Back to top

Élelmiszergazdaság - Műtej, műhús, műtojás

A tudomány és az élelmiszeripar közös fejlődése – sporthasonlattal élve – már megint ránk vert egy kört… Amíg a Kistermelők Lapja 2019 novemberi számában még kissé ijesztő jövőképként írtunk a műtejek, szintetikus fehérjék és mesterséges húsok világáról, az mára kézzel fogható valóság lett.

Mértékadó vélemények szerint a „fejlődés” ezen iránya feltartóztathatatlan és műélelmiszerek sokasága rövidesen a mindennapi étrendünk része lesz.

Okok és előzmények

Ha a műélelmiszerek térnyerésének előzményeit keressük, akkor az alternatív táplálkozási formákat, elsősorban a vegetarianizmust érdemes említeni.

A vegetáriánus táplálkozás kezdeteit sokan a történelem előtti időkre vezetik vissza, de a modern társadalom szempontjából inkább az 1970-es évek elején kezdődött, és azóta fokozatosan erősödő mozgalmat érdemes kiemelni.

Ennek alapjai az állatok leölésének elutasításában gyökereztek, de hívei hamar belátták, hogy az ember, mint biológiai lény számára, az evolúció során kialakult táplálkozási és emésztési jellegzetességei miatt elengedhetetlen az állati fehérje fogyasztása. Ezen etikai probléma feloldására született meg a húshelyettesítő, majd a mesterséges fehérjék előállításának elképzelése. Ezt segítette a tudomány XX. századi fejlődésének elképesztő üteme és az élelmiszertudomány, mint modern diszciplína meggyökeresedése. Az etikai okok mellé aztán felsorakoztak élelmezésbiztonsági, egészségügyi, gazdasági és végül klímavédelmi szempontok is. Nézzük ezeket is sorra!

A növekvő emberiség élelmiszerrel történő ellátása már hosszabb ideje foglalkoztatja a tudomány képviselőit.

S habár ezen a területen még az amerikai nyugdíjalapok pénzével megtámogatott GMO világcégek sem tudtak áttörést elérni, sokan állítják, középtávon a mesterségesen előállított élelmiszerek enyhíthetnek Afrika és Ázsia nyolcszázmilliós éhező lakosságának problémáin. Egészségügyi szempontból elsősorban az ételallergiák elkerülése jöhet szóba, de az ilyen céllal előállított élelmiszerek inkább sorolhatók a funkcionális és gyógyhatású élelmiszerek sorába, mint a népélelmezési cikkek közé. A gazdasági érvek ma még gyenge lábakon állnak, hiszen a műélelmiszerek gyártása egyelőre drága. Ugyanakkor, ha megvan a technológia, onnan már csak egy lépés a tömeggyártás – ahogyan ezt megtapasztalhattuk már az élet más területein.

A műélelmiszerek térnyerésének ma a legnagyobb társadalmi hatású érvrendszere a klímavédelem.

A zöld civilszervezetek azt állítják, hogy a klímaváltozást okozó káros gázok kibocsátásáért 18-30%-ban az állattenyésztés, illetve az állatitermék-előállítás felelős.

Válaszok

Az állattenyésztés súlyosan környezetkárosító hatásával kapcsolatban már több cáfolat megjelent. Az európai állattenyésztők szövetsége tájékoztató kampányt is indított, ám – főleg a fiatalok körében – tényként kezelik, hogy az állattenyésztő ágazatok, illetve a hústermelés egésze környezetszennyező, állatkínzó és fenntarthatatlan. Mindezekkel kapcsolatban nagyon sok a naivitáson, torz romantikán vagy nettó rosszindulaton alapuló híresztelés, aminek a média teret adott.

