Back to top

Így alszik a kutya, macska, poloska, csiga, delfin, nyúl, és a többiek…

Érdekes alvásmódok figyelhetők meg az állatvilágban. Mennyire másképp alszik egy poloska és egy zsiráf? A kutyák is viszonylag éberek alvás közben, de egy nyúl - ami zsákmányállat - még inkább „figyel”, mindig résen van… A madarak pedig alvás közben sem esnek le az ágról…

Az alvás nélkülözhetetlen az élőlények szempontjából. Sok fontos biológiai funkciója, szerepe van a fejlődésben, regenerálódásban, tanulásban.

A poloskán nehéz észrevenni, ha épp szunyókál
Fotó: wikipedia

Az alváshiány megzavarja az anyagcsere folyamatokat, csökkenti a koncentrációt, ami egy zsákmányállat esetében az életébe is kerülhet.

A rovarok is pihennek

Hogy alszanak a rovarok? Biztosan sokakban felmerült már ez a kérdés, mennyiben másképp alszanak a rovarok, mint mi: például egy poloska?

A poloskák igazából nem is alszanak, pihenésük nem is igazán nevezhető alvásnak.

Annak, hogy ez a nem túl kedvelt rovar éppen nyugovóra tért annyi a jele hogy mozdulatlan és végtagjai teljesen ellazulnak, ez az emberek számára alig észrevehető.

A delfin az agyát kapcsolgatja

A vízi állatoknak is szükségük van a pihenésre, így hát a delfineknek is. A kutatók öt napig tartó tesztben vizsgáltak két delfint, és azt állapították meg, hogy figyelmük egy pillanatra sem szakadt meg 120 órán át.

Tehát ők sosem alszanak, vagy alvás közben is figyelnek?

A kutatók ezt azzal magyaráztak, hogy a tengeri emlősök egyszerre csak az egyik agyféltekéjükkel alszanak, a másikkal pedig folyamatosan éberek.

Az állatvirág óriásai

A zsiráfok alvása és ébrenléte külső szemlélő számára nem mindig különbözik. Pedig a zsiráfoknak három féle alvási szokásuk van: az álló, a fekvő és a paradox. A paradox másik elnevezése a REM (rapid eye movement) ez a mély alvás, amikor az álmok is kialakulnak. A zsiráfok fekvő alvásánál az állat óvatosan összehajtogatja a lábait és a fejét vagy a fenekére, vagy a földre hajtja. Az álló alvásuk szinte megkülönböztethetetlen az ébrenlétüktől. Talán csak az árulhatja el őket hogy a nyakukat jobban előre hajtják mint amikor ébren vannak.

Az elefántok alvásáról fontos tudni, hogy ők a legkevesebbet alvó emlős állatok.

Az állatkertben élő elefántok napi 4-6 órát alszanak, míg a vadon élők csak két órát.

A kutyák alvásközben is éberek
Fotó: Nagy Zita Réka

Háziállataink ha nyugovóra térnek

A lovak alvását nagyon sok minden befolyásolja, az időjárás mellett például az is, hogy mennyi idősek...

A csikók nagyon sokat alszanak, képesek a nap felét is végig aludni. De ahogy egyre idősebbek lesznek, egyre kevesebbet alszanak.

A felnőtt lovak leginkább állva alszanak, ilyenkor a két mellső és az egyik hátsó lábukon állnak, a másik hátsó lábuk pedig pihen. Ha nagyon mélyen alszanak, akkor a szemüket is becsukják. Mint a lovaknak, úgy a többi háziállatnak is szüksége van a pihenésre így a kutyának, a macskának és a nyúlnak is.

A kutya alvása kicsit hasonlít a delfinéhez abból a szempontból, hogy a kutya alvás közben is figyel és a legapróbb zajt is képes meghallani, akár csak a delfin. A macska szunyókálásában pedig az lehet egyedi, hogy képes akár napi 16-20 órát is „pihenni”. A házi nyúl abban tűnik ki a sorból hogy igaz hogy háziasított, de azért néhány ősi ösztöne még megmaradt. Például az, hogy leginkább nap közben alszik és éjszaka éber. Ez azért van, mert ősei zsákmányállatok voltak, gyakran kellett menekülőre fogniuk, emiatt az éjszaka vadászó állatok támadása ellen így tudtak védekezni.

