Back to top

Tárkony - Az első üzemi ültetvény

Szülei évtizedek óta gazdálkodnak, Maláta Zoltán 2013 óta őstermelő. Két évvel később fia, Dominik is csatlakozott a családi gazdasághoz, 2019-ben pedig Magyarország legnagyobb tárkonyültetvényének létrehozására nyújtottak be pályázatot. Gazdaságuk központja Áporkán található, a tárkonyültetvényt pedig Budapest déli részén telepítik.

Maláta Zoltán a tavaszi ültetés előtti talajállapotot vizsgálja
A szántóföldi kultúrák és kaszálók mellett a kertészeti termesztés kisebb hangsúlyt kap a gazdaságban: a néhányhektáros szamócaültetvény termését „szedd magad” akciók keretében értékesítik. A tárkony termesztésével a családi birtok kertészeti ágazatát egészítik ki, a Vidékfejlesztési Program keretében 2019-ben elnyert mintegy 25 millió forint felhasználásával 11 hektáron ültetnek francia tárkonyt. Vagyis a felével már elkészültek, a többi telepítését pedig hamarosan kezdik.

A támogatás az igen tetemes szaporítóanyag-költség egy részét, és az ültetés előtti terület-előkészítésre fordított összeg egy részét fedezi, mindezt persze utófinanszírozásban.

A támogatásért vállalták, hogy a pályázatban szereplő területnagyságot beültetik, és az ültetvényt legalább három évig fenntartják, ilyen nagy befektetés és sok munka után azonban ez számukra természetes.

Az először beszerzett alapanyag nem volt egyöntetű, évekig szelektálták az állományt

Magas illóolaj-tartalom

Mielőtt gazdálkodni kezdett volna, Maláta Zoltán úgy látta, hogy hosszú távon sem a hagyományos gabonanövények, sem az időszakosan divatos fajok termesztése nem nyújt megfelelő és elvárt pénzügyi eredményt. A tárkony termesztése édesanyja javaslata volt, és szerencsére már a kezdetekkor mutatkozott rá megbízható fizetőképes kereslet.

Az Artemisia dracunculus tárkonyfajon belül a szakirodalom orosz, francia, német, mexikói stb. alfajokat különít el.

Ezek jelentősen különböznek egymástól alkatban, növekedési erélyben, szaporodásbiológiában, terméshozamban és termésminőségben is. Az elsőként beszerzett növényanyag nem volt homogén. Tartalmazott orosz, francia és német variánsokat is, amelyekből Maláta Zoltánék következetes munkával kiszelektálták a francia töveket. A fő szempont a minél magasabb illóolaj-tartalom volt, valamint az, hogy az illóolajban lévő metilkavikol aránya elérje a 60%-ot. Ennek a kritériumnak csak a francia változat felel meg. A több évig tartó kiválasztási munkát gázkromatog­ráfos minőségvizsgálat segítette.

A középkor óta közkedvelt

A tárkony (Artemisia dracunculus) évelő gyógy- és fűszernövény, világszerte termesztik. Vadon az északi félteke nagy területén előfordul. Mivel Ázsia pusztáin is honos, valószínű, hogy a népvándorlás során őseink hozták be a Kárpát-medencébe és terjesztették el. Konyhai felhasználásra leginkább a francia tárkony (Artemisia dracunculus var. sati­va) alkalmas, 60-80 centiméter magas, oldalirányban terjeszkedő bokrokat alkot. Másik fő változata, az orosz tárkony (A. dracun­culus var. redowsky) jóval igénytelenebb, de a franciához képest lényegesen kevesebb illóolajat tartalmaz, így mára szinte eltűnt az ültetvényekből.

Jelentős vízigényéhez nagy tápanyagigény is párosul, ez utóbbit különösen telepítés előtt érdemes figyelembe venni, hiszen több évig marad egy helyen. A tövek 10-12 évig élhetnek, de hajtásképzésük 5-6 év múlva lelassul, olyankor ajánlatos megújítani az ültetvényt. A kórokozók közül a lisztharmat és a rozsdagomba fertőzésére az idősebb töveken fokozottabban kell számítani. Erősen talajzsaroló növény.

Kellemes fűszeres illatáért és zamatáért a középkortól kezdve közkedvelt fűszernövény. Illóolajának összetétele hasonló az ánizséhoz, de nem édeskés ízű, nagy népszerűségnek örvend. Virágzáskor gyűjtött föld feletti részeit megszárítva porrá őrlik és levesek, mártások, saláták ízesítésére is használják. Franciaországban, Erdélyben a sült húsok fűszerezéséből szinte sohasem hiányzik.

Tisztított illóolaját az illatszeripar is hasznosítja. Kissé kesernyésen csípős, fűszeres íze a gyomornedv elválasztását fokozza, így étvágyjavító hatású. A népi gyógyászatban a gyomor-megbetegedések kezelésén túl magas vérnyomás esetén is használták, bár ezen a területen már csökkent a szerepe.

