Back to top

Tovább emelkedtek a földárak

Tavaly is folytatódott a földárak emelkedése az Agrotax Kft. adatai szerint. Az országos termőföld-átlagár hektáronként 1,727 millió forintra emelkedett a tavalyelőtti 1,602 millióról. Az árakat 24 625 adásvétel alapján számították ki, amelyek 72%-a szántóföldeket érintett.

Harminc éve töretlen az áremelkedés, mondta Sáhó Ákos, a termőföld-értékelésre szakosodott Agrotax Kft. ügyvezetője, és ez a folyamat a tavaly kirobbant koronavírus-járvány miatt sem tört meg.

A 2020-ban mért drágulás országos átlagban 7,3% volt, de régiónként nagy a különbség. A legolcsóbb észak-magyarországi és legdrágább dél-alföldi földek átlagára között másfélszeres az eltérés.

Megyénként vizsgálva a földárakat Budapest után Hajdú-Bihar vezet 2,351 millió forintos hektáronkénti átlagárral, azt Békés megye követi 2,279 millió forinttal. A legolcsóbban pedig Zala megyében lehetett termőföldet venni tavaly, átlagosan 1,194 millió forintért hektárját. Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lehetett még másfélmillió forintnál olcsóbban jutni egy hektár termőföldhöz.

Fotó: Pixabay

Az átlagnál jobban, 9,8%-kal drágultak a szántóterületek 2020-ban, amikor több mint 25 ezer hektár szántó cserélt gazdát.

Országos átlagban 1,891 millió forintba került egy hektár szántóföld, a legtöbbet a Hajdúságban kellett fizetni érte. A legmagasabb ár a hajdúszoboszlói járásban (3,914 millió Ft/ha) alakult ki, és a 3 millió forintot meghaladó átlagár a hajdúböszörményi (3,379 millió Ft/ha), debreceni (3,329 millió Ft/ha) járásokra volt jellemző, valamint ide sorolható Budapest is (3,097 millió Ft/ha). A legolcsóbban Putnokon és Bélapátfalván lehetett szántóföldet venni, 979 ezer, illetve 982 ezer forintért hektárját.

A megyénkénti elemzés azt mutatja, hogy a Budapesthez tartozó szántók 22%-kal drágultak, és 16-17%-os áremelkedést tapasztaltak Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben is. A legkevésbé, 2,7%-kal Tolna megyében nőtt a szántóföld ára.

Gyepterületekből tavaly nem egészen 3 ezer hektár cserélt gazdát, átlagosan 1,436 millió forintért,

ami 8,2%-os emelkedés az előző évhez képest. A legnagyobb forgalom Észak-Magyarországon következett be, ami egyben a legalacsonyabb árakat hozta magával: egy hektár gyep, rét, legelő 1,194 millió forintba került. A legdrágábban, 2,175 millió forintért pedig Közép-Magyarországon adták a gyepeket.

Fotó: valiphotos/Pixabay

A tavalyi erdőforgalom összesen 5300 hektár volt, az átlagár 977 ezer forint, ami 9,8%-kal haladta meg az előző évit.

A legnagyobb forgalom a Dél-Dunántúlon bonyolódott le, az átlagár viszont Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, 1,172 millió forint, Észak-Magyarországon pedig csak 871 ezer forintot kellett fizetni egy hektár erdőért.

Gyümölcsösből és szőlőből a fél hektárnál nagyobb és 10 millió forintnál olcsóbb hektáronkénti áron gazdát cserélt földterületek kerültek be az Agrotax Kft. adatbázisába. Ilyen forgalom 511 hektár gyümölcsösnél fordult elő, 411 tranzakció keretében, amiből a legtöbb az Észak-Alföldön került sorra, a legalacsonyabb átlagáron, 2,063 millió forintért. A legmagasabb átlagárak a Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon alakultak ki, 3,171, illetve 3,04 millió forinttal.

Ez alapján az országos átlagár gyümölcsösök esetében 2,385 millió forint volt, ami jócskán elmaradt a 2019-es 3,073 millió forintos ártól.

