Back to top

Sterilizált almamolyokkal kiváltható lehet a rovarölő szeres permetezés

Már most is több ezer hektár almaültetvényre engednek drónokról steril almamolyokat Washington államban, de a Michigan Egyetem és a Washington Egyetem rovartanos szakértői további vizsgálatokat folytatnak a növényvédelmi módszer tökéletesítésére.

Kipróbálják, hogy az egyenletes kijuttatás célszerűbb-e az ültetvényben, vagy ha egy ponton engedik ki a szaporodóképtelen molyokat, illetve drónnal vagy kézzel jobb-e kiengedni azokat.

Tömegével engedik ki a teméketlen hímeket
Bár a drónok gyorsak és hatékonyak, Washingtonban úgy látták, hogy a kézzel kiengedett molyok jobban megmaradnak az ültetvény területén. Ha a drón csak 15 méterrel repül a föld fölött, a kézi kibocsátáshoz hasonló arányban sikerült csapdázni az ültetvényben a kezelt almamolyokat. Minél magasabban repül a drón, annál kevesebb moly marad az ültetvényben.

A kobaltbesugárzással terméketlenné tett hím almamolyok Kanadából származnak.

Ezek a nagy tömegben kiengedett, kezelt hímek versengenek a nőstényekért a természetes népességgel. A program célja, hogy a feromonkezeléshez hasonlóan, ne szülessen meg a következő nemzedék.

Az eddigi kutatások szerint a terméketlen hímekkel való párzás után a tojások 90%-a nem kel ki.

A módszer körülbelül ezer dollárba kerül hektáronként, de ahhoz, hogy jobban elterjedjen a gyakorlatban, gazdaságosabbnak kell lennie.

A steril hímek kiengedése elég hatékony az almamoly első nemzedéke ellen, a következőknél viszont kevésbé válik be. További kísérletekkel kell megállapítani, hogy pontosan mennyi steril hím kiengedésével lehet visszaszorítani a kártevőt és kiváltani a rovarölő szeres permetezést.

Alacsonyan kell repülni a drónokkal, hogy minél több moly maradjon a gyümölcsös területén

Michigan államban is működőképesnek tűnik a módszer az eltérő körülmények, fertőzési nyomás és költségek ellenére.

A steril molyok gyorsan mozognak a gyümölcsösben és a legjobban a drónos és kézi kiengedés együttes alkalmazásakor „terítik be” az ültetvényt, így egy pontban is ki lehet engedni őket. A washingtoni megállapítással ellentétben, a michigani kísérletekben a drónos kiengedés után csapdáztak több steril molyt az ültetvényekben.

A nagy tőszámú, intenzív ültetvényekben volt hatékonyabb ez a védekezési módszer,

ugyanakkor már kevés kezelt hím kiengedése is csökkentette a népességet.

További érdekesség, hogy még a jégvédő háló fölött kiengedett steril almamolyok is megtalálták az utat a háló alá. Ha kézzel dolgozunk, célszerűbbnek látszik a korona magasabb részén kiengedni a molyokat, mint a földre engedni őket, mert előbbi közelebb áll a természetes viselkedésükhöz. Az almamolyok ugyanis legnagyobbrészt a korona fölső harmadában tartózkodnak.

Fotó: Horváth Csilla

Mindenesetre gyors eredményre lenne szüksége a térség almatermesztőinek, mert az USA északnyugati vidékein feljövőben van az almamoly,

olyannyira, hogy külön munkacsoport alakult a termelői fölmérés irányítására. Sajnos nem tudják egy az egyben átvenni a Kanada Brit Kolumbia tartományában régóta folyó gyakorlatot, bármilyen közel is fekszenek egymáshoz a két ország almatermesztő vidékei.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/goodfruit.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gombaevéssel a rák és a szellemi hanyatlás ellen

A gombafélék elég megosztók a tányéron: vannak akik nagyon kedvelik a belőlük készült ételeket, mások pont ellenkezőleg. Azt azonban már számos kutatás igazolta, hogy nagyon jó hatással van a gombafogyasztás az egészségi állapotunkra.

Levendulaültetvény, gépi betakarítással

Bajától nem messze létesített mintagazdaságot és látogatóközpontot Nagy Norbert és felesége, Nagyné Vácity Eszter. Jól éltek a pályázati lehetőségekkel, levendulást telepítettek, és saját betakarítógépe is lett az üzemüknek.

Milyen vadgesztenyét ültessünk?

A fehér virágú vadgesztenye a Balkán-félsziget és Elő-Ázsia hegyvidéki részeiről származik, Magyarországra a törökök hozták be. Európában gyorsan elterjedt, szívesen ültették parkosításra és útsorok fásítására.

Csak lánycsibéket keltetnek

Kikelt az az első 150 000 csibe, melyekből csak tojók lesznek. A csibéket egy új technológiája használatával keltették ki, amelynek eredménye az állatbarát nemi meghatározás.

A kukorica precíziós termesztése (I. rész)

A kor követelményeinek megfelelően gondolkodó mezőgazdasági termelőknek három célt kell szem előtt tartania. Az első, hogy színvonalas termeléssel minél nagyobb terméseredményt érjenek el, a második a termelési költségek féken tartása, a harmadik pedig, hogy eközben eleget tegyenek a fenntarthatósági elvárásoknak.

Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek

Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek, fogyatkozásuk súlyosan veszélyeztetheti a régió vízellátását.

A kisebb szántóföldi kultúrák növényvédelme

A cukorrépa, a szója, a szárazborsó és a zöldborsó növényvédő szeres kezelésére vonatkozó adatok megosztásával szeretné segíteni ezúttal a Kleffmann és Partner Kft. a gazdálkodókat.

Európai Bíróság: nem volt törvénytelen a neok betiltása a méhek érdekében!

Az Európai Bíróság tegnap megerősítette, hogy az Európai Bizottság jogosan tiltotta meg a neonikotinoidok használatát a méhek számára vonzó növényeken 2013-ban, a Bayer által az Európai Bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel kapcsolatos ügyben hozott ítéletében. A luxembourgi székhelyű intézmény támogatta az elővigyázatosság elvének alkalmazását, és azt, hogy az Európai Bizottság még bizonytalanság esetén is jogosult volt ilyen korlátozásokat bevezetni.

Szőlőtőkék terhelése - Engedjük be a fényt

Több lehetőség is nyílik a szőlőtőkék terhelésének szabályozására. Tőketerhelésen a tőkék vegetatív és generatív részei közötti egyensúly megteremtését értjük. Beszélhetünk rügyterhelésről, hajtásterhelésről és fürtterhelésről.

Vertikális farm Budapest közepén - mesterséges fénnyel termesztik a mikrozöldségeket

Egyedülálló kutatás-fejlesztési vertikális farmot avatott a Tungsram május 5-én Budapesten. A létesítményben kizárólag mesterséges fénnyel, hidropóniás rendszerben, számítógépes szenzorok igénybevételével termesztenek növényeket, egyetemekkel együttműködve végeznek kutatásokat a jövő élelmiszerellátása érdekében és az egész ország számára piaci kiugrást jelentő beltéri gazdálkodás témájában.