Back to top

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Minden készen áll, hogy ötven év után újra kimagasló nemzetközi színvonalú vadászati világkiállításnak legyünk a házigazdái. A programsorozat jelen állásának ismertetése mellett, ezúttal sikerült betekintést nyernünk a kormánybiztos vadászathoz fűződő kapcsolatába, és néhány személyes történetet is megosztott velünk.

A koronavírus-világjárvány rendezvények sokaságát ellehetetlenítette. A 2021-es világkiállítás nincs veszélyben?

A járvány valóban komoly problémákat okozhatna, ha megjelenése óta nem tettünk volna megfelelő intézkedéseket. Úgy véljük, hogy jövő év első negyedévére biztosan lesz vakcina, és a kiállítás szeptember 25-i nyitásáig elkészül az a protokoll, miáltal teljes biztonsággal megtartható a grandiózus rendezvény.

A kitűzött időpontban tehát mindenképpen meglesz tartva a kiállítás, csak a korlátozások mértéke a kérdéses.

A rendezvényt digitálisan is készülünk megjeleníteni, hogy azok is követhessék az eseményeket, láthassák a kiállítást, akik nem tudják, vagy a járvány miatt nem merik személyesen felkeresni. Olyan nagyszabású rendezvényre készülünk, amely lehetőséget teremt arra, hogy a vadászatot, vadgazdálkodást és a fenntarthatóságot méltó körülmények között megismertessük a közönséggel.

Fotó: Egy a Természettel

A kiállítás tehát célegyenesben van, és a jövő évi FeHoVa-n már a részletekről is többet megtudhatunk. Annyi bizonyos, hogy a kiállítás központja a teljes területén megújuló HUNGEXPO lesz, míg Hatvanban, Keszthelyen és Vásárosnaményban mint kiemelt helyszíneken pedig megújított gyűjteményeket, valamint vadászkutyás programot szemrevételezhetnek az érdeklődők.

Emellett a 22 állami erdőgazdaság és a megyei vadászkamarák is részesei a szervezésnek, vagyis kijelenthető, hogy az egész országot lefedő kiállításban lesz részünk.

Végzettségét tekintve történész. Hogyan került közeli kapcsolatba a természettel?

Eredetileg zoológus szerettem volna lenni, azonban az átkosban ezt a tantárgyat nem tanították Magyarországon, ezért a történelem-földrajz szakot választottam. Az ott tanultak miatt a természet iránti érdeklődésem részben tudományos és szakmai alapon nyugszik. Ugyanakkor falusi gyerek vagyok, 14 éves koromig Abaújszántón nevelkedtem. Szabadidőm eltöltésére kiváló alkalom volt, amikor nagyapámmal elmehettem vadászni, ahol képet kaptam a természet sokszínűségéről. Később ezeket a tapasztalatokat szakmai fejlődésem során kamatoztatni is tudtam.

Kovács Zoltán néhány emlékezetes vadászélményét is felidézte. Muflonvadászaton járt a Mátrában.

Négy napi csúszás-mászás, több kilométeres cserkelések után még lövési szituációig sem jutott el, mert a kiszemelt nyáj több száz méterről kiszúrta közeledését.

Az ötödik napon azonban váratlan dolog történt. Kísérőjével terepjáróval küzdötték fel magunkat egy meredek hajlón. Nagy zörgés-csörgés közepette értek fel a tetejére, amikor megpillantottak két kost. A puska a csomagtartóban, lőszer a táskában… „Megpróbáltam a lehetetlent. Kinyitottam az ajtót, kiszálltam – a kosok álltak; felnyitottam a csomagtartót, elővettem a puskát, betöltöttem, majd előrementem a kocsi elejéhez – a kosok még mindig álltak. Végül az egyik 50-60 méter távolságból „megvárta” míg felkészülök a lövésre, ellentmondva minden törvényszerűségnek, ami az előző négy napban meg is történt.” Nemcsak amiatt kedves emlék számára, hogy terítékre tudta hozni első kosát, hanem a vad viselkedése is felejthetetlen élmény maradt.

„A vad sok esetben meglepi az embert, emiatt a legváratlanabb helyzetekre is fel kell készülni – ez adja talán a vadászat szépségét.”

A világkiállítás kabalaállata Fátyol, a drótszőrű magyar vizsla. Ennek az az oka, hogy a vadászat és a vadászkutya szorosan összefüggnek, vagy úgy gondolták, így a kiállítást könnyebb megszerettetni a nem vadászó közönséggel?

Mindkét felvetés helytálló. A gazdák egy része nincs tisztában kutyája képességeivel, tulajdonságaival. A vadászkutyafajtákat tartók figyelmét fontos felhívni arra, hogy miért kell megőrizni hű társukban az ősi ösztönt. Aki még nem tapasztalta meg, hogy milyen kutyával vadászni, az nincs tisztában a vadászat egészével. Teljesen más megélni a vadászatot akkor, amikor kiülök a lesre, vagy drótszőrű vizsláimmal bokrászok. Olyan együttműködést kíván ez az embertől és kutyától egyaránt, ami kölcsönös tiszteleten, fegyelmezettségen és kiképzésen alapszik.