A tavaly gazdát cserélt szőlőterületek is olcsóbban kerültek forgalomba, mint egy évvel korábban: a 2020-as átlagár 390 hektáros kereskedelem alapján 2,649 millió forint volt, szemben a 2019-ben kialakult 3,364 millió forinttal. A legtöbbet, 2,903 millió forintot a Dél-Dunántúlon kellett fizetni egy hektár szőlőért, a legolcsóbban, 1,568 millió forintért pedig az Észak-Alföldön lehetett hozzájutni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Paraziták a beporzókon: a monokultúra lenne az oka?

Az Amerikai Egyesült Államok különböző intézmények tudósai közös kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy a monokultúrás termesztés gyakorlatának széles körű alkalmazása növeli a beporzó rovarok parazitáinak előfordulását.

Mangalica: a takarmánydrágulás hátulütői

A mangalicának most is keresleti piaca van, viszont a takarmány drágulása minden észszerű határt felülmúl. Talán ezzel lehetne leginkább jellemezni az ágazat helyzetét. Magyarországon jelenleg 7 ezer mangalica kocát és a szaporulatukat tartják, és közülük 900 kocát a bakonszegi Horizont ‘98 Kft. mondhat magáénak. Ez a vállalkozás tartja az összes koca 12–13 százalékát, vagyis meghatározó a magyar piacon.

Megállapodott a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt.

A partnerség célja a K+F+I, oktatási és szaktanácsadási feladatokban való együttműködés, a DE tudásbázisát felhasználva az erdő-, a vad- és a tájgazdálkodás fenntartható fejlesztése, társadalmi elismertségének és elfogadottságának javítása.

Az erdő ezerágú rendeltetése

Az Agrárminisztérium fásítási és erdőtelepítési programjainak célja, hogy 2030-ra Magyarország területének a 27 százaléka erdővel borított legyen, amivel mintegy 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni.

Táncoskert: Több mint bio…

A Táncoskert egy legeltetésre alapozott, holisztikusan menedzselt, regeneratív, permakultúrás, közösségi gazdaság, ahol a tagoknak nyílt napot szerveztek, hogy lássák, valójában hol és hogyan élnek azok az állatok, amelyeknek a húsát, tojását eszik. A Polgár határában működő családi gazdaságot Lengyel Zoltán vezeti, aki mind a termelésben, mind az értékesítésben a megszokottól teljesen eltérő utat választott.

6000 sertést „dobnak ki” a munkaerőhiány miatt

Több ezer sertés kényszervágására került sor az Egyesült Királyságban, mivel a Brexit és a COVID járvány következtében nincs elég mészáros illetve vágóhídi munkás.

Augusztusban tovább gyorsult a mezőgazdasági termelői árak emelkedése

Augusztusban már negyedik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, a júliusi 21,3 százalékról 24,1 százalékra emelkedett a drágulás mértéke.

Bárki számára hozzáférhetők a meteorológiai adatok

Az Országos Meteorológiai Szolgálat fontos feladata, hogy ellássa a mezőgazdaságot meteorológiai paraméterekkel. Ezévtől még könnyebben lehet majd hozzáférni ezekhez a nyílt meteorológiai adatpolitika révén, amit 2021. január 1-től vezettek be hazánkban.

Alapjaiban hibás az új uniós erdészeti stratégia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hangsúlyozza: újra kell gondolni az EU új erdészeti stratégiáját, a fenntartható európai erdőgazdálkodás jövője érdekében. A stratégiatervezet komolyan veszélyezteti az erdőgazdálkodás társadalmi, környezeti és gazdasági pillérjeinek jelenlegi egyensúlyát – állapította meg három nemzetközi szakmai platform is.

Tiszteletben kell tartani a tagállami hatásköröket az új Uniós Erdőstratégia kialakításakor

A fenntartható erdőgazdálkodás jelentős mértékben hozzájárul a Zöld Megállapodásban foglalt klímavédelmi célkitűzések eléréséhez, azonban ezt nemzeti hatáskörben elfogadott szabályokkal lehet a leghatékonyabban ösztönözni – közölte Nagy István agrárminiszter. Az erdőgazdálkodás döntően nemzeti kompetencia, ezért Brüsszelnek tiszteletben kell tartania a nemzeti erdészeti politikákat.