Back to top

Újratervezés után a fogathajtó szakág

Mondok József váratlan halála új helyzet elé állította a Magyar Lovassport Szövetség, valamint a Fogathajtó Szakág vezetését.

Körkérdést intéztünk az új pozícióba került érintettekhez – a megbízott szakági elnök Lázár Vilmoshoz, a négyesfogat-hajtó Eb versenyigazgatójává kinevezett Szotyori Nagy Kristófhoz, valamint a gyermek, junior és fiatal hajtók, illetve a fiatal fogatlovak kategóriáinak irányításával megbízott Fülöpné Mátyus Zsuzsannához –, ki hogyan fogadta a felkérést. És természetesen kíváncsiak voltunk a regnáló kapitányok, Tóth Tamás és Némedi István véleményére, terveire is.

Mint arról a februári Pegazusban beszámoltunk, a Magyar Lovassport Szövetség Lázár Vilmost bízta meg az idény végéig a Fogathajtó Szakág vezetésével.

A múlt hónapban az a kérdés még nyitva volt, hogy a szeptemberben Budapesten megrendezésre kerülő négyesfogat-hajtó Európa-bajnokság megüresedett versenyigazgatói posztjára kit kérnek fel, azóta ez is kiderült: Szotyori Nagy Kristófot, a Díjugrató Szakág elnökét bízta meg a feladattal a szövetség.

Lázár Vilmos még januárban összehívta a szakág vezetését, áttekintették az idei év legfontosabb feladatait, és több kérdésben döntés született.

Fülöpné Mátyus Zsuzsannát bízták meg csapatvezetőnek a korosztályos Európa-bajnokságra és a fiatal fogatlovak világbajnokságára készülő hajtók összefogására, felkészítésére. A folytatásban Némedi István az egyes- és pónifogathajtók szövetségi kapitányi tisztét látja el, utóbbiak az idén világbajnokságon mérettetnek meg a világ legjobbjaival. Döntés született a 2021. évi országos fogathajtó A-B-C kategóriás bajnokságok helyszíneinek kérdésében is.

Megkérdeztük az új és a régi vezetőket, ki mit tervez, hol tartanak a felkészülésben.

LÁZÁR VILMOS

(a Magyar Lovassport Szövetség elnöke, a Fogathajtó Szakág megbízott elnöke)

A lovasport szövetség Mondok József váratlan halálát követően döntött úgy januári ülésén, hogy a szezon végéig önt bízza meg a fogathajtó szakág vezetésével. Könnyű vagy nehéz döntés volt?

Korábban már volt állásfoglalása az elnökségnek, hogy két szakág – díjugrató és fogathajtó – tisztújító közgyűlését a járványhelyzetre való tekintettel egy évre elhalasztotta, hogy a folyamatosságot biztosítani tudjuk ebben a helyzetben.

Sok olyan feladat volt, van ilyenkor év elején, amit meg kell oldani, és Mondok József halálát követően dönteni kellett, hisz a feladatok sűrűsödtek, ez évben négy világ- és két Európa-bajnokság vár a fogathajtóinkra, ráadásul szeptemberben Budapest ad otthont 50 év után ismét a né­gyesfogat-hajtó Európa-bajnokságnak.

Vészhelyzeti forgatókönyv szerint járt el a szövetség elnöksége, amikor meghozta a döntést, és én magam is úgy láttam, ezt a lépést meg kell tenni, és vállaltam a folyamatosság érdekében ideiglenesen a szakág vezetését. Az Európa-bajnokság után, ha a helyzet is úgy adja, természetesen összehívjuk és megtartjuk a szakág tisztújító közgyűlését.

Az idei első ülést már az ön vezetésével tartotta meg a szakági elöljáróság. Milyen helyzettel szembesült a megbízott elnök?

Úgy gondolom, jól előkészített anyagokat kaptunk, a legtöbb kérdésben szinte csak adminisztratív jellegű volt a döntésünk, mindössze néhány ügyben – megbízatások, országos bajnoki döntők helyszíne, időpontja – kellett változtatni.

A járványhelyzet az elmúlt évben sok fennakadást okozott, és még most sincs vége.

Valóban, az elmúlt évben főleg az első félévben volt megtorpanás a sportélet szinte minden területén itthon és külföldön is, gondoljunk csak arra, hogy egy évre eltolták a nyári olimpiai játékok megrendezését. Amint a hazai lovassportban is sikerült igazodni a kormánydöntések által előírt szigorításokhoz, el lehet mondani, hogy nagyobb versenyeinket szinte minden szakágban, így a fogathajtásban is le tudtuk bonyolítani. Most is nehéz előre bármit mondani, nagyon úgy néz ki, hogy az első félévben zárt kapus rendezvényekkel indul a versenyszezon nemcsak a lovassportban, hanem szinte valamennyi sportágban.