Ha aludna sem fújná le a szél...
Fotó: wikipedia

A madarak sem esnek le az ágról

Madarak kapcsán adódik a kérdés: alvás közben hogy nem esnek le az ágról? Ennek oka, hogy a lábuk olyan, mint egy mechanikus szerkezet, és izmot alig tartalmaz, inkább csontok, inak kombinációja.

Nem kell szorítaniuk a lábujjaikkal az ágat, hanem mint egy bilincset rákattintják azt. Viharos, szeles időben azonban éberebben kell aludniuk.

Sőt leginkább félálomban pihennek, még ha a szemük csukva is van, hamar felriadnak. Ők is képesek egyik agyféltekéjüket kikapcsolni, a másikat pedig működésben tartani.

A csigáknak nem 24 órás egy nap

A csigák idejük körülbelül 10 százalékát töltik passzívan, de a fennmaradó időszakban sem sietnek el semmit.

A csigáknál egy „nap" 48-72 óráig tart, mivel kevéssé befolyásolja őket az éjjelek és nappalok változása, és időszakosan az alvásmegvonás sem jelent számukra problémát.

Korábban egy csigák részvételével végzett alvási kísérlet azt az eredményt hozta, hogy a vizsgált állatoknak 3-15 óra alatt hét alvási periódusuk volt, majd 30 órányi szakadatlan aktivitás következett, ráadásul a kimaradt alvást sem kellett pótolniuk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az egyes szintek bírálata a díjlovaglásban

A díjlovaglóprogramok a kiképzési skála felépítése nyomán fokozatosan és szintenként egymásra épülve tagolódnak alaposztálytól a nagydíjig. Ezek a szintek a helyes kiképzési elveket követve bizonyos mérföldköveket jelenthetnek a lovas számára, egyfajta kontrollt, amiben a sorrend betartása rendkívül fontos.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Ahol hisznek a boldog állattartásban

Lassúság. Lelassulás. Lassítás. Mindenkinek mást jelentenek e szavak. Van, aki egyfajta figyelmeztetésnek, jelnek tekinti az élettől, hogy ideje visszavenni tempót, és a folytonos sietség, kapkodás, a munkák, a tárgyak, az élmények halmozása helyett megélni a mindennapok apró örömeit. Akár az állattartásban is.

Vezúv, a parancsnoki ló nyugdíjba vonult

Idén áprilisban a magyar lovasélet peremén különleges esemény történt: a magyar rendőrség, egyben a Nemzeti Lovas Díszegység parancsnoki lova, Vezúv nyugdíjba vonult. Életútja során számtalan eseményen bizonyította rátermettségét, méltón jelenítve meg a somogysárdi ménesben végzett lótenyésztői munkát.

Egyáltalán nem vicces a tehénriogatós kihívás

Vonat gázolt a napokban egy tehenet Bajorországban, a rendőrség két fiatal lányt keres, akik vélhetően a „kulikitaka-challenge” keretében riasztották meg az állatot. Állattartók már régóta figyelmeztetnek a kihívás őrült és veszélyes voltára, és a Tik Tok is számos ilyen videót törölt már, de úgy tűnik, még mindig nincs vége.

A gazdi személyisége befolyásolta az állatok stressz-szintjét

A kutyák által tartósan megélt stressz összefügg a gazdával való kapcsolattal - állapították meg a svédországi Linköpingi Egyetem kutatói.

Egy kísérletből derült ki, micsoda hatással vannak a madárfiókákra a város zajai

Nemcsak a kisgyerekeket zavarja éneklés közben a lárma, a madárfiókákat éppúgy, és ennek hosszabb távra szóló következményeit sem lehet kizárni.

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Hurrá! Végre jöhet a kukacropi!

A szárított sárga lisztkukac lett a nyerő, ez az első ehető rovar, amely élelmiszerként megszerezte a forgalomba hozatali engedélyt az EU-ban.