Kipróbálják, hogy az egyenletes kijuttatás célszerűbb-e az ültetvényben, vagy ha egy ponton engedik ki a szaporodóképtelen molyokat, illetve drónnal vagy kézzel jobb-e kiengedni azokat.
Bár a drónok gyorsak és hatékonyak, Washingtonban úgy látták, hogy a kézzel kiengedett molyok jobban megmaradnak az ültetvény területén. Ha a drón csak 15 méterrel repül a föld fölött, a kézi kibocsátáshoz hasonló arányban sikerült csapdázni az ültetvényben a kezelt almamolyokat. Minél magasabban repül a drón, annál kevesebb moly marad az ültetvényben.
Ezek a nagy tömegben kiengedett, kezelt hímek versengenek a nőstényekért a természetes népességgel. A program célja, hogy a feromonkezeléshez hasonlóan, ne szülessen meg a következő nemzedék.
Az eddigi kutatások szerint a terméketlen hímekkel való párzás után a tojások 90%-a nem kel ki.
A módszer körülbelül ezer dollárba kerül hektáronként, de ahhoz, hogy jobban elterjedjen a gyakorlatban, gazdaságosabbnak kell lennie.
A steril hímek kiengedése elég hatékony az almamoly első nemzedéke ellen, a következőknél viszont kevésbé válik be. További kísérletekkel kell megállapítani, hogy pontosan mennyi steril hím kiengedésével lehet visszaszorítani a kártevőt és kiváltani a rovarölő szeres permetezést.
A steril molyok gyorsan mozognak a gyümölcsösben és a legjobban a drónos és kézi kiengedés együttes alkalmazásakor „terítik be” az ültetvényt, így egy pontban is ki lehet engedni őket. A washingtoni megállapítással ellentétben, a michigani kísérletekben a drónos kiengedés után csapdáztak több steril molyt az ültetvényekben.
A nagy tőszámú, intenzív ültetvényekben volt hatékonyabb ez a védekezési módszer,
ugyanakkor már kevés kezelt hím kiengedése is csökkentette a népességet.
További érdekesség, hogy még a jégvédő háló fölött kiengedett steril almamolyok is megtalálták az utat a háló alá. Ha kézzel dolgozunk, célszerűbbnek látszik a korona magasabb részén kiengedni a molyokat, mint a földre engedni őket, mert előbbi közelebb áll a természetes viselkedésükhöz. Az almamolyok ugyanis legnagyobbrészt a korona fölső harmadában tartózkodnak.
Mindenesetre gyors eredményre lenne szüksége a térség almatermesztőinek, mert az USA északnyugati vidékein feljövőben van az almamoly,
olyannyira, hogy külön munkacsoport alakult a termelői fölmérés irányítására. Sajnos nem tudják egy az egyben átvenni a Kanada Brit Kolumbia tartományában régóta folyó gyakorlatot, bármilyen közel is fekszenek egymáshoz a két ország almatermesztő vidékei.