Várja a Szerkesztőség olvasóink saját, családi méhészetét bemutató írásait, melyekhez fényképeket is szívesen látunk az elérhetőségben lévő szerkesztői email címre.
Bemutatkozás, az első lépések
Szomor Balázs vagyok, főállásban hivatásos pénzügyőr (NAV), másodállásban méhész. Feleségemmel és két gyermekünkkel Kiskőrösön élünk. A méhészkedéssel feleségem családja és rokonsága révén kerültem kapcsolatba.
Apósom, Vincze-Faragó László a 2000-es évekig visszamenően könyvbe fűzte a Méhészet szaklap összes számát, amit elkértem, valamint párhuzamosan több szakkönyvet is olvastam a „LEG-jeink” közül: Örösi Pál Zoltán, Zsidei Barnabás, dr. Vicze Ernő, Nikovicz Antal. Ittam minden szavát ezeknek a könyveknek. A „fejben méhészkedés” ekkor kezdődött.
2011-ben diplomáztam a Rendőrtiszti Főiskolán, felszereltem a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, 2012-ben elvégeztem a méhész tanfolyamot, és a következő évben Hajas Bálint kiskőrösi méhész mellett kezdtem el ténylegesen méhészkedni 10 családdal. Ez nagyon hasznosnak bizonyult. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy a kezdeti lépéseket egy tapasztalt méhész segítségével tegye meg. Sajnos Bálint bácsi nemrég, 2020 novemberében elhunyt.
A szakirodalom olvasása és saját mérlegelés alapján döntöttem a fél NB keretméret mellett, amely tapasztalataim alapján jó döntésnek bizonyult (1. kép). Eszközpark hiányában apósomnál zajlottak az első pörgetések, műhelymunkák, kaptárgyártás. Feleségemmel 2014-ben vásároltunk egy kis parasztházat, amelyet felújítottunk, a melléképületet alakítottam ki pörgető- és raktárhelyiségnek. Ősi, kézi pörgetőgéppel, kezdetleges állapotokkal, de annál nagyobb odaadással végeztem minden munkát. Közben folyamatosan olvastam és ástam bele magam e szép szakma rejtelmeibe.
Kezdőként örömömre szolgált a Magyar Méhészeti Nemzeti Program által nyújtott lehetőség, mely az eszközök kedvezményes megvásárlását teszi lehetővé. A méhészetből származó kezdeti csekély bevételt teljes mértékben visszaforgattam, és a bővülő állomány eszköz- és kaptárszükségleteire költöttem.
Csodálatos módon mindig annyi bevételre sikerült szert tenni, hogy a folyamatfejlesztés megvalósulhatott. Tapasztalom, hogy az emberi munka és Isten áldása érvényesült és érvényesül a mai napig. Még a kezdeti években megismerkedtem Kutasi Tamással és Erdélyi Tiborral, akikkel méhészbaráti kapcsolatot alakítottunk ki. Megtisztelő, hogy nálam tapasztaltabb és elismert kollégákkal lehetek munkakapcsolatban.
Időközben elbontottuk kis parasztházunkat, és szolgálati lakásba költöztünk, építkezésbe kezdtünk. Miután befejeződött a ház építése, következő évben (2019) épült fel a korábbiakhoz képest kiváló komfortú és kialakítású méhész melléképület. 38 m2, hideg-melegvíz, fűtés, burkolt felületek, szigetelt téglaépület.
Méhészeti év, technológia
Állományom 40-60 család között mozog. Főállás mellett biztonsággal nem tudok, és az élet más fontosabb dolgai miatt nem is akarok többet vállalni.
Munkájukkal maximálisan meg vagyok elégedve. Minden kaptárelembe beleégetem a tenyészetkódot, majd paraffin-lenolaj-viasz keverékében főzök ki mindent egy kifejezetten erre gyártatott lemezkádban. A fél NB technológiát a mindenki által ismert előnyei miatt szeretem: fajtaméztermelés, bővíthetőség-szűkíthetőség, egységes keretméret és kaptárelemek, szöktető alkalmazása, és mert a tele fiókokat egy ember is elbírja. Különösen szeretem, hogy a mézfajták ízükben, karakterükben, illatukban határozottan elkülöníthetők egymástól. Minden mézelvételkor a családoknak szükséges mézmennyiséget hagyom a kaptárban, és a méheket igyekszem folyamatos méhlegelőn tartani, s ezzel tiszta fajtamézet termelni. A vándoroltatást a legtöbb esetben egyedül végzem középhosszú Peugeot Boxer mikrobusz és utánfutó együttesével.
