Back to top

Nanotechnológiával foglalkozó magyar kutatónők kiemelkedő eredményeit díjazták

Nőnaphoz kötődően Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal ismerték el a nanotechnológiával foglalkozó Dr. Balogh-Weiser Diána és Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna munkásságát.

A Nők a Tudományban Egyesület évről évre olyan fiatal kutatónőket díjaz, akik a hazai és nemzetközi tudományos életben egyaránt maradandót alkottak és a fiatal lányok körében is örömmel népszerűsítik a tudományos és mérnöki pályák adta lehetőségeket. Idén először a kutatói tevékenység támogatását is díjazták, ezt az elismerést Jerkovicsné Stefán Klára kapta.

A nanotechnológia óriási ütemű fejlődése miatt ma már az élet minden területén találkozhatunk nanorészecskékkel, és nincs ez másként a mezőgazdaság területén sem.

A méter milliárdod részével egyező méretű részecskékből álló nanotrágyák felhasználhatók például a növények csírázásának, növekedésének és terméshozamának növelésére, ám a használatból fakadó pozitív és negatív hatások pontos megértéséhez és az eljárások fejlesztéséhez még további kutatásokra van szükség.

Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna
Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna
Fotó: Nők a Tudományban Egyesület

Ezen a területen ért el elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt kiemelkedő eredményeket Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékének egyetemi docense, akinek munkásságát az élő természettudományok területén ismerték el Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal.

A díjazott munkája során nagy hangsúlyt fektet az oktatói tevékenységre és a kutatói utánpótlás nevelésére is, így szakmai iránymutatása mellett már három fiatal hölgy szerezhetett doktori címet, és hallgatói között jelenleg is nagy számban vannak a lányok. Mint mondja,

a fiatalok életük számos területén élvezik a nanotechnológia vívmányait, ám kevéssé vannak tisztában azzal, hogy a nanoanyagok segítségével akár olyan globális problémákkal is felvehetjük a versenyt, mint a növekvő népesség élelmezése.

A nanorészecskék felhasználását azonban minden esetben meg kell előznie a növényekre gyakorolt molekuláris szintű hatások laboratóriumi feltérképezésének, melyhez minden elméleti és gyakorlati tudását igyekszik átadni hallgatói számára.

Egyre jelentősebb a nanotechnológia szerepe a műszaki tudományok területén is, ahol Dr. Balogh-Weiser Diána egyetemi adjunktus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar kutatójának munkásságát ismerték el Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal.

Dr. Balogh-Weiser Diána
Dr. Balogh-Weiser Diána
Fotó: Nők a Tudományban Egyesület

A díjazott olyan változatos formájú nanoméretű anyagokat fejleszt, melyek fehérjék és enzimek megkötésére képesek. A megkötött biológiai molekulák stabilabbá és könnyebben alkalmazhatóvá válnak, ami összességében leegyszerűsíti és meggyorsítja a gyógyszeripar számára fontos vegyületek vizsgálatát és előállítását. A betegségek sokszínűsége és a személyre szabott terápiák terjedésével mindez jelentős segítséget jelent a gyógyszeripar fejlesztőinek, hiszen – gondolva akár a most zajló koronavírus-járványra – egyre nagyobb mennyiségben és egyre szélesebb spektrumon van szükség a gyógyszerek alapjául szolgáló hatóanyagokra.

Dr. Balogh-Weiser Diána jelenleg olyan mikroméretű chipreaktorokat fejleszt,

melyek használatával a több tízezer lehetséges vegyülettípus közül gyorsabban, hatékonyabban és kevesebb környezetterhelő melléktermék felhalmozásával megtalálhatják az adott betegség szempontjából hatékony és hosszú távon biztonságos gyógyszervegyületeket.

Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna - Nők a Tudományban Kiválósági díj 2020, élő természettudományok

A Nature-díjas Nők a Tudományban Egyesület a szakterületükön legkiválóbb inspiráló kutatónők munkásságának elismerésére 2013-ban alapította a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, melyet az idei nőnaphoz kötődően nyolcadik alkalommal ítéltek oda.

A hazai kutatónők díjazása azért kiemelten fontos misszió, mert a természettudományos vagy mérnöki pályákon máig rendkívül alacsony a nők aránya.

Az Eurostat adatai szerint például 2018-ban az Európai Unióban dolgozó mintegy 15 millió kutató és mérnök között a nők aránya 41% volt, hazánkban azonban ez az arány mindössze 30 % körüli. A pályaválasztás előtt álló lányoknak tehát nagy szüksége van olyan elismert női példaképekre, akik kiemelt teljesítményt mutatnak szakterületükön, aktív részesei a hazai tudományos életnek, ugyanakkor kiválóan megtalálták az egyensúlyt szakterületük és magánéletük tekintetében.