Én magam bizakodó vagyok, hogy a második félévre helyreáll az élet rendje itthon és külföldön is, és nyár derekán már közönség előtt rendezhetjük nagy versenyeinket, benne a szeptemberi négyes­fogat-hajtó Európa-bajnokságot Budapesten, a Kincsem Parkban.

Az említett Eb mellett még négy világ- és egy Európa-bajnokságra készülnek a magyar fogathajtóspot legjobbjai. Mivel lenne elégedett a szövetség és a szakág elnöke?

Ilyen kérdésre csak azt tudom mondani: győzelem, győzelem, győzelem. A kettes­fogat-hajtásban világbajnoki címvédők vagyunk egyéniben Hölle Martin révén, és csapatban is (Hölle Martin, ifj. Dobrovitz József, Osztertág Kristóf). Nem lehet azt mondani, hogy egy második helyezéssel nem lennénk elégedettek, de mi, magyarok ilyenek vagyunk, ehhez voltunk és vagyunk szokva.

A négyesfogat-hajtó Európa-bajnokságon nem leszünk könnyű helyzetben, hiszen a hollandok, a németek, a franciák és a belgák egyéniben is és csapatban is feladják a leckét legjobbjainknak, de bízunk benne, hogy sikeres felkészülés után, hazai környezetben, hazai közönség előtt ott lehetünk valamelyik dobogós helyen.

Fogathajtásban mindig is a legmagasabbra törtünk a világversenyeken, legyen az világ- vagy Európa-bajnokság. Minderre fényesebb bizonyítékkal nem szolgálhatok, mint azzal a ténnyel, hogy az elmúlt ötven év alatt 105 világ- és Európa-bajnoki érmet, közte 48 aranyat nyertek a magyar fogathajtók.

SZOTYORI NAGY KRISTÓF 

(A Magyar Lovassport Szövetség alelnöke, a Díjugrató Szakág elnöke, a XII. Négyesfogat-hajtó Európa-bajnokság versenyigazgatója)

Váratlanul érte a felkérés?

Nem sokat gondolkodtam a felkérésen, megtiszteltetésnek és újabb kihívásnak éreztem, amikor Lázár Vilmos azt mondta, szükség van a munkámra. Nagyapám 1971-ben a versenybíróság tagjaként ott volt a Budapesten rendezett első négyes­fogat-hajtó Európa-bajnokságon, és erről sok emléket osztott meg velem, most közel kerültem az általa szeretett szakághoz, és úgy néz ki, fiam révén további szálak kötnek ehhez a látványos, szép, izgalmas és sikeres szakághoz a jövőben.

Visszatérve az eredeti kérdéshez: elnök úrral tíz éve dolgozunk együtt a szövetségben, valamint a lovas világkupával és a Nemzeti Vágtával kapcsolatban is vannak közös feladataink.

Most a budapesti négyesfogat-hajtó Európa-bajnoksággal bővült a közös munkáink köre.

Mindehhez kell egy jó csapat.

Valóban, és szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy van egy jól összeszokott, összecsiszolódott gárda, mely az elmúlt évtized alatt bizonyította, hogy tud együtt dolgozni a rendezvények sikeres lebonyolításában. Most nem a Hősök terén, vagy a Papp László arénában, hanem a Kincsem Parkban kell majd a pályát, infrastruktúrát ki- és felépíteni, az egyhetes rendezvényt megszervezni, koordinálni, levezényelni – a fogathajtó szakág és a Kincsem Park szakembereivel együttműködve –, nem egy-két nap alatt, hanem lesz rá elegendő időnk.

Az előkészületek jól állnak, időben vagyunk, és néhány hét múlva, ahogy az időjárás engedi, beindulnak a végső előkészítő fázis munkálatai.

A helyszín, a Kincsem Park ismert számomra, szinte minden zegzugát ismerem, mondhatom azt, hogy itt nőttem fel, és az említett szakembergárda biztosíték, hogy sikeres előkészítő munka után egy jól szervezett Európa-bajnokságnak lesznek részesei a résztvevő nemzetek sportolói és a nagyközönség is, éppúgy, mint anno 1971-ben.

Melyek a soron következő teendői a versenyigazgatónak?