Mindez rámutat arra, hogy a vadászat alapvetően nemcsak a lövésről szól, hanem olyan kulturális és viselkedési tevékenység, amit a vadászembernek el kell sajátítania és a gyakorlatban is tudnia kell alkalmazni.

Tehát Fátyollal egyfelől népszerűsítjük a kiállítást, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet a magyar vadászkutyafajtákra, hiszen például a drótszőrű magyar vizsla nemrégiben még veszélyeztetett fajtának számított.

Fotó: Egy a Természettel

Mi a tapasztalata, hogyan viszonyul a kiállításhoz a nagyközönség?

Azt gondolom, hogy az emberek sokkal kedvezőbben vélekednek a vadászatról, mint azt sokan gondolnák. Nyilván vannak elvből elutasítók, de akik fogyasztanak húst, szeretik a kutyákat és a természetet, azoknak a többsége megszólítható.

A világkiállításnak a tematikája, üzenete és tartalma úgy épül fel, hogy rávilágítson a vadállomány és az ember által alakított természet összefüggéseire. Éppen ezért, azoknak is érdekes lesz a kiállítás, akik még nem fogtak puskát a kezükbe, vagy nem voltak vadászaton.

A vadászat az ember olyan természetes képessége, tudása, amit nem kell mindenkinek gyakorolnia, de ettől még a történelem kezdete óta létezik és szerves, kiszakíthatatlan része kultúránknak.

Erről joga van tudnia az embereknek, ezért is kell beszélni róla, jelen esetben a világkiállítás keretin belül.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A magyar vidék szellemi háttere

Jogelődje, a Szent István Egyetem hagyományait megőrizve, de a XXI. századnak megfelelő innovatív szemléletmóddal alapították meg tavaly február 1-jén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet, élén az agilis, fiatalos lendülettel, ugyanakkor kellő szakmai tapasztalattal rendelkező Prof. Dr. Gyuricza Csabával.

Újragombolt hagyományok a Múzeumok Éjszakáján

Az ország legnagyobb kulturális rendezvényét, a Múzeumok Éjszakáját idén június 25-én rendezik – immár 20. alkalommal. Ezen az estén mintegy 431 intézmény több mint 2500 programmal várja a látogatókat – jelentette be dr. Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára a Magyar Zene Házában tartott tájékoztatón.

A fehérarcú sátánmajmok inkább zenét hallgatnak

Egy állatkerti kísérlet szerint a majmok inkább zenét hallgatnak, mint videót néznek, ha lehetőségük van a választásra.

Rekord sebességgel tűnhet el a szibériai tundra

Mindössze 500 év alatt eltűnhet, és ennek eredményeképp 1400 gigatonna szén-dioxidot szabadulhat fel a légkörbe, mely tovább súlyosbítja az éghajlatváltozást.

Erdész időutazás

Erdőről beszélni, gondolkozni csak nagy időtávlatokat figyelembe véve érdemes. Az ember időablaka ugyanis túl szűk ahhoz, hogy belesve megláthassuk a lényeget, és jó döntéseket hozhassunk.

Idén is lesz KÁN Egyetemi Napok

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Magyar Mezőgazdaság Kft. 2022. szeptember 30-október 2. között újra megrendezi a KÁN Egyetemi Napokat a Kaposvári Campus és a Pannon Lovasakadémia területén. Az állattenyésztési szakma képviselőit, a nagyközönséget és a kisgyermekes családokat, valamint a középiskolásokat színvonalas, interaktív programok várják a rendezvényen.

Esélyt kap a visszatérésre a világ legritkább papagája

A Rio című animációs filmet ihlető Spix arák sorsa a valóságban nem olyan véget ért, mint a mesében. A vadonból két évtizede eltűnt madarak azonban most esélyt kapnak rá, hogy újra elfoglalják élőhelyüket a brazil „fehér erdőben”.

Rendőrök vigyáznak a kérészekre

Fokozottan ellenőrzik a kérészek biztonságát a rendőrök tiszavirágzás, azaz a kérészek tömeges rajzása, násztánca idején.

Rovaremésztő vízinövény és egy védett hal, amivel korábban trágyáztak…

Érdemes ellátogatni a Székesfehérváron található Sóstóhoz, ahol a madarak megfigyelésére kialakított helyek mellett megmászhatunk egy magas kilátót, és elgondolkodhatunk azon is, hogy hogy mi vezethet oda, hogy régen tömegesen előforduló élőlények mára a kihalás szélére kerültek, és csak mutatóban maradt belőlük…

A szélturbinák pusztító hatása messzebbre ér, mint gondolták

A szélturbináknak jelentős szerep jut, ha megújuló energiákról beszélünk. Azonban nem csak pozitív hatásuk van: számtalan repülő élőlény leli halálát a forgó lapátok közt, és habár leglátványosabban a madarakat érinti, a rovarfogyasztó - és így ingyen kártevő-mentesítő szolgáltatást végző - denevérek közt ugyancsak sok pusztul el.