Dr. Balogh-Weiser Diána - Nők a Tudományban Kiválósági díj 2020, műszaki tudományok

A kiváló kutatónők szakmai sikereihez és életpályájához ugyanakkor a biztos családi háttér mellett nagymértékben hozzájárulnak az őket segítő és támogató női technikusok, laboránsok, asszisztensek és szakmai segítők is.

Épp ezért a Nők a Tudományban Egyesület idén először a kutatói tevékenység támogatásáért is adományoz Nők a Tudományban Kiválósági Díjat Jerkovicsné Stefán Klárának, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet ügyvivő szakértőjének.

A díjazott hölgy munkája során mindent megtesz a természettudományok és a kapcsolódó felsőoktatási képzések népszerűsítéséért, vezető szerepet tölt be a Nők Nehezített Pályán rendezvénysorozat és a Nők a Tudományban konferencia szervezésében és lebonyolításában, emellett pedig két kisgyermek édesanyjaként is kiválóan helyt áll. Mindezeken túl ráadásul ő maga is tudományos pályán mozog, hiszen a PTE Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallgatójaként a német működőtőke befektetések modernizációs hatását vizsgálja a közép-kelet-európai országokban.

Forrás: 
Nők a Tudományban Egyesület

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Turul Expo, Kárpátalja legjava

Ma már világosan látszik, hogy azok cselekedtek bölcsen, akik a világjárvány első hullámai idején is kitartottak céljaik mellett, és azt az időt, amit mások kényszerűségből tétlenül töltöttek, fejlesztésre és innovatív ötleteik megvalósítására fordították, hangzott el a nyolcadik Turul Expón.

Szevasztok, itt a Palik Laci!

Palik László és felesége, Klára sikeres vállalkozást vezetnek a felvidéki Zselízen. Tevékenységük szerteágazó, pedig egyszerűen csak a hely, az Alsó-Garam mente természet adta lehetőségeivel élnek. Több rangos kitüntetés tulajdonosai, a Nemzetközi Lekvár- és Borverseny alapítói. A szakmán belül nincsen aki ne ismerné őket.

Mit tehet a (hétmilliárd) vevő?

Azáltal, hogy megvesszük, megfőzzük, tároljuk az ételt, mi is az agrár-élelmezési rendszer aktív szereplőjévé válunk. Mindenki fogyasztó, és itt az idő, hogy átalakítsuk az agrár-élelmezési rendszereket. Erre emlékeztet a FAO, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete az Élelmezés Világnapja, október 16-a kapcsán. De mit is tehetnénk pontosan?

Vonzották a lehetőségek

Villányban sem számít fehér hollónak az olyan család, ahol a lányok is kiveszik a részüket a családi gazdaság életéből, akik adott esetben saját borcsaládot készítenek, vagy akár önállóan gazdálkodnak. A Jekl-borászatban is ez a helyzet. Jekl Flóra nemhogy azért tért haza Villányba, hogy részese legyen a családi gazdaságnak, hanem lehetőséget kapott a szüleitől egy saját borcsalád készítésére.

A Friss Csapat a gomba nyomában

Az Európai Friss Csapat időről időre egy-egy gyümölcs vagy zöldség nyomába ered, hogy népszerűsítse fogyasztását, bemutassa a termesztését illetve azt, hogy milyen egészséges fogások készülnek belőle. Most a gomba került terítékre.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Eladható ötletek

Magyarországon a földmérő, földügyi és térinformatikai technikusokat együtt képzik, oktatásuk egyik helyszíne a KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikuma. Cifer Attila földtudományi mérnöktanár, térinformatikai tanár előadásában a térinformatika képzés újdonságaival ismertette meg a hallgatóságot az OMÉK rendezvényén.

Az Egyesült Királyság zöld utat adhat a génszerkesztett élelmiszereknek

Az Egyesült Királyság kormánya nemrég jelentett be, hogy megváltoztatja a génszerkesztésre vonatkozó szabályozást. Ezzel megalapozta, hogy a brit vásárlók hamarosan a boltok polcain találkozhatnak az így előállított élelmiszerekkel.

Édesapjától örökölte, lányának adja tovább a szőlő szeretetét

Az ENSZ Közgyűlés 2007-ben nevezte ki október 15-ét a Vidéki Nők Napjává. A cél, hogy felhívják a figyelmet a klasszikus vidéki idill értékeire és a falvakban élő nők helyzetére. Egy olyan hölgyet mutatunk be, aki nem csak, hogy sikeres a hivatásában, de egy – egyelőre – férfiasnak mondott pályán bizonyít nap, mint nap.

Az se jó ha kevés, de az is baj, ha sok - a pára és a növények...

A termesztőberendezésekben szabályozott körülmények között kell megpróbálni a növények számára leginkább ideális körülményeket biztosítani. A túl száraz levegő sem jó a növényeknek, de a túl sok pára sem előnyös. Az AGAM páramentesítő berendezések nem csak páramentesítenek, hanem működésük közben számos más kedvező mellékhatás is kialakul...