Back to top

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 7.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Előző cikkeink a témában:

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 3.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 4.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 5.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 6.

A tanulmány előző részeiben a varroózisról, a vírusokról, az amerikai- és európai költésrothadásról olvashattunk, végül belekezdtünk a nozéma kitárgyalásába. Ezt folytatjuk most.

Jó méhtartási gyakorlat

A jó méhtartási gyakorlat a méhek egészségének megőrzését hivatott szolgálni, így a gyakorlat betartásával csökkenteni lehet a betegségek kialakulását, illetve azok családról családra és méhészetről méhészetre terjedését.

Minden, a méhek egészségügyi állapotának romlását előidéző okok – stressz, alultápláltság, erősen használt lépek, nem megfelelően alkalmazott gyógykezelés – esélyt adnak a nozemózis erőre kapására.

Az általánosan elfogadott ajánlatok a nozemózis elkerülésére a következők:

  • Méhesünket próbáljuk meg a lehető legtávolabb elhelyezni az általunk ismert legközelebbi méhestől, hogy a méhesek közti fertőzés esélyét a lehető legkisebbre csökkentsük. Továbbá, amennyiben lehetséges, tartsunk nagy távolságot a rovarirtóval kezelt mezőgazdasági kultúráktól is, mivel az ilyen jellegű mérgezés és az ennek következtében kialakuló legyengülés erősíti a fertőzés megerősödését.
  • Csökkentsük a kontaktfertőzések lehetőségét. Amennyiben a méhek nem tudnak friss folyóvízhez hozzájutni, növeljük az itatóhelyek számát, hogy ne egy helyről jusson az összes méh vízhez.
  • Nozémapozitív családok esetén a véletlenül, a kezelés során szétnyomott méhek is terjesztik a fertőzést.
  • Csökkentsük a családsűrűséget. Minél több a család egy helyen, annál nagyobb az esély a betegség átadására, tehát minél több a méh egy adott területen, annál nagyobb valószínűséggel ütheti fel a fejét nemcsak a nozéma, hanem egyébként bármilyen más betegség is.
  • Szüntessük meg/csökkentsük a stresszt. Lássuk el méheinket elegendő táplálékkal és ivóvízzel. Lehetőség szerint csökkentsük a szállítási időt is a méhek áttelepítése során, mivel ilyenkor az idősebb (valószínűleg fertőzöttebb) méhek sokkal inkább és tovább kapcsolatban tudnak lenni a fiatalabb egyedekkel és így a betegség átadásának kockázata is nő.
  • Mind a fiasítás, mind pedig a méz és pollen is fertőződhet a nozéma spóráival. Vegyük ezt számításba, amikor kiegyenlítjük a családjainkat és csak olyan anyagokat használjunk, amelyekről előzőleg megbizonyosodtunk, hogy fertőzésmentesek.
  • Ellenőrizzük a heréket is mesterséges megtermékenyítés előtt, mivel azok is átadhatják a betegséget az anyának.
  • Rendszeresen fertőtlenítsük a méhészet eszközeit (kaptárok, szerszámok, kesztyűk, ruházat, stb.), illetve minden esetben, amikor feltételezhetően vagy bizonyíthatóan fertőzött családokat kezeltünk.

A betegség kezelése

Laboratóriumi módszerek segítségével ellenőriztessük a családokat betegség szempontjából, mielőtt bármiféle kezelési eljárást is alkalmaznánk!

A legjobb időszak arra, hogy a családokat mentesítsük a betegségtől, az ősz, mivel télen a telelőfürtben az átadás kockázata nő és így a sikeres áttelelés valószínűsége is csökken.

Fontos továbbá, hogy a megbetegedett családok túlélését elősegítsük. Erősítsük meg családjainkat, amennyire csak lehet, mivel a méhek idő előtti elhalálozása a tél folyamán és kora tavasszal megnő. Ennek kapcsán fontos megemlíteni, hogy a tavaszi, kora nyári anyacsere is jótékony hatással van a betegség súlyosságának csökkentésére és így a családvesztés megakadályozására.

Jelenleg nem létezik olyan állatgyógyászati termék, amely a no­zemózist gyógyítaná. Nozémafertőzés esetén ne használjon antibiotikumot, mivel az tiltott. Az Európai Unióban engedélyezett termékek leginkább táplálékkiegészítők (pl. HiveAlive, Api-Herb, Nozevit), melyek képesek csökkenteni a beteg méhek számát, azonban hatékonyságuk eltérő. Az oxálsav (varroa elleni csorgatáshoz használt keverési arányban) ugyancsak kecsegtet eredményekkel a betegség csökkentésére.

Fontos, hogy a beteg, elpusztult családok kezelését követően fertőtlenítsük a méhészeti eszközeinket, mielőtt tovább folytatnánk a többi család kezelését, nehogy mi magunk vigyük át a betegséget egyik családról a másikra.

Mind a N. apis, mind pedig a N. ceranae képes ellenállni magas hőmérsékletnek, az utóbbi ráadásul sokkal ellenállóbb is, akár 60 Celsius-fokot is képes elviselni. A 60%-os savoldat párologtatása is inaktiválja a N. apis spóráit, így alkalmazásával kaptárokat és kereteket is tudunk fertőtleníteni.

A fenntarthatósági példa

A nozemózis megállapítását követően fel kell mérni a méhcsalád egészségügyi állapotát (a család mérete normálisnak tűnik-e és a betegség klinikai jelei felfedezhetők-e). Az eredmény ugyanannyi méh esetében különbözhet az őszi-téli időszakban és tavasszal vagy nyáron. A téli időszakban a méheknek nincs kapacitásuk új méhek keltetésére, hogy kompenzálni tudják az időközben elpusztult állományt.

Ezzel szemben a petézési időszakban a család képes pótolni a veszteségeket és így életképes tud maradni.

Összegezve, a méhészeti eljárásokkal kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy ajánlatos az anya évenkénti vagy kétévenkénti cseréje, a táplálékhiány megelőzése, új, fertőtlenített viasz használata, a méhészeti felszerelés tisztán és fertőzöttség-mentesen tartása és a kaptárok megfelelő elhelyezése. (Folytatjuk)

Fordította: Pályi Krisztián

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Lazítson le egy naranccsal

A narancs gazdag C-vitaminban, rostban és olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek segíthetnek a stresszoldásban.

A mindennapi étrendtervezés titka

Ön elég zöldséget eszik? Tudja, hogy a szervezetének mennyi zöldségre van szüksége naponta?

Gigantikus gorilla tornyosul a Wall Street-en sétálók fölé

Harambe-t a gorillát 2016 májusában lőtte le egy cincinnati állatkert gondozója, aki féltette annak a kisgyermeknek biztonságát, aki bemászott a gorilla ketrecébe.

Tüske nélkül - A szeder a kertünkben

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába, nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.