Back to top

A bálnák segítenének a klíma elleni küzdelemben, ha a tengerben hagynánk őket

A kutatók szerint a bálnapopuláció túlhalászásának befejezése jelentősen csökkentené az üvegházhatású gázok mennyiségét a légkörben. A Föld óceánjai felmérhetetlen kék szén tartályok vagyis széndioxid tárolók, a bálnák például rengeteget vinnének magukkal az óceán fenekére.

Haláluk után a bálnák a testükben tárolt rengeteg szén-dioxidot az óceán fenekére viszik, ahonnan az nem tér vissza a légkörbe.

A bálnaürülék megtermékenyíti az óceánt, melynek következtében nagy mennyiségű fitoplankton keletkezik. 

Fotó: Pixabay
A fitoplankton jelentős része túl kicsi, hogy szabad szemmel látható legyen. Azonban, ha elég magas számban vannak jelen, zöld elszíneződésként jelennek meg a víz felszínén, melyet a sejtjeikben lévő klorofill jelenléte okoz. A fitoplankton szervezetek a vízi, elsősorban az óceáni tápláléklánc nélkülözhetetlen résztvevői, emellett fontos szerepük van a Föld légkörének oxigénháztartásában.

A fitoplankton szervezetek az atmoszférában lévő oxigén legalább 50%-át termelik, és a világon termelt összes szén-dioxid körülbelül 40%-át elnyelik.

A kék szén eltávolítására képes ökoszisztémák a bolygó körülbelül 1% -át fedik le, de felelősek az óceánok által elnyelt szén-dioxid körülbelül feléért. Ezek az ökoszisztémák körülbelül 30-szor gyorsabban képesek felszívni a szén-dioxidot, mint az esőerdők, vélekedik Dr. Oscar Serrano, a Nyugat-ausztráliai Edith Cowan Egyetem tengeri ökológusa.

Az elmúlt évtizedek során a halászat eredményeként a kék szén nagy része a légkörbe, és nem az óceán fenekére került, mivel túlzott mennyiségű halat és bálnát halásztak.

Úgy becsülik, hogy 1950 óta a halászat „termelte” azt a 730 millió tonna szén-dioxidot a légkörbe, ami nagyjából 188 széntüzelésű erőmű kibocsátásának felel meg évente.

Ez a halak testéből, valamint a halászatra használt hajók üzemanyagának a  légkörbe kibocsátott teljes mennyiség.

Fotó: Pixabay

Egy másik biológus, Elsa Cabrera, a Cetacean Conservation Center ügyvezető igazgatója, aki a chilei parti vizekben élő cetfélék és más tengeri emlősök megőrzésével foglalkozik, felhívja a figyelmet, arra, hogy a bálnák rendkívül erős szövetségesek a klímaválság elleni küzdelemben. Eközben

a nemzetközi szintű viták ellenére ezekre az állatokra még mindig  vadászat folyik,

például Japánban, Norvégiában és Izlandon. Szakértők becslései szerint a jelenlegi bálnapopuláció a tömeges fogások előtti szint körülbelül egynegyede. Ha a bálna populáció visszatérne az eredeti szintre, vagyis 4-5 millió példányra, és így a fitoplankton mennyisége akár csak 1% -kal is növekedne, az további százmillió tonna szén-dioxid megkötését tenné lehetővé évente.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/rp.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Gigantikus gorilla tornyosul a Wall Street-en sétálók fölé

Harambe-t a gorillát 2016 májusában lőtte le egy cincinnati állatkert gondozója, aki féltette annak a kisgyermeknek biztonságát, aki bemászott a gorilla ketrecébe.

Az erőforrások hatékonyabb felhasználásával lesz fenntartható a gazdálkodásunk

Negyedik fenntarthatósági konferenciáját szervezte meg a BASF, ahol arra kerestek megoldásokat, hogyan lehet hosszú távon fenntarthatóvá tenni a mezőgazdasági termelést úgy, hogy közben megfeleljen a gazdasági, környezeti és méltányossági szempontoknak is. Az MTA székházában rendezett tanácskozáson dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezetője az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az EU Farm to fork programját.

Lesz elegendő hal az ünnepekre

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) közös sajtótájékoztatót tartott Akasztón. Az esemény aktualitását az adta, hogy októberben a víz lehűlésével megkezdődnek az őszi halászatok és a természetes vizeink telepítése.

Az orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez

Az elefántokat az agyaruk miatt gyilkoló orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez egy új tanulmány szerint.

Talajtakaró fólia helyett lebomló papír

Bizonyos kertészeti kultúrákban úgyszólván nélkülözhetetlenek a különféle talajtakaró fóliák: segítenek visszaszorítani a gyomokat, hamarabb melegszik fel alattuk a talaj, és a párolgási veszteség is kevesebb a takart felületeken. Nem lebomló voltuk miatt azonban rengeteg fejtörést is okoznak a műanyag fóliák. Németországban ígéretes kísérletek zajlanak a papír alapú helyettesítő termékekkel.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

A keleti országrészben sokfelé lenne szükség esőre

Az elmúlt hetekben a Dunántúlon és a középső országrészben hullott jelentős csapadék, így kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban az őszi vetések számára. A Jászságban, az Alföld középső részein, illetve a Felső-Tisza vidékén viszont alig esett, arrafelé nagy szükség lenne a csapadékra. A ma érkező hidegfront főleg a Dunántúlra hoz esőt, a keleti területek várhatóan megint szárazon maradnak.

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.