Aki azonban kicsit is jártas az állattenyésztésben, az tudja, hogy mai gazdasági állataink messze nem azonosak már a háziasítás előtti őseikkel,

hiszen évszázadokon át úgy szelektálta őket az ember, hogy a termelést helyezte előtérbe. Ehhez alkalmazkodott az állati szervezet, a számunkra pozitív tulajdonságokat rögzítő géneket pedig továbbörökítette utódaira. Ám hosszú távon ezek csak akkor maradtak fenn, ha az ember által biztosított környezet ezt lehetővé tette. Emiatt van az, hogy a szarvasmarha jól érzi magát az istállóban, a sertés az akolban, baromfi a ketrecben, holott az őstulok – ha létezne – nem bírná a bezártságot, a vadsertés sem tűrné a falakat és a bankiva tyúk is elpusztulna a tojóketrecben. Ezen érvelésre bizonyíték az állattenyésztés egyik alaptétele: jól csak a megfelelően tartott, takarmányozott, komfortos körülmények között élő állat termel.

A polgárosodó távol-keleti népesség növekvő fehérjeigénye, illetve a világszerte gyarapodó népesség ellátására ma képtelennek tartják a modern állattenyésztést.

Ebben lehet némi igazság, de azt érdemes szem előtt tartani, hogy az állatitermék-előállítás hatékonysága az utóbbi évtizedekben a sokszorosára emelkedett, ráadásul az ökológiai lehetőségek még messze nincsenek kihasználva – többek között Magyarországon sem – így az állattenyésztésben még hatalmas tartalékok vannak. Számítások szerint 2050-re ötvenhat százalékkal több húsfélét kell termelnünk 2010-hez képest, mivel a bolygó népessége addigra bőven meghaladja a kilencmilliárdot. Ennyi tartalék van az ágazatban.

Műtej, műhús, műtojás

Mindezek ellenére a műélelmiszerek fejlesztése elképesztően gyors ütemben halad a korábban leírt társadalmi okok miatt, ráadásul a tudományos alapok is már megvannak. A műhús előállításának forrása érdekes módon az egészségügy.

A transzplantálható szervek kutatása során nyert információk mintegy melléktermékként lehetővé vált az, hogy bioreaktorban állati szövetet állítsanak elő.

Az Egyesült Királyságban folyó első kísérletek eredményei azonban siralmasak voltak. 2013-ban sikerült ugyan mesterséges körülmények között műhúst előállítani, ám az első adag, hamburgerként felhasználható termék önköltsége meghaladta a 250 ezer eurót. A technológia gyors fejlődését fémjelzi azonban az, hogy az előállítás költségét 2019-re sikerült 10 euróra csökkenteni. Ez az ár egy 15 dekagrammos húspogácsa esetében még mindig felette van a valódi hústermék árának, ám a fejlesztések iránya már azt vetíti előre, hogy pár év múlva már lehet hatékonyan és olcsón műhúst termelni. Egy bökkenő azonban továbbra is van. A hústermékek valódi ízét adó zsír- és kötőszövetet nem szintetizáltak a műhúshoz, így annak egyelőre semleges, steril íze van. Kutatók meg­állapítása szerint egy angus steak ízmi­nőségének az előállítása még a tudományos fantasztikum világába tartozik.

A műtojás előállítása terén már előrébb tartanak a kutatások.

Kínában már 1990-ben sikerült olyan terméket előállítani, aminek volt sárgája, fehérje és mészhéja is.

Kuriózumként készítettek kocka alakú tojást is, ám mindezek mégsem kerültek piacra. Tavaly azonban egy san-franciscói startup vállalkozás már forgalomba hozott műtojást. A több mint százmillió dolláros befektetéssel, mungóbab felhasználásával kifejlesztett termék az Egyesült Államokban már forgalomba is került. A gyártók állítják, hogy a műtojás beltartalomra, ízre és elkészíthetőségre teljesen megegyezik a valódival, sőt még talán jobb is, mert nem tartalmaz koleszterint. Elképzelhető, hogy a műtojás rövidesen Európában is megjelenik majd, mert egy német cég forgalmazási szerződést kötött az amerikai gyártóval.

muhusnagy.jpg

Fotó: Stock

Műtej előállításával szerte a világban foglalkoznak már. A kutatások alapja elsősorban a nyugati világ felnőtt lakosságában néhány összetevővel szemben egyre nagyobb arányban tapasztalható intolerancia és allergia. A műtej gyártása során több technológiát is leírtak már.

