Back to top

Egyre növekszik a biogazdálkodás Ausztriában

Az elmúlt évben az osztrák háztartások átlagosan 190 eurót adtak ki bio-élelmiszerekre, ami 33 euróval több az egy évvel korábbinál. Ez értékben 23, mennyiségben 17 százalékos emelkedést jelent a 2019. évihez képest.

Michael Blass, az AMA agrármarketing szervezet ügyvezetője egy, a közelmúltban a biogazdák szövetségével közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta: az elmúlt évben a bio-élelmiszereknek a teljes fogyasztásban elért részaránya első ízben érte el a 10 százalékot.

A növekedés elsődleges oka abban keresendő, hogy a koronavírus-járvány miatt sok embert a korábbinál jobban foglalkoztat a kérdés, honnan származik az élelmiszer, ami az asztalára kerül.

Ráadásul a kereslet főként a biotej, -hús és -gyümölcs iránt várhatóan tovább növekszik; mivel azonban a kereslet növekedésével a termelők aligha tudnak lépést tartani, a hiányzó mennyiséget importból kell majd biztosítani.

Ausztriában a bio-módon megművelt földterület öt év alatt 23 százalékkal bővült, míg a bioüzemek száma ugyanezen időszakban 3,7 ezerrel, 18 százalékkal emelkedett, s a részarányuk ma már eléri a 23 százalékot. 2020-ban a teljes mezőgazdasági termőterület 26 százalékát művelték bio-módon.

Az elmúlt két évben a biotermelésre átállt gazdák száma csökkent, amit Gertraud Grabmann, a Bio Austria ügyvezetője a támogatási rendszer hiányosságaival indokol. Márpedig támogatások nélkül továbbra is kevés bioüzem maradna életképes.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar kezdeményezésre szigorodhatnak a mézkeverékek származás jelölési előírásai

Eredményre vezettek az elmúlt két év erőfeszítései, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács mai ülésén az Európai Bizottság ígéretet tett a mézkeverékek származás jelölési előírásának felülvizsgálatára. Ez megteremti a lehetőségét a származási országok pontos feltüntetésének, amely alapján a vásárlók könnyen felismerhetik a silányabb minőségű, túlnyomórészt nem magyar mézet tartalmazó keverékeket.

Biofach: újra élőben

A koronavírus-járvány előszele által nyomasztott 2020 februári esemény után most tud majd újra élőben találkozni a bioélelmiszer-világ Nürnbergben, február 15–18. között a Biofach kiállításon. Lesz magyar közösségi stand is, az AMC-nél október 15-ig kell jelentkezni.

Fenntartható, hatékony, professzionális termelést vár el a piac a gazdáktól

A korábbi évekhez képest az agrárágazatban összehasonlíthatatlanul felerősödött a hatékonysági és árverseny, a megoldásokhoz a tudománynak éppúgy, mint a szabályozói oldalnak segítséget kell adnia a termelőknek, kereskedőknek – fogalmazott Feldman Zsolt Keszthelyen, a LXIII. Georgikon Napok plenáris ülésén, „Az Élelmiszer-előállítás jövőjét formáló trendek” című előadásában.

Egyre több a bioalma, de lesz-e, aki megveszi?

Klímasemlegesség, regionalitás, egészséges táplálkozás… Ezen jelszavak szellemében, no meg a hagyományos termesztés válsága miatt nőtt meg a bioalma részaránya az európai termesztőkörzetekben, néhol már a piacra kerülő mennyiség 20%-a bio. Muszáj lesz elérni, hogy a fogyasztás is lépést tartson ezzel a boommal, de hogyan?

Az Európai Bizottság tönkre akarja tenni az agráriumot?

A Kieli Egyetem tanulmányt tett közzé az EU „Termőföldtől az Asztalig” stratégiája (F2F) végrehajtásának következményeiről. Ez egy újabb olyan jelentés, amely megerősíti, hogy az Európai Bizottság kiemelt stratégiája milyen súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve.

Miért nem adták ingyen a dinnyét? - Érdekes kommentek gyűjteménye...

A közelmúltban számos helyen megjelent a hír hogy tízezer tonna dinnyét hagytak a termelők a földeken, mert nem lehetett eladni a termést. A cikkek alatti facebook-kommentek ezerszámra születtek, kész szociológiai tanulmányt lehetne írni arról, amikor a frusztrált kommentelő a termelőn vezeti le a napi feszkót.

Készülnek a Hazai KAP tervek - Új elvárások a támogatások fejében

Az új KAP emelt szintű környezeti előírásokat, zöld elvárásokat támaszt a gazdálkodók irányába a támogatások fejében, de ezek a 2027 utáni időszakban minden bizonnyal tovább szigorodnak. Ezért érdemes a termelőknek egyfajta tanulási folyamatként kihasználnia a most induló támogatási programokat és a kapcsolódó előírásokat.

Egyre növekszik a növényi alapú tejhelyettesítők népszerűsége

Egy új jelentés szerint a britek közül már minden harmadik ember választja a növényi alapú italokat, de még mindig a tehéntej áll a népszerűségi lista első helyén. 2020-ban a zabital volt a legnépszerűbb tejhelyettesítő, amire a fogyasztók 146 millió fontot költöttek.

Nagy változásnak vagyunk szemtanúi

Az Európai Unió megalakításának egyik fő mozgatórugója a 2. világháború utáni élelmiszerhiány volt. A lakosság a városokba vándorolt, így a politika szubvenciókkal igyekezett a vidéki lakosságot helyben tartani és mezőgazdasági termelésre bírni. Ma pedig a KAP támogatásainak feltételrendszerét ökológiai szempontok alakítják, ami egyrészt jó dolog, de az európai mezőgazdaság versenyhátrányba kerül.

AKG és ÖKO: 400 milliárd forintra pályázhatnak a gazdálkodók

Több tízezer hazai gazdálkodót érint a napokban kiírt új ÖKO és új Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázat – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az AKG pályázat keretösszege 360 milliárd forint, ami meghaladja az előző két ötéves támogatás összegét is; az ÖKO kerete 40 milliárd forint.