A nemzetközi versenyek lebonyolítására vonatkozó FEI-elvárásokat ismerem, megvannak a tapasztalataim, igaz, még né­gyes­fogat-hajtó Európa-bajnokságot nem szerveztem, de állok a kihívás elé, hisz nagyszüleim révén a véremben van és meg tudom oldani a rám bízott nem könnyű feladatot.

A következő hetekben feláll a végleges csapat, személyre szabottan megtervezzük a teendőket, és beindulnak a hátralévő munkák.

Összeáll a részletes, mindenre kiterjedő és személyekre szabott forgatókönyv az Eb egy hetére vonatkozóan, azaz az első fogat érkezésétől az utolsó fogat távozásáig. Magam részéről még feladatnak érzem, hogy az Európa-bajnokságra készülő magyar hajtók több hazai versenyét megnézzem, elsősorban tapasztalatszerzésre használom ezeket, hisz vannak sportágspecifikus helyzetek, amit belülről jó, ha megismerek. Azon leszünk a munkatársaimmal, hogy a szakma és a közönség elvárásainak megfelelően jól előkészített és lebonyolított rendezvény legyen ez a jubileumi Európa-bajnokság Budapesten szeptemberben.

TÓTH TAMÁS

(a kettes- és a négyesfogat-hajtók szövetségi kapitánya)

Mi a helyzet a világ- és Európa-bajnokságra készülő válogatott hajtóink háza táján?

Szerencsénk volt, ami az időjárást illeti, nem voltak kemény hidegek, így bizton állíthatom, hogy a hajtók nem aludták át a telet. Információim szerint mindenki keményen átdolgozta a téli hónapokat. Most, ahogy ez lenni szokott ebben az időtájban, szenzációs a fogata mindenkinek, és bizakodó. Azért van tennivaló az első versenyig, ahol kiderül élesben, ki hol tart és min kell csiszolni, javítani a vb-ig, illetve az Eb-ig. Én sem unatkoztam az elmúlt hónapokban, lassan összeáll a versenynaptár, de hogy mit hoznak az elkövetkezendő hetek, hónapok, előre nem tudjuk. A külföldi versenyeket illetően jelenleg ott tartunk, hogy a Covid19 harmadik hulláma miatt a csehek lemondták az idénynyitót, a hollandok pedig az exlooi versenyt, de Windsor is más lebonyolítási formában gondolkodik, és nagy kérdés, lesz-e aacheni verseny.

Vannak terveim, elképzeléseim, de nem akarok elébe menni a dolgoknak, nem szeretném, hogy a sajtóból tudják meg a válogatott keretek tagjai mindezt. Lesz keretértekezlet, ahol megvitatjuk a felkészülés menetrendjét, versenyeket, edzőtáborok helyszíneit, időpontjait, és utána természetesen nyilvánossá tesszük mindezt.

Azon leszünk és leszek én magam a hajtókkal együttműködve, hogy úgy a Budapesten sorra kerülő négyesfogat-hajtó Európa-bajnokságra, mint a hollandiai Kro­nen­bergben rendezendő kettesfogat-hajtó világbajnokságra jól felkészülten álljanak rajthoz fogathajtóink és minél sikeresebben, eredményesebben szerepeljenek. Bízom benne, hogy ehhez a szükséges feltételeket megteremtjük a szövetség és a szakág vezetésével, illetve a fogattulajdonosokkal együttműködve.

NÉMEDI ISTVÁN

(a póni- és egyesfogat-hajtók szövetségi kapitánya)

Könnyű vagy nehéz helyzetben van a kapitány?

Az FEI az idén tizedik alkalommal rendezi meg a pónifogathajtó-világbajnokságot, a jubileumi eseménynek a franciaországi Le Pin-au-Haras ad otthont. Kicsit nyomaszt a múlt, és a jelen sem egyszerű. Nemzedékváltás történik ebben a szakágban, és még mindig sok a bizonytalanság, még mindig itt a nyakunkon a vírus, és ki tudja, minek nézünk elébe, de az élet nem áll meg. Vannak ígéretes fiatalok, és adott a Kisbéren szerepelt keret váza, erre kell és lehet építkezni.

A nyomasztó múlt alatt mit értsünk?