A világ legnagyobb szintetikus élelmiszereket előállító vállalkozása saját maga által előállított és szabadalmaztatott fehérjemolekula felhasználásával készít olyan fehér folyadékot, ami nagyon hasonlít a tejre.

Izraelben növényi alapanyagból, élesztők segítségével történő erjesztéssel nyertek tejszerű anyagot. De hogy Magyarország se maradjon le: a napokban látott napvilágot az a sajtóhír, hogy a Szent István Egyetemen tojásból készíttek – ahogyan fogalmaznak – tejtermék-helyettesítő termékcsaládot. A műtermékek fejlesztése ma már ott tart, hogy műjoghurtot és műsajtot is készítenek úgy, hogy annak tényleg semmi köze nincs a tehéntejhez.

És a végére még egy különlegesség. Létezik már műlibamáj is.

Az egyelőre valóban kísérleti fázisban lévő kutatás algából készült táptalajon igyekszik libából nyert májsejteket felszaporítani.

Nem is eredménytelenül, hiszen elkészült már az első mesterséges libamáj mousse – bár ezt még nagyon kevesen kóstolhatták meg.

Hogyan csinálják?

A műélelmiszerek előállítási technológiái elég változatosak. Tejtermékeket többnyire növényi anyagok biotechnológiai átalakításával nyernek. Az említett kínai műtojás más úton készült, tisztán élelmiszerkémiai termék volt. „Aminek ismerjük a kémiai összetételét, azt ipari úton elő is tudjuk állítani” – fogalmaztak akkor. A tojás azonban viszonylag egyszerű termék, lévén egyetlen sejtről van szó.

A szintetikus hús esetében többnyire élő állatokból biopsziával izomsejteket vesznek ki, és azokat valamilyen táptalajon hormonok segítségével növekedésre és szaporodásra késztetik.

A hús textúráját úgy érik el, hogy hétköznapi nyelven őssejteknek nevezett, sok irányba szaporodni képes sejteket különböző hormonokkal késztetnek zsírszövet és kötőszövet termelésére, majd ezeket egymásra rétegzik. A fejlesztők szerint nincs messze az az idő sem, amikor az előbbi technológiát 3D-s nyomtatókra ültetik át, így ténylegesen hátszín, tarja, vagy comb formájú műhúst lehet majd termelni.

Ami azonban a szintetikus élelmiszerek termelésének a jövőjét jelenti, az a géntechnológia, ami messze túlmutat a jórészt ismert GMO előállításon.

Jay Kiesling, a technológia úttörője szerint a szintetikus biológiában a sejteket és a DNS-t tetszés szerint tudjuk majd használni. Ha pontosan megismerjük a gének működését, akkor olyan genetikai programot írhatunk, amilyet csak akarunk, ezáltal pedig a sejtekkel olyan szöveteket, termékeket termeltethetünk, amilyenre csak szükségünk van.

Ha ez nem lenne elég hajmeresztő, akkor itt van a NASA fejlesztése, amivel az űrutazásokban részvevők számára szeretnének hússzerű élelmiszert termelni.

Az AirProtein névre keresztelt termék előállítási módja eléggé ködös, azt állítják hogy szén-dioxidból, vízből, néhány tápanyagból és villamos energiából elő tudnak állítani fehérjét. Ez már valóban hús a semmiből…

Ki áll mögötte?

A kezdtek a fent említettek szerint az egészségiparhoz, illetve az űrtudományhoz kötődnek. Mára azonban a fejlesztést szinte teljes egészében átvették a startup cégek. Tevékenységük persze pénz nélkül nem megy, így e cégek mögött tőkeerős befektetők vannak. Néhány kormány és élelmiszeripari multicég is pénzel ilyen vállalkozásokat, de a pénzalapok nagyját a kockázati befektetők adják, többek között Bill Gates amerikai, vagy Li Ka-shing kínai milliárdos. A Forbes magazin cikke szerint a fejlődés pólusai Hollandia, az Egyesült Államok és Izrael.

tehén

Fotó: pexels.com

Mi lesz a hagyományos állattartással?

