A szlovákiai sertéstenyésztés elrugaszkodása a mélypontról 5 évvel ezelőtt kezdődött. Mint a sertéstenyésztők szövetsége közleményében rámutat, 2016 őszén 470 ezer egyedet tartottak nyilván, 1 évvel később pedig már 512 ezer állatot, tavaly pedig 535 ezer sertést tartottak állományban.
Az anyakocák száma 5 évvel ezelőtt 32,5 ezer volt, jelenleg már 35 ezer. A szövetség örvendetesnek tartja, hogy az egyedszám növekedése tendenciózussá vált, viszont rögvest hozzáfűzi, hogy az ágazat – akárcsak a mezőgazdaság összes többi alágazata – felettébb nehéz időszakot él meg, igen rossz feltételek között kell gazdálkodnia. Emiatt bármelyik pillanatban megtorpanhat az állomány alakulásának kedvező tendenciája, és újra tartóssá válhat Szlovákiában a kilencvenes évek egészét végigkísérő állománycsökkenés.
Az utóbbi években mindenekelőtt az afrikai sertéspestis veszélyeztette a szlovákiai sertésállományokat. Az ország keleti régióiból Szlovákia legeredményesebb és leghatékonyabb tenyésztői, tehát az ország középső és nyugati része felé közelít a kór.
Ezzel kapcsolatban mindenképpen említést érdemel, hogy a kór kínai terjedése következtében jelentősen megugrott a sertéshús világpiaci ára.
A szlovák tenyésztők helyzete akkor kezdett változni, amikor az afrikai sertéspestis Németországban is felütötte a fejét. Ennek következtében igencsak megcsappant a sertéshús kereslete Európa legerősebb gazdaságában, amit igen gyorsan követett a disznóhús árának esése. Emellett a sertéstartóknak egy másik költséges változással is meg kellett birkózniuk: az „olcsóbbá vált” sertéseket már csak drága takarmánnyal tudják etetni. A sertéstermelés költsége szinte napról napra emelkedik.
– A takarmány, amit saját magunk állítunk elő, természetszerűleg az éves vetésforgónknak van alárendelve. Vagyunk annyira jó közgazdászok, hogy tisztában legyünk azzal is, hogy állattenyésztésünk magas termelési költségével elherdáljuk növénytermesztésünk mostani szép jövedelmét. Hosszú távon mínuszosan egyszerűen nem lehet állatokat tartani” nyilatkozta Rastislav Slocík, a bolyki Agrospol Szövetkezet elnöke. Az övékén kívül sok másik állattartó gazdaság jelezte, hogy a takarmányok ára 30–35 százalékkal emelkedett az 1 évvel ezelőttihez képest.
A takarmánygabona árának idei emelkedését valószínűleg kevésbé vennék a szívükre az állattartók, ha tavaly nem csökkent volna olyan nagy mértékben a sertés felvásárlási ára, hogy már a termelési költséget sem fedezi.
A tavalyi évet történelmi összehasonlításban is magas árakkal kezdhették a sertéstartók, de ez a kegyelmi állapot nem tartott huzamosabb ideig. Az év folyamán magasabbak voltak a termelési költségek, mint a felvásárlási árak, és az afrikai sertéspestis következtében nemcsak Szlovákiában, hanem például Németországban is jelentéktelen volt a sertéstenyésztők bevétele.
Rastislav Slocík bízik benne, hogy a 2020-2021-es évforduló, amikor a sertéshús értékesítése a legproblematikusabb volt, nem ismétlődik meg. „Akkor mindössze 0,90 eurót fizettek nekünk a felvásárlók a vágósertés kilogrammjáért, ami mélyen alatta volt termelés költségeinek” – nyilatkozta a bolyki szövetkezet elnöke.
 Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
