Back to top

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Minden készen áll, hogy ötven év után újra kimagasló nemzetközi színvonalú vadászati világkiállításnak legyünk a házigazdái. A programsorozat jelen állásának ismertetése mellett, ezúttal sikerült betekintést nyernünk a kormánybiztos vadászathoz fűződő kapcsolatába, és néhány személyes történetet is megosztott velünk.

A koronavírus-világjárvány rendezvények sokaságát ellehetetlenítette. A 2021-es világkiállítás nincs veszélyben?

A járvány valóban komoly problémákat okozhatna, ha megjelenése óta nem tettünk volna megfelelő intézkedéseket. Úgy véljük, hogy jövő év első negyedévére biztosan lesz vakcina, és a kiállítás szeptember 25-i nyitásáig elkészül az a protokoll, miáltal teljes biztonsággal megtartható a grandiózus rendezvény.

A kitűzött időpontban tehát mindenképpen meglesz tartva a kiállítás, csak a korlátozások mértéke a kérdéses.

A rendezvényt digitálisan is készülünk megjeleníteni, hogy azok is követhessék az eseményeket, láthassák a kiállítást, akik nem tudják, vagy a járvány miatt nem merik személyesen felkeresni. Olyan nagyszabású rendezvényre készülünk, amely lehetőséget teremt arra, hogy a vadászatot, vadgazdálkodást és a fenntarthatóságot méltó körülmények között megismertessük a közönséggel.

Fotó: Egy a Természettel

A kiállítás tehát célegyenesben van, és a jövő évi FeHoVa-n már a részletekről is többet megtudhatunk. Annyi bizonyos, hogy a kiállítás központja a teljes területén megújuló HUNGEXPO lesz, míg Hatvanban, Keszthelyen és Vásárosnaményban mint kiemelt helyszíneken pedig megújított gyűjteményeket, valamint vadászkutyás programot szemrevételezhetnek az érdeklődők.

Emellett a 22 állami erdőgazdaság és a megyei vadászkamarák is részesei a szervezésnek, vagyis kijelenthető, hogy az egész országot lefedő kiállításban lesz részünk.

Végzettségét tekintve történész. Hogyan került közeli kapcsolatba a természettel?

Eredetileg zoológus szerettem volna lenni, azonban az átkosban ezt a tantárgyat nem tanították Magyarországon, ezért a történelem-földrajz szakot választottam. Az ott tanultak miatt a természet iránti érdeklődésem részben tudományos és szakmai alapon nyugszik. Ugyanakkor falusi gyerek vagyok, 14 éves koromig Abaújszántón nevelkedtem. Szabadidőm eltöltésére kiváló alkalom volt, amikor nagyapámmal elmehettem vadászni, ahol képet kaptam a természet sokszínűségéről. Később ezeket a tapasztalatokat szakmai fejlődésem során kamatoztatni is tudtam.

Kovács Zoltán néhány emlékezetes vadászélményét is felidézte. Muflonvadászaton járt a Mátrában.

Négy napi csúszás-mászás, több kilométeres cserkelések után még lövési szituációig sem jutott el, mert a kiszemelt nyáj több száz méterről kiszúrta közeledését.

Az ötödik napon azonban váratlan dolog történt. Kísérőjével terepjáróval küzdötték fel magunkat egy meredek hajlón. Nagy zörgés-csörgés közepette értek fel a tetejére, amikor megpillantottak két kost. A puska a csomagtartóban, lőszer a táskában… „Megpróbáltam a lehetetlent. Kinyitottam az ajtót, kiszálltam – a kosok álltak; felnyitottam a csomagtartót, elővettem a puskát, betöltöttem, majd előrementem a kocsi elejéhez – a kosok még mindig álltak. Végül az egyik 50-60 méter távolságból „megvárta” míg felkészülök a lövésre, ellentmondva minden törvényszerűségnek, ami az előző négy napban meg is történt.” Nemcsak amiatt kedves emlék számára, hogy terítékre tudta hozni első kosát, hanem a vad viselkedése is felejthetetlen élmény maradt.

„A vad sok esetben meglepi az embert, emiatt a legváratlanabb helyzetekre is fel kell készülni – ez adja talán a vadászat szépségét.”

A világkiállítás kabalaállata Fátyol, a drótszőrű magyar vizsla. Ennek az az oka, hogy a vadászat és a vadászkutya szorosan összefüggnek, vagy úgy gondolták, így a kiállítást könnyebb megszerettetni a nem vadászó közönséggel?