Rövidtávon valószínűleg semmilyen változás nem lesz a ma ismert állatitermék-előállítás területén. Hosszabb távú prognózisokban az a feltételezés, hogy a hagyományos állattenyésztés és állattartás nem szorul vissza, de csak azért nem, mert a növekvő emberiség élelmiszerellátását a modern mezőgazdaság és élelmiszeripar együtt tudja majd megoldani.

Azonban az várható, hogy a szintetikus élelmiszerekkel szemben a hagyományos ételek felértékelődnek, keresleti jellegű lesz a piacuk, így drágábbak lesznek.

E lap hasábjain talán megengedhető a feltételezés: a kistermelés és a háztáji gazdálkodás termékei különösen sokat jelentenek majd az önellátás és a prémium kategóriájú ételek előállítása szempontjából. Hogy mindez mikor következik be, azt nehéz megmondani, de élelmiszermérnökök szerint 20-40 év múlva már az átlagfogyasztó asztalán is ott lesznek a műélelmiszerek, amelyek árban már versenyezni lesznek képesek a hagyományos termékekkel.

Lévai András

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakállas történet

A lovak, mint növényevő állatok az évezredek során sokféleképp alkalmazkodtak ahhoz, hogy elmeneküljenek a ragadozók elől és túléljenek a vadonban.

Kiszagolják a beteg húst

A skót kormány bejelentette egy kutyás csapat létrehozását, amely segít megelőzni az afrikai sertéspestis és más egzotikus betegségek bejutását az országba.

Több vodka készült tavaly

Oroszországban tavaly 1,9 százalékkal több vodka készült, mint egy évvel korábban.

Tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Tavaly novemberben tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, átlagosan 27,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat az októberi 26,1 százalékos drágulás után.

Jó tapasztalatokkal zárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Lezárult Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára által elrendelt, a Nébih irányításával végrehajtott egy hónapos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés sorozat. Kirívó jogsértés nem történt, a tapasztaltak szerint a koronavírus járvány elleni védekezést elősegítő higiéniai szabályokat a legtöbb élelmiszer-vállalkozás betartja.

Nem dobják ki, inkább porítják

Egy dél-afrikai spárgatermesztő cég, a Denmar Estates szárított spárgaterméket fejlesztett ki az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében. Igazán ijesztő adat, hogy évenként mintegy 30 tonna spárgát kell kidobniuk, mert megromlik, vagy mert nem felel meg a kiskereskedelmi előírásoknak, nyilatkozta Grahame Osler, a termesztő­cég értékesítési és marketingvezetője.

Új GM-jelölési előírás az USA-ban

Január 1-jével megváltozott a genetikailag módosított összetevőket tartalmazó élelmiszerek jelölése az USA-ban.

Nem érinti a sertéstermelőket az árstop

Nem érinti a sertéstermelőket a sertéscombra vonatkozó három hónapos árbefagyasztás – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Horváth István, a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke.

Precíziós technikák a szőlőtermesztésben

Napjainkban leginkább a szántóföldi kultúrákban alkalmazzák a precíziós gazdálkodás elemeit, de a kertészeti ágazatokban is terjednek az új módszerek, így a szőlőtermesztésben is egyre nagyobb teret kapnak a digitális megoldások. A precíziós módszerek egyszerre szolgálják a környezetterhelés mérséklését, a munkaerőhiány kezelését, valamint a termés mennyiségének növelését és minőségének javítását.

Február végéről nyárra halasztották a nagy biokiállítást

A regisztrált kiállítók kérésének eleget téve, illetve a tervezhetőség érdekében úgy döntöttek a szervezők, hogy a február végi időpontról július 26–29-re halasztják a nürnbergi Biofach – Vivaness kiállításpárost.