és kecskehúsfogyasztás.

Szállításra váró bárányok egy nagykállói gazdánál
Fotó: Csatlós Norbert
Az agrárkormányzat célja a tenyészállat-állomány 1,2-1,5 millióra való növelése, s ennek megfelelően alakul a támogatáspolitika is. Az ágazat stabilitását jelentősen növelte a 2015-ös áfacsökkentés (a juhhús áfája 5%). A feltételeknek megfelelő állománnyal rendelkező gazdák anyaállatonként 1200 forintos támogatást kaphatnak, és a juhtenyésztők is részesülhetnek az állattenyésztő telepek korszerűsítésére kiírt pályázati forrásokból.

Az ágazat jövőjét egyengeti az Európai zöld megállapodás (Green Deal), illetve az ezen alapuló új Közös Agrárpolitika,

amelynek keretében 2030-ra az EU mezőgazdasági területeinek 25%-án ökológiai gazdálkodásra kell áttérni.

Az ökológiai gazdálkodásba bevont, illetve bevonandó mezőgazdasági területeken – ahol szántóföldi gazdálkodás nem folytatható - a húsmarha-, illetve a juh- és kecsketartás lehet majd a fő gazdálkodási forma.

Fotó: pixabay.com

„A Green Deal kimondottan kedvez a kiskérődző ágazatnak. Az apró csenkeszes területeket legelőként hasznosítva alacsony költséggel lehet táplálkozási értékeit tekintve kimagasló, tiszta húst előállítani.” 

– hangsúlyozta Farkas Sándor a Magyar Mezőgazdaságnak egy tavalyi interjúban.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kápiatermesztés, napra pontos tervezéssel

A nyírségi Vasmegyerben két évtizede termeszt kápiapaprikát Szunyogh András és fia. Sikerük titka a pontosság, és az, hogy nyitottak a fejlesztésre, az újdonságokra. A számukra legmegfelelőbb fajta mellett biostimulátorokat és rendhagyó technológiai módszereket is alkalmaznak annak érdekében, hogy akkorra időzíthessék a termés betakarítását, amikor az a legjobb áron eladható.

Újabb étteremlánc csatlakozik a vegán forradalomhoz

A McDonald’s háromévnyi kutatás és fejlesztés után piacra dobja első növényi alapú burgerét az Egyesült Királyságban.

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Ne hibáztassuk a gazdákat!

Miért drágul a kenyér, és miért riogatják a pékek 500 forint/kilogrammos kenyérárral a fogyasztókat? A kenyér árának alakulását több tényező is befolyásolja, de a pékek mégis elsősorban a búza magas árával indokolják az áremelést.

Veszélyes új diéta - Ártalmas lehet a túlzott gyümölcsfogyasztás?

A kizárólag „nyers” élelmiszerekből álló étrend komoly egészségügyi kockázatot jelent, ezért fontos, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozásra törekedjük a mindennapok során.

Agrovirtus: vezetőket képeznek

Szeptember 16-án a Mercure Budapest Korona Hotelben megnyitották az év digitális agrárversenyére, az Agrovirtusra a felvételi jelentkezést. A diákcsapatok a képzés során nemcsak piacképes tudásra tehetnek szert, de értékes nyereménnyel is gazdagodhatnak, hiszen a legjobb csapat 1 millió forint díjazásban részesül.

A bodzafelvásárlók és -feldolgozók működését ellenőrizték a növényvédőszerekre fókuszálva

Az elmúlt hetekben kiemelt célellenőrzést végzett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Bács-Kiskun Megyei Rendőrkapitányság Keceli Rendőrőrse a Kecel térségében tevékenykedő bodzafelvásárlók és -feldolgozók telephelyein.

A földművelés hivatás és életforma

Földművelők nélkül nem tudnánk mit tenni az asztalra, és a vidék sem lehetne teljes nélkülük. A paraszti társadalomnak is – amely kifejezés napjainkra igen pejoratívvá vált a köztudatban – alkalmazkodnia kellett a XXI. század modernizációjához, azonban mindeközben megőrizte tradícióit, és a természettől elidegeníthetetlenül kemény munkával dolgozik mindannyiunk élelmezéséért a földeken.

Összevont fajtabemutató Debrecenben

A kukoricát, a napraforgót és a már nyáron learatott kalászosokat szeptember 1-jén értékelték a Debreceni Egyetemen.

Véget ért a jubileumi Coop Rally

Idén 15. alkalommal rendezték meg a Coop Rally-t, amely 8 állomáson keresztül Nyugat-Magyarországot járta körbe. A két napos rendezvényen a 250 versenyző 105 autóval tett meg több mint 800 kilométert, hogy megtekintsenek hat meghatározó, minőségi magyar termékeket gyártó és forgalmazó élelmiszeripari céget, valamint két Coop tagvállalatot