Az eddig megrendezett kilenc pónifogathajtó világbajnokságon a magyar hajtók négy érmet szereztek: egyéniben egy arany- (Hölle Martin 2013) és két ezüstérmet (ifj. Dobrovitz József 2013, Hölle Martin 2015), csapatban pedig egy bronzérmet Pauban 2015-ben (Hölle Martin, ifj. Dobrovitz
József, Osztertág Kristóf, Jámbor Vilmos, Rohr Máté, Palkovics Dávid). Az említettek közül Hölle Martin, ifj. Dobrovitz József, illetve Osztertág Kristóf már a nagy kategóriában hajtanak, nem is akármilyen eredményekkel.

A legutóbbi vb-n, két éve Kisbéren nyolcadik lett a magyar csapat…

Valóban, és mint említettem, ezekre a hajtókra kell alapozni az idei világbajnokságra készülő keretet. Mint ismeretes, Kisbéren 2019-ben egyéniben póni egyes kategóriában Karsay Sándor 33., Genzwein Marina 34., Gáspár Szilvia 36. helyen zárta a versenyt, póni kettes kategóriában Juhász Péter 29., Balla Evelin 28., Saru Zsolt 33. lett, a póni négyesek mezőnyében pedig Rohr Máté 10. helyen végzett.

Csapatban Németország, Hollandia és Svájc hajtói állhattak a dobogón, a magyarok 8. helyen végeztek (Karsay Sándor, Genzwein Marina, Balla Evelin, Lehőcz Dávid, Rohr Máté, Jámbor Vilmos).

A német, holland, svájci hegemóniát nehéz lesz megtörni a világbajnokságon, de előrelépésre van lehetőségünk egyéniben is és csapatban is.

Mi a menetrend?

Ismertek a magyar versenyek, remélem, megrendezésre kerülnek – Jászkarajenő, Mezőhegyes, Vecsés, Bugac, Szilvásvárad, Kisbér –, ezek után már tisztul a kép az esélyeket és a lehetőségeket illetően a világbajnokságra készülő keretnél.

Nem esett szó az egyes fogat kategóriáról.

Nem lesz világbajnokság, de lesz fiatal fogatlovak világbajnoksága, és a már említett hazai versenyek, melyek a 2022-es vb-re való felkészülést szolgálják, mert kell a verseny a hajtóknak és a lovaknak is – ez indokolja, hogy a CAN-A kategóriás egyesfogathajtó-versenyeken a FEI díjhajtó tesztek közül a FEI 3* HP1 teszt az előírás a 2021-es évtől, melyet 80 × 40 m méretű díjhajtónégyszögben kell hajtani. Mit mondjak, nem nekünk találták ki.

Megnéztem a bemutatását, nagyon nehéz az új program, jól képzett lovakra van kitalálva, öt-hatéves lovakkal szinte képtelenség a világ elitjébe kerülni, de a puding próbája az evés. Az az érzésem, hogy a díjhajtásban szinte eldőlhet a végső sorrend ebben a kategóriában is.

FÜLÖPNÉ MÁTYUS ZSUZSANNA

(a gyermek, junior és fiatal hajtók, illetve a fiatal fogatlovak kategóriáinak irányításával megbízott csapatvezető)

Ismét visszakerült az első vonalba, hogyan fogadta a megbízatást?

Nagy megtiszteltetés, és itt köszönöm meg mindazok gratuláló, biztató gondolatait, akik megbízatásomat követően felhívtak, írtak. A megbízatás nem ismeretlen számomra, 1973 óta veszek részt fogathajtó­versenyek szervezésében, 1980 óta vagyok versenybíró.

2010–2014 között már voltam a gyermek, junior, fiatal hajtók és a pónifogathajtók szövetségi kapitánya, és a 2013-as volt a legsikeresebb éve ennek a kategóriának, hisz a Pauban rendezett pónifogathajtó-világbajnokságon három érmet hoztak hajtóink: Hölle Martin 16 évesen a felnőttek között világbajnok lett, ifj. Dobrovitz József ezüstérmet szerzett, és csapatban bronzérmesek lettek a magyarok.

Talán nekik is, eredményeiknek is, az együttes munkánknak is köszönhetően választottak akkor az év szövetségi kapitányává.

Kezdetektől mintegy húszfős csapattal dolgoztam, ismertem őket, és az utóbbi években is nyomon követtem – talán kicsit kívülről – a legfiatalabbak szárnybontogatását.

Mik az első tervei?

Mielőbb szeretnék a gyerekekkel és a szülőkkel találkozni, elbeszélgetni a hogyan továbbról, a korosztályos Eb-re való felkészülésről. Felmérném a körülményeket, a lóállományt, az anyagi lehetőségeket.

A korosztályos Európa-bajnokságot augusztus végén a franciaországi Lamotte Beuvronban rendezik meg.

