Back to top

A magyar bárányok Olaszba mennek… A juhtenyésztők már húsvétra készülnek

Hazánk a megtermelt bárányok 90 százalékát a külpiacokon értékesíti. Az export zöme Olaszországba, a húsvéti ünnepi fogyasztás kielégítésére irányul. Az idei magas takarmányárak mellett várhatóan csak azok a bárányexportőrök járnak jól, akik húsvétra nagysúlyú bárányokat tudnak nevelni.

Szállításra váró nagysúlyú bárányok
Fotó: pixabay.com
Az utóbbi években mintegy 600 ezer bárány exportárualappal rendelkeznek a magyar juhtenyésztők.

Ezt a mennyiséget a hagyományos piacainkon, Olaszország mellett Franciaországban, Ausztriában, Németországban, a közel-keleti piacokon, Izraelben és az arab országokban könnyen értékesíteni is tudják.

Tavaly jó ára volt a báránynak, amely még a növekvő takarmányárakat is ellensúlyozta, így jó évet zártak.

„Idén korán lesz húsvét, így azok a termelők járnak jól, akik ezt figyelembe véve tavaly ehhez igazított időben vemhesítették az állományt és a bárányokat intenzív tápokon nevelik.

A felvevőpiacainkon – elsősorban Olaszországban – ugyanis a nagysúlyú bárányokat keresik, a kissúlyúakat húsvét előtt nehezebb lesz eladni.”

Mindezt Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója mondta el a piaci helyzetet elemezve.

A jó minőségű magyar bárányokért az olasz vevők hajlandók prémiumárat fizetni, azonban abban a pillanatban, ahogy a piacon megjelennek a gyengébb minőségű, például Romániából vagy Írországból származó bárányok, annak árcsökkentő hatása lesz. Antal Gábor és kollégái arra számítanak, hogy

a mostani extrának is nevezhető ár nem marad meg az ünnepek után, aki tehát nem gondolkodott előre, bizonytalan bevétellel számolhat.

Bárányborda
Fotó: pixabay.com
Tekintve, hogy juh terméktanács elemzése szerint hazánkban mindössze 33-38 deka az egy főre jutó éves birkahús-fogyasztás, (az unióban ez 1,9 kilogramm) a magyar juhtenyésztő természetesen az exportban gondolkodik, és ott is elsősorban a nehéz bárányokban. Ezek értékesítésével 100-120 euró bevételre tehet szert.

Míg régebben az olasz piac a könnyű bárányokat igényelte, mára a fogyasztói szokások változásával ott is inkább a nehéz bárányok mennek.

Olaszországban régebben egy-egy ünnepre egy család megvett egy egész tejes bárányt, azt megsütötték, és az egész família azt ette. Manapság még ha nem lenne a pandémia, akkor sem gyűlnek össze ennyien, így az olasz családok egész állat helyett egy-egy testtájat vásárolnak, amin elvárják a nagyobb hústömeget, vagyis nehéz bárányt keresnek. Más exportpiacainkon pedig mindig is a nehéz bárányokat vásárolták.

A hazai juhágazat számai: 8100 juhtartó, 20-22 ezer család megélhetése, 900 ezer-1,1 millió tenyészállat, 600-650 ezer bárány, 90%-os bárányexport, 0,2 kg/fő éves juh- és kecskehúsfogyasztás.

Szállításra váró bárányok egy nagykállói gazdánál
Fotó: Csatlós Norbert
Az agrárkormányzat célja a tenyészállat-állomány 1,2-1,5 millióra való növelése, s ennek megfelelően alakul a támogatáspolitika is. Az ágazat stabilitását jelentősen növelte a 2015-ös áfacsökkentés (a juhhús áfája 5%). A feltételeknek megfelelő állománnyal rendelkező gazdák anyaállatonként 1200 forintos támogatást kaphatnak, és a juhtenyésztők is részesülhetnek az állattenyésztő telepek korszerűsítésére kiírt pályázati forrásokból.

Az ágazat jövőjét egyengeti az Európai zöld megállapodás (Green Deal), illetve az ezen alapuló új Közös Agrárpolitika,

amelynek keretében 2030-ra az EU mezőgazdasági területeinek 25%-án ökológiai gazdálkodásra kell áttérni.

Az ökológiai gazdálkodásba bevont, illetve bevonandó mezőgazdasági területeken – ahol szántóföldi gazdálkodás nem folytatható - a húsmarha-, illetve a juh- és kecsketartás lehet majd a fő gazdálkodási forma.

Fotó: pixabay.com

„A Green Deal kimondottan kedvez a kiskérődző ágazatnak. Az apró csenkeszes területeket legelőként hasznosítva alacsony költséggel lehet táplálkozási értékeit tekintve kimagasló, tiszta húst előállítani.” 

– hangsúlyozta Farkas Sándor a Magyar Mezőgazdaságnak egy tavalyi interjúban.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.

Miért háromszor olyan drága a zab alapú tejhelyettesítő, mint a tehéntej?

A tejtermelőket bosszantó, megválaszolhatatlan kérdésre a német agrarheute.com portál szerzője próbált mégis választ keresni.

Száznál is több innovátor és start-up nyújtott be projekteket a fenntartható fejlődés köré szervezett versenyre

Szeptember 30-ig meghosszabbította a jelentkezési határidőt a BASF Innovation Hub versenyére.

Oktatásban, kutatásban dolgozik együtt az egyetem és Szentes

A MATE célja, hogy szerepet vállaljon a kutatás-fejlesztésben, az innovációs folyamatokban és a tudományos eredmények gyakorlati elterjesztésében. Szentes célja pedig, hogy támogassa a helyi és kistérségi gazdaság fejlődését és jövedelemtermelő képességét, javítsa az általános gazdasági környezet minőségét. Találkozott a két elképzelés, a felek együttműködési megállapodást kötöttek.

Hihetetlenül kis területen van gyümölcsös Magyarországon

Még a mezőgazdasági területhez képest is csak egy számjegyű százaléknyi.

Júliusban tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Júliusban harmadik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak növekedési üteme: átlagosan 21,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ami 0,8 százalékponttal nagyobb az előző havi emelkedésnél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Új korszak kezdődhet a magyar-orosz agrárkapcsolatokban

„Kiemelt célunk a magas hozzáadott értékű élelmiszeripari termékek és szaktudás exportálásának elősegítése” – szögezte le Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Nemzetközi Üzleti Fórum „Magyarország – Oroszország: alapvető trendek és exportlehetőségek” rendezvényén.

Már lehet pályázni a gombatermesztő üzemek fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Program keretében 20 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett, gomba előállító üzemek fejlesztését támogató felhívásra szeptember 13-tól lehet a pályázatokat benyújtani – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Veszedelmes ízeltlábú: országos kullancsfelmérés

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a Bábolna Bio Kft. által szervezett, több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből. A Sokk a rovar Facebook-oldal kérdőív kitöltőinek többsége már védekezik a kullancsok ellen, és a háziállataikat is igyekeznek óvni a vérszívóktól.

Kacagó gerlék - Miért nem „sláger” díszállat hazánkban?

A kacagó gerle tenyésztése Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban igen népszerű, ahol számos kiállítást rendeznek bemutatásukra. Hazánkban is sok galambász tart kacagó gerlét, holott ezek a madarak ennél még többet érdemelnének. Rendkívül sok színváltozatuk van – 16 szín –, és 3 toll­szerkezet-­mutációjuk ismert.