Tőosztással vagy dugványozással

A szakirodalmi források igen szűkszavúak és hiányosak nemzetközi szinten is, ezért a mai napig nagy hangsúlyt fektetnek az üzemi kísérletezésre. Nagyon sok segítséget kapnak Áy Zoltán gyógy­növénytermesztési szaktanácsadótól, akivel rendszeresen egyeztetik tapasztalataikat.

A jelenlegi ültetvényt 70 × 28 centiméteres térállással telepítették, fenntartását legalább öt évig tervezik.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a terület gyommentesítésére, valamint a tárkonyrozsda-fertőzés visszaszorítására.

Maláta Zoltánék ültetvénye attól különleges, hogy eddig senki sem vállalta a francia tárkony szaporodásbiológiájából adódó termesztési nehézségeket. Ez az alfaj ugyanis meddő virágokat nevel, nem érlel csíraképes magokat. Kizárólag vegetatív úton lehet felszaporítani, tőosztással vagy hajtásdugványozással.

Elsőként maguk tanulmányozták ezeknek az eljárásoknak a hatékonyságát,

majd megtalálták az országban az egyetlen palántanevelő vállalkozást, amely képes és hajlandó volt nagy tételben szaporítóanyagot nevelni számukra. Így jelenleg a Maláta család rendelkezik hazánkban az egyetlen szántóföldi méretű franciatárkony-ültetvénnyel, ők vezették vissza ezt a növényt a magyar agrárium térképére.

Az utánuk jövő gazdálkodóknak már nem kell éveket tölteni az egyedszelekcióval.

Szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére, amennyiben megfelelő minőségű franciatárkony-szaporítóanyagot szeretne valaki beszerezni.

Egy vagy több menetben

A betakarítás a klasszikus takarmánytermesztés technológiai gépsorát igényli. Történhet önjáró szecskázóval egy menetben, vagy kaszálás és renden szárítás után bálázással. A felvásárló igényei és kapacitása dönti el, hogy melyik módszert választják. Az eddig létesített ültetvényt illóolajnyerési céllal hozták létre, a lepárlást a felvásárlójuk fogja végezni.

Fiatal tárkonyültetvény, idővel jóval magasabbak lesznek a növények

Az illóolajon kívül készíthető a francia tárkonyból alkoholos és szén-dioxidos kivonat is, amelyben az illékony mellett a nem illékony hatóanyagok is megjelennek, ezért gyógyszerek és gyógyhatású készítmények alapanyagai lehetnek.

A szárított levélzet pedig ősidők óta kedvelt fűszer.

Felvásárlójuk integrátorként működik, hosszú távú termeltetési szerződést kötött a gazdasággal.

Nagy jövő áll előtte

Ahogy másoknál, a koronavírus okozta járványhelyzet a Maláta gazdaságban is igényelt átszervezést, de úgy gondolják, mindig alkalmazkodni kell a kihívásokhoz és a legjobbat kihozni a lehetőségekből. A tárkony iránti keresletet sok minden befolyásolhatja. Nemzetközi tendencia, hogy egyre több ember fordul a természetes eredetű árucikkek felé mind a gasztronómiában, mind a gyógyászatban. Számos hasznos hatása ellenére a francia tárkony felhasználása még kevésbé elterjedt, tehát nagy növekedési lehetőség áll előtte. Azon fognak munkálkodni a jövőben, hogy minél szélesebb körben megismertessék a valóban minőségi tárkony szervezetünkre gyakorolt jótékony tulajdonságait.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a mogyoróallergiánál is komolyabb gond lehet

Amerikai orvosszakértők szerint még a diófélék okozta allergiánál is komolyabb problémát okozhat egy egyre szélesebb körben jelentkező allergiás megbetegedés. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az öt év alatti gyerek között kétségbeejtően magas a tehéntej-allergiások száma - egyelőre csak az ad reményt, hogy a többségük "kinövi".

Idénymunkások Németországban: nem sikerült rendezni egy fontos kérdést a spárgaszezon kezdetéig

Az eredeti bejelentés szerint a 15. héttől már érvényben kellene lennie a „70 napos szabály” 102 naposra hosszabbításának, azonban a Bundestag még nem hagyta jóvá, mert a kormánypártok nem tudnak megegyezni egy fontos részletkérdésben. Eközben a német gazdaszövetség változatlanul 115 napért száll síkra.

Méhészet: Őstermelők adózása 2.

Az ősszel elfogadott 2020. évi CXXIII. törvény az őstermelők adózását is új alapokra helyezte. A rendszer Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett felülvizsgálatát követően az új szabályozást teljesen új szempontok szerint alakították ki és vezették be 2021-től. Az előző írásomban ígértem, hogy a legtöbb őstermelő számára optimális adózási formát ismertetem a következő részben. Lássuk!

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.