Back to top

Aki szereti a méheket

A méhészet szépsége a méhek szorgalmában rejlik, a rendszerben amiben élnek, dolgoznak – és persze a szeretetükben – vallja Balogh Szilvia, akit legtöbben Mézi Szilviként ismernek, annyira elkötelezett a méhészet, a méz és a belőle készülő termékek iránt.

A Szombathelyen lakó és a közeli Szeleste településen méhészkedő hölgy elmondta, hogy a méhészetet tulajdonképpen megörökölte, családja már gyerekkorában megszerettette vele ezt a mesterséget.

– Generációkra visszamenően méhészkedik a családom, még a dédnagypapám kezdte, róla pedig apáról fiúra szállt a szakma – vagy éppen hobbi – osztotta meg lapunkkal indíttatását.

– Már jó néhány esztendeje, hogy a hagyományt főállásban viszem tovább.

Biztosan tudom, hogy elődeim jól döntöttek annak idején, amikor a méhészet mellett tették le a voksukat. Manapság persze már más a méhészet. Bár az alapok ugyanazok, de sokkal több mindenre kell odafigyelni, mint annak idején az elődeinknek, például a betegségek miatt, vagy éppen a méz és a többi méhészeti termék értékesítésében.

Balogh Szilvia a piacon is árulja a mézet és a belőlük készült termékeket
Fotó: Bella Huba
Balogh Szilvia méhállománya hol kisebb, hol nagyobb, mivel néha előfordulnak betegségek. Bár olykor „beüt” egy-egy megelőzhetetlen pusztulás, de legalább hatvan családdal mindig tud számolni.

– A méhészet nem egyszerű szakma, bizony sok-sok elfoglaltsággal és munkával jár. Szinte egész évben talpon kell lennünk, még a téli hónapokban is. Olyankor van az ideje például a kaptárjavításnak, a keretléckészítésnek, a fűzésnek, szezonban meg ott a méz értékesítése.

Tavasszal a méhesben, a méhek közt kell lenni, ősszel meg a beetetés, a télire való gyógyszerezés a feladat.

Mindez csak néhány tennivaló, de apróbb feladatok is bőven vannak. Egyiket sem lehet kihagyni. Ha valaki nem szívvel-lélekkel dolgozik, aki nem szereti a méheket, a szakmát, az jobban teszi, ha inkább nem méhészkedik. A méhészkedés szépsége a méhek szorgalmában rejlik, a rendszerben, amiben élnek és tevékenykednek, és persze a szeretetükben.

Balogh Szilvia többfajta mézet készít. Neki a hárs a kedvence, szerinte az a legfinomabb.

– Vegyes virágmézünk, repce-, akác-, hárs-, gesztenye- és napraforgómézünk van. A minőség, akárcsak az összes többi élelmiszer esetében, mindennél fontosabb. Az előkészítéstől fogva odafigyelünk a tisztaságra, hogy idegen anyag még véletlenül se kerülhessen a mézbe. A többször átszűrt mézet OMM-üvegekbe töltjük, amiket ez után címkézzük.

Én egyébként a hársmézet szeretem az erőteljes íze és illata miatt, azonkívül a repcemézet fogyasztom előszeretettel, mert jó hatással van gyomorsavproblémákra.

Ha már a méz jótékony hatása szóba került, Balogh Szilvia elmondta: tudni kell, hogy a méz ezernyi dolgot „orvosol”.

– A méz emberi egészségre gyakorolt hatását talán nem kell külön ecsetelni. Minden tápanyagot tartalmaz, amire a sejteknek szüksége van, azonkívül természetes immunerősítő, baktériumölő és gyulladásgátló. A méz jótékony hatásai a benne található száznál is több aromaanyagnak, huszonnyolcféle aminosavnak, tizenkétféle ásványi anyagnak, tízféle szénhidrátnak, nyolcféle vitaminnak, azon­kívül enzimeknek, szerves savaknak és baktériumölő anyagoknak köszönhető. Megfázás kezelésére bármelyik méz jó választás, bár az akácmézet tartják a leghatékonyabb segítségnek. Torokfájás esetén a napraforgóméz kitisztítja a torkot, az akác- és a repceméz pedig fertőtlenítő hatásával segít a torokproblémán.

Immun­erősítésre kiváló az akác-, a repce- és a vegyes virágméz, magas vitamintartalmuk miatt.

