0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Sterilizált almamolyokkal kiváltható lehet a rovarölő szeres permetezés

Már most is több ezer hektár almaültetvényre engednek drónokról steril almamolyokat Washington államban, de a Michigan Egyetem és a Washington Egyetem rovartanos szakértői további vizsgálatokat folytatnak a növényvédelmi módszer tökéletesítésére.

Kipróbálják, hogy az egyenletes kijuttatás célszerűbb-e az ültetvényben, vagy ha egy ponton engedik ki a szaporodóképtelen molyokat, illetve drónnal vagy kézzel jobb-e kiengedni azokat.

Bár a drónok gyorsak és hatékonyak, Washingtonban úgy látták, hogy a kézzel kiengedett molyok jobban megmaradnak az ültetvény területén. Ha a drón csak 15 méterrel repül a föld fölött, a kézi kibocsátáshoz hasonló arányban sikerült csapdázni az ültetvényben a kezelt almamolyokat. Minél magasabban repül a drón, annál kevesebb moly marad az ültetvényben.

A kobaltbesugárzással terméketlenné tett hím almamolyok Kanadából származnak.

Ezek a nagy tömegben kiengedett, kezelt hímek versengenek a nőstényekért a természetes népességgel. A program célja, hogy a feromonkezeléshez hasonlóan, ne szülessen meg a következő nemzedék.

Az eddigi kutatások szerint a terméketlen hímekkel való párzás után a tojások 90%-a nem kel ki.

A módszer körülbelül ezer dollárba kerül hektáronként, de ahhoz, hogy jobban elterjedjen a gyakorlatban, gazdaságosabbnak kell lennie.

A steril hímek kiengedése elég hatékony az almamoly első nemzedéke ellen, a következőknél viszont kevésbé válik be. További kísérletekkel kell megállapítani, hogy pontosan mennyi steril hím kiengedésével lehet visszaszorítani a kártevőt és kiváltani a rovarölő szeres permetezést.

Michigan államban is működőképesnek tűnik a módszer az eltérő körülmények, fertőzési nyomás és költségek ellenére.

A steril molyok gyorsan mozognak a gyümölcsösben és a legjobban a drónos és kézi kiengedés együttes alkalmazásakor „terítik be” az ültetvényt, így egy pontban is ki lehet engedni őket. A washingtoni megállapítással ellentétben, a michigani kísérletekben a drónos kiengedés után csapdáztak több steril molyt az ültetvényekben.

A nagy tőszámú, intenzív ültetvényekben volt hatékonyabb ez a védekezési módszer,

ugyanakkor már kevés kezelt hím kiengedése is csökkentette a népességet.

További érdekesség, hogy még a jégvédő háló fölött kiengedett steril almamolyok is megtalálták az utat a háló alá. Ha kézzel dolgozunk, célszerűbbnek látszik a korona magasabb részén kiengedni a molyokat, mint a földre engedni őket, mert előbbi közelebb áll a természetes viselkedésükhöz. Az almamolyok ugyanis legnagyobbrészt a korona fölső harmadában tartózkodnak.

Mindenesetre gyors eredményre lenne szüksége a térség almatermesztőinek, mert az USA északnyugati vidékein feljövőben van az almamoly,

olyannyira, hogy külön munkacsoport alakult a termelői fölmérés irányítására. Sajnos nem tudják egy az egyben átvenni a Kanada Brit Kolumbia tartományában régóta folyó gyakorlatot, bármilyen közel is fekszenek egymáshoz a két ország almatermesztő vidékei.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/goodfruit.com