Az állomány állandó távolléte miatt digitális távkaptármérleget használok. Ez a mérleg egy barátom próbaüzem alatt álló mérlege, amely egy telefonos alkalmazásra 5 percenként küld súly, hőmérséklet, és páratartalom adatot.
Napraforgó után a telelőhelyre, Kiskőrös belterületére költöztetem a méheket (2. kép). Kiskőrös külterületén 2 évig teleltettem az állományt, de az ott tapasztalt méhsűrűség, kutatások és rablások miatt szüleim hatalmas belterületi telkén találtam meg a megfelelő helyet. A város ősszel és tavasszal is megfelelő virágpor- és kielégítő nektárellátottságot biztosít. A téli nyugalom, szélvédettség, rágcsálómentesség adott. Arról nem is beszélve, hogy családi házunk a szomszéd utcában van, a közelség aranyat ér. Októberben teszem be a keretek fölé a téli takarást és egérrácsot a kijárókra. Novemberben kívülről szigetelem, takarom a kaptárakat.
Októberben megrendelem a következő évre szükséges új kereteket. A szezonban használt keretekről lekaparom a propoliszt. A fiókokról is gyors mozdulatokkal letakarítok mindent, és lánggal fertőtlenítek. A fedelezést és az öreg, sérült lépeket üstben kifőzöm, így nyerem ki a tiszta viaszt. A gépeket, eszközöket átnézem, ami kell, pótolom. A munkákat úgy időzítem, hogy január végére mindennel készen legyek. Számomra februárban elindul a szezon, innentől a figyelmem a méhekre irányul.
Időjárástól függően március elején, meleg napon bontok először kaptárt, és egy mozdulattal szűkítem, takarom a családot a kaptárban, valamint 0,5 kg saját keverésű gyúrt fehérjés cukorlepényt és 0,5 l szirupot rakok zacskóban a keretek fölé. A 0,5 l zacskós szirupos etetést innentől kezdve hetente folytatom, majd duplázom, a lepényt pótolom, illetve mézet karcolok.
Zimmer Zoltán hanganyagainak megvásárlását követően sikerrel alkalmazom ezeket a módszereket. Évekig repcére vittem a méheket, ám a tavalyi évben galagonyára váltottam. Tázláron Natura 2000 természetvédelmi területen tudom termelni a galagonyamézemet, melyre nemrégiben „Nemzeti Parki Termék” védjegyhasználati jogot kaptam a Kiskunsági Nemzeti Parki Igazgatóságtól. Akác előtt 10-14 nappal korlátozom az anyát egy fiókra és ekkor szaporítok is. Ezt méhekkel takart fedett és vegyes fejlettségi állapotú fias keretek elvételével végzem, melyekhez bölcsőt vagy párzott anyát Bóna Zoltán keceli anyanevelőtől vásárolok. A kis családokat serkentéssel igyekszem napraforgóig termelő állapotúra felhozni.
Déli akác telephelyem is a kezdetektől Tázláron van, innen viszem az állományt Nógrád megyébe. Északi akác után selyemfűre és/vagy hársra szállítom a méheket.
A mézet szöktetővel és méhlefúvóval veszem el, melyet minden esetben otthon, higiénikus körülmények között pörgetünk (3. kép). Pörgetésben, néhány terepmunkában, illetve kiszerelésben, eladásban a feleségem állandó segítségem. A méhanyákat 2 évente szigorúan lecserélem állományszinten Bóna-féle párzott anyákkal.
Mézeladás
Hamar felismertem, hogy a mézet a legkiválóbb minőségben lehet és szabad csak megtermelnem, hiszen amit csinálok az nem kevesebb, mint élelmiszer-előállítás. A kezdetektől törekedtem a fajtamézválaszték bővítésére, viszont úgy tapasztalom, hogy túl messzire nem érdemes ebben elmenni. Viszonylag hamar elkezdtem az üveges eladást saját címkével (4. kép). Az ehhez szükséges kistermelői-kiszerelői engedély beszerzését követően felkerestem helyi és környékbeli kiskereskedelmi egységeket, ahol örömmel tapasztaltam a pozitív fogadtatást a mézeim iránt.