Valóban, és a korosztályos Európa-bajnokságokon eddig elért eredmények köteleznek engem, és valamennyiünket, hogy a fogathajtósport utánpótlásáért tegyük meg mindazt, amit meg tudunk tenni. A magyar fiatalok az eddig megrendezett öt korosztályos Európa-bajnokságon tizenöt dobogós helyet szereztek, ráadásul az ötből kétszer Magyarország adott otthont a rangos európai utánpótlás-seregszemlének, 2013-ban Szilvásváradon, 2018-ban Kisbéren.

A korosztályos Eb-re készülő legifjabb versenyzők mellé megkapta a fiatal fogatlovak világbajnokságára készülő hajtók csapatvezetői tisztét is.

Igen, itt István Péter halála miatt vált üressé a poszt. Van elképzelésem, hisz Petivel két évet dolgoztam, mint bíró, és a három érem önmagáért beszél, hogy érdemes és kell is erre a szakágra hangsúlyt fektetni, de nyitni kell, hisz jelenleg csak lipicai és nóniusz lovak képviselték eredményesen az őshonos magyar lófajtákat. Tervezem, hogy a tenyésztői egyesületekkel, tenyésztőkkel egyeztetést kezdeményezek a jövőről, a nyitásról. Élni kell a jövőben ezzel a tálcán felkínált lehetőséggel, hogy itt rendezik Magyarországon, Mezőhegyesen immár hét év óta a fiatal fogatlovak vb-jét. Ez jó alapkiképzési lehetőség a fogatlovak felkészítésére, bemutatására.

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Erről pletykáltak a patások Bábolnán

A Bábolnai Gazdanapok idején nagy volt a nyüzsgés a bábolnai ménesbirtokon és ezt az ott élő lovak is észrevettek. A rájuk is szegeződő nagy figyelem kapcsán arról beszélnek egymás között, milyen lovakkal kapcsolatos rekordok vannak a világban… Kihallgattunk néhány lovakkal kapcsolatos sztárhírt...

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.

Ha az állat viselkedése problémás - Sokszor a gazdának kell változni

Kutat, lovat tenyészt és foglalkozik állatpszichológiával. Ausztriában bejegyzett arab telivér fajta tenyésztő, és a lovas katonai hagyomány­őrzést gyakorolja a pusztai nomádtól az 1848-as huszárig. Kriston Csigás Zoltánnál jártunk.

Lóerők bűvöletében Bábolnán

A lélegzetelállító lovasbemutatóktól a precíziós gazdálkodásban használható drónokig mindent látni lehetett a 34. Bábolnai Gazdanapokon, ami a mezőgazdaságban hagyományos érték vagy éppen újdonsága miatt érdekes.

Lovasa nélkül tért haza a ló

A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok ménesudvara a Bábolnai Gazdanapok ideje alatt minden évben megnyitja kapuit a nagyközönség előtt hogy bemutassák az ott végzett munkát és annak eredményeit. A vendégek idegenvezető segítségével ismerhetik meg a ménesudvar nevezetességeit az arab ménes istállóit, a fedett lovardát.

Kíváncsi alpakák az arborétumban

Kevesen tudják, hogy a ménesbirtokáról híres Bábolnán 16 hektáron elterülő arborétum is található. A város közelében található gyűjteményes kert a Bábolnai Gazdanapok alatt kényelmesen,lovaskocsival is bejárható.

A lovak viselkedésének megértése (3.)

Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk a Monty Roberts-módszerrel kommunikálni a lovakkal, meg kell ismernünk az anatómiai adottságaikat. A sorozatban ezúttal a testi és funkcionális jellemzőiket vesszük górcső alá.

Portugál arany

Mint arról már az augusztusi Pegazusban röviden hírt adtunk, ifj. Szuhai Gyula fantasztikus lovaglással, az összevetéssel együtt hat hibátlan pályával lett gyermek Európa-bajnok díjugratásban. Édesapja, az ugyancsak sikeres díjugrató lovas Szuhai Gyula a fia győztes körét videózva meghatottan mondta, hogy ezért már érdemes volt élni.

Embrióbeültetés után született teljes testvér csikók Mezőhegyesen

Köztudott, hogy a fogathajtásban nagyon fontos a lovak összhangja, harmóniája, és az is, hogy minél egyformábbak legyenek. Épp ezért a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. nóniusz tenyészetében a legkorszerűbb módszerekkel igyekeznek megteremteni a jövő fogatát.