Mindkét felvetés helytálló. A gazdák egy része nincs tisztában kutyája képességeivel, tulajdonságaival. A vadászkutyafajtákat tartók figyelmét fontos felhívni arra, hogy miért kell megőrizni hű társukban az ősi ösztönt. Aki még nem tapasztalta meg, hogy milyen kutyával vadászni, az nincs tisztában a vadászat egészével. Teljesen más megélni a vadászatot akkor, amikor kiülök a lesre, vagy drótszőrű vizsláimmal bokrászok. Olyan együttműködést kíván ez az embertől és kutyától egyaránt, ami kölcsönös tiszteleten, fegyelmezettségen és kiképzésen alapszik.

Mindez rámutat arra, hogy a vadászat alapvetően nemcsak a lövésről szól, hanem olyan kulturális és viselkedési tevékenység, amit a vadászembernek el kell sajátítania és a gyakorlatban is tudnia kell alkalmazni.

Tehát Fátyollal egyfelől népszerűsítjük a kiállítást, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet a magyar vadászkutyafajtákra, hiszen például a drótszőrű magyar vizsla nemrégiben még veszélyeztetett fajtának számított.

Fotó: Egy a Természettel

Mi a tapasztalata, hogyan viszonyul a kiállításhoz a nagyközönség?

Azt gondolom, hogy az emberek sokkal kedvezőbben vélekednek a vadászatról, mint azt sokan gondolnák. Nyilván vannak elvből elutasítók, de akik fogyasztanak húst, szeretik a kutyákat és a természetet, azoknak a többsége megszólítható.

A világkiállításnak a tematikája, üzenete és tartalma úgy épül fel, hogy rávilágítson a vadállomány és az ember által alakított természet összefüggéseire. Éppen ezért, azoknak is érdekes lesz a kiállítás, akik még nem fogtak puskát a kezükbe, vagy nem voltak vadászaton.

A vadászat az ember olyan természetes képessége, tudása, amit nem kell mindenkinek gyakorolnia, de ettől még a történelem kezdete óta létezik és szerves, kiszakíthatatlan része kultúránknak.

Erről joga van tudnia az embereknek, ezért is kell beszélni róla, jelen esetben a világkiállítás keretin belül.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Írjon levelet Kittenberger Kálmánnak!

A Nimród Vadászújság 2022-ben első alkalommal írja ki a Sólyom-díjat, amely nevét a 110. évfolyamában járó lap neves publicistájáról, Kittenberger Kálmán levelezőtársáról, Láng Rudolfról kapta.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Kategóriájában harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban.

Adria a nappaliban - Tengeri akvárium

Dr. Puly István régi vágású természetbúvár volt. Minden érdekelte, ami a természettel kapcsolatos. Vadászott, horgászott, professzionális csiga-, kagyló- és kőzetgyűjtő volt, különleges díszmadarakat tartott, s emellett volt egy pompás tengeri akváriuma is. Tőle tanultam meg, hogy a tengeri akvarisztika nem ördöngösség, de nagy odafigyelést és némi pénzt is igényel.

Balatoni fotók a füredi Gyetvai-Villában: Pályi Zsófia kiállítása

A Balatontól pár percre található, impozánsan felújított balatonfüredi Villa Gyetvai borászatként és egyben művészeti kiállítótérként is funkcionál. Az idei nyáron a szívükhöz közel álló téma került a villa falaira, egy nemzetközileg is elismert fotósorozat a Balatonról, amely egészen augusztus 10-ig megtekinthető.

Múzeumok éjszakája - Az állatok lesznek a középpontban a Hadtörténeti múzeumban

Az állatok lesznek a középpontban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szombatra, a Múzeumok éjszakájára meghirdetett Állati éjszaka - lovak és kutyák a haderő szolgálatában című programsorozatában.

Sztorik habbal és kultúrával

Sztorik habbal címmel négy részből álló talkshow sorozatot indít ismét a Dreher Söripari Emléktár. A beszélgetések során szó lesz építészetről, gasztrotörténelemről, képzőművészetről és a múzeumok működéséről.

Újból megszavazta a román parlament a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt

Az államfő felülvizsgálati kérelmének részben helyt adva újra megszavazta a román képviselőház a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt.

Károlyi gróf: „Reményeim lassan valóra válnak”

A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújult a füzérradványi Károlyi-kastély és parkja. A pompásan helyreállított épület és a gyönyörű százhektáros angolpark eredeti jellegét idézve született újjá. A rekonstrukciót Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész könyve dokumentálja, amelynek személyes hangú előszavát maga Károlyi László gróf írta. A nagy idők 91 esztendős tanújával emlékeiről beszélgettünk.

A belterületi vadelejtésről

Gyakori problémává vált egyes vadászható fajok belterületen való megjelenése. A nyest és a róka mellett a vaddisznó és az őz, esetenként a szarvas okozhat riadalmat a lakosság körében. Ezeknek a fajoknak a belterületen okozott kártételéről sem szabad megfeledkeznünk, ami egyre gyakoribb ember-állat konfliktust eredményez.