Profi fotóssal készíttettünk termék- és terepfotókat, képeinket logónkkal látjuk el. Úgy tapasztalom, hogy a méhészkedés és a megtermelt méz (és méhészeti termékek) eladása kis túlzással külön szakma. Legalább olyan elhivatottnak, bátornak, precíznek, kitartónak, kreatívnak kell lenni ebben, mint magában a méhészkedésben. Aki kiskereskedelmi értékesítést folytat, ismernie kell a bizonylat-kiállítási, adózási, címkézési, nyomon követhetőségi, árképzési szabályokat. Ezek eleinte lehet, hogy bonyolultnak tűnnek (és valahol azok is), de mihelyt az ember gyakorlatot szerez benne, könnyebben veszi az akadályokat, egyfajta rutint szerez. Ma már a napraforgómézen kívül minden mézet kiüvegezve tudok eladni, így nem vagyok kiszolgáltatva a felvásárlási áraknak. A fajtamézeken kívül egy újabb ötletem megvalósítása is folyamatban van: „Üdvözlet Kiskőrösről!” feliratú ajándékméz.
Ezt a korlátozott mennyiségben elérhető, a város fáiról, virágairól származó vegyes virágmézet kis üvegbe zárom, a helyi önkormányzattól címerengedélyt kértem és kaptam, és olyan címkét terveztettem, amelyen magyarul, angolul és németül is megjelenik az üdvözlő szöveg és a város címere. A mézet az idelátogató vendégeknek, helyi cégek partnereinek és magányszemélyeknek kínálom. Az összes méhészeti kiadásomról és bevételemről nyilvántartást vezetek dátum szerint, így pontosan követhető munkám pénzben kifejezett értéke.
Atka
Naptári évben először az akác pergetése után csurgatom meg a termelő családokat BeeVital HiveClean-el, ezt ismétlem a napraforgó mézelése előtt. Atka elleni védekezésem alapja ez idáig amitráz-alapú szer volt, valamint használtam még kumafosz-tartalmú tartós hordozót is.
Az oxálsavas kísérletek és eredményei publikálásának köszönhetően azonban felismertem, hogy az atka elleni fenntartható védekezésünk és legkisebb (vagy zéró) méhegészségügyi kockázattal járó, szermaradványmentes, eredményes technológia az oxálsav használata lehet. Éppen ezért vásároltam oxálsav-szublimáló készüléket, így a következő szezontól erre kívánom építeni a technológiát. Itt mondok köszönetet az OMME-nak, a kísérletekben részt vevő méhésztársaknak, szerzőknek, szakembereknek, videókészítőknek, mert helyettünk, értünk kitaposták ezt az utat.
Hivatás – mezőgazdaság
Hivatali munkámból adódóan igyekszem betartani a különböző méhészeti, vándorlási, bejelentési, címkézési, nyilvántartás-vezetési, számlaadási, mézraktározási szabályokat.
Mivel napi 8,5 órát irodában, számítógép előtt ülök, a méhészeti munka felüdít, átmozgat, kikapcsol, egy egészen más világba vezet. Talán azért is működhet ilyen jól ez a páros, mert nem hagyom túlnőni a méhészetet annál, mintsem, hogy elvesszen a kisüzemi varázsa, valamint a főállásomat sem adnám fel.
Ágazat
Méhészkedésem kezdetétől figyelemmel kísérem a szakmánkat érintő történéseket, nehézségeket, eredményeket. Testközelből tapasztalom én is, hogy nagy odafigyeléssel, szakmaisággal és elkötelezettséggel lehet csak eredményeket elérni a méhészkedésben, de ez igaz bármely más hivatásra is. Nagyon jó látni, hogy az egyesület és az OMME vezetése minden lehetséges módon segíti, képviseli és támogatja a méhész szakmát.
Habár az alacsony lédig mézárak örök problémát okoznak a méhészeknek, másik oldalról látható, hogy az érdekképviselet működik. Évről évre egyre több a médiamegjelenés; a Mézes Reggeli program hatására erősödik a termelői méz iránti kereslet; mindig kicsit bővül, alakul a MMNP; megjelent az 500, majd az 1000 Ft támogatás; létrejöttek különböző társaságok, egyesületek közötti együttműködések; a méhészeti termékek eladásából származó bevételek adómentességet élveznek a jövőben, és még sorolhatnám. Ezek mind előremutató törekvések és kézzelfogható eredmények!
Végezetül minden kedves méhésztársamnak egy bibliai igeverssel kívánok boldog, sikeres esztendőt: „Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? – Vagy: mit igyunk? – Vagy: Mit öltsünk magunkra?… A ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van mind erre. De keressétek először az Ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.”
Szomor Balázs
Kiskőrös