Érzékeny gyomorra a repceméz a legjobb. Ha az valamiért nemkívánatos, akácmézzel is próbálkozhatunk, viszont napraforgómézet például nem szabad érzékeny gyomorral fogyasztani. Csontproblémák esetén egyértelműen az akácméz a legjobb hatású a csontképzés zavaraira, mégpedig magas kalciumtartalma miatt. Vérszegénységben szenvedők számára magas vastartalma miatt az akácméz és a repceméz lehet megfelelő választás.

Idén jól teleltek a családok
Fotó: Bella Huba

Még hosszasan lehetne sorolni a méz és belőle készített termékek jótékony hatásait. Mindenesetre, ősidők óta fogyasztja és használja a mézet az emberiség, vagyis jócskán vannak tapasztalataink a mézfogyasztás „eredményeivel” kapcsolatban.

Ennek ellenére hozzá kell tennem, hogy még több információra volna szükség a mézfogyasztás hatásaival kapcsolatban, ugyanis tapasztalataim szerint elsősorban a vegyes virág- és akácmézet ismerik az emberek.

Pedig sokkal több mézfajta van, amiket számtalan problémára érdemes fogyasztani.

De nemcsak a hatása, hanem az íze miatt is érdemes mézet enni. Hogy milyen a jó méz? A jó méz érett, léppel „lefedelezett”. A jó méznek zamata van. Közülük talán a jellegzetes illatú, zamatú hárs a legismertebb.

Balogh Szilvia bízik benne, hogy jól alakul a magyar méhészet jövője, bár ahhoz, hogy eredményes legyen, nemcsak a méhek és a szakma szeretetére van szükség, hanem kedvező külső tényezőkre is.

– A méhészet jövőjéért szurkolok. Elő­ször is, bízom benne, hogy a méhekre káros vegyszereket betiltják, mert a repcénél, a napraforgónál jelenleg rengeteg méh elpusztul. Azonkívül a klímaváltozás, az elmúlt években szélsőségessé vált időjárás nagyon megviseli a méheket.

Ha nincs eső, vagy ha az évszakhoz képest hideg van, akkor semmi nem alakul a tervek szerint.

Emiatt az „alapanyagaink” terén is megnőtt a bizonytalanság, hiszen az időjárás a fákat is egyre jobban megviseli. Erre csak egy példa a tavaly elfagyott akácosok esete, ami nagyon nagy kiesést okozott a mézmennyiségben, és így természetesen, a bevételünkben is.

Aztán ott vannak méhbetegségek: az atka, a nyúlós költésrothadás szintén hatalmas károkat okoznak, mert nehéz ellenük védekezni. Összefoglalva: ha hosszú távon nézzük, anyagilag nem biztos, hogy megéri a méhészkedés. De munka és szorgalom nélkül nincsen semmi, mindenért tenni kell.

Mézi Szilvi méhészetének kínálata
Fotó: Bella Huba

A magyar méz amúgy csodálatos termék, és ezt mindenki elismeri. Az Agrárminisztérium is a méhészek mellé állt. De a mostaninál jóval több reklám kellene neki. Az is fontos lenne, hogy idegen országokból ne hozzanak mézet hazánkba – minek, mikor van itthon sokkal jobb?!

A magyar méz felvásárlói árát kellene emelni, mert a méhészek néha megalázva érzik magukat, annyira keveset adnak a termékükért – miközben a magyar méz kiváló.

Saját mézes jövőjét is annyira bizonytalannak érzi, hogy nagyobb beruházást nem tervez.

– Mindig újratervezés van, egyre azon kell törni a fejünket, hogy hogyan tovább. Úgy látom, generációváltás zajlik a méhészetben. Szerintem régebben még a méhészek is jobban tisztelték egymást, segítettek egymásnak. Ma már, sajnos, ez nem nagyon mondható el rólunk.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Őrült méhsűrűség: Amerika „kenyeres kosarában”

A méhállományok egymás melletti összezsúfolása, az egy területre koncentrált nagy méhsűrűség sok veszéllyel jár együtt. Gondoljunk csak napjaink COVID19-fertőzésére, mely pillanatok alatt szétterjedt a világon. De a pandémia előtt is tudtuk, hogy például a menekülttáborok és a menedékhelyek a betegségek, a feszültség és a szociális problémák kirobbanásának táptalajai.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.

Kihirdették az első Interwine díj eredményeit

Az elmúlt év rávilágított arra, hogy mennyire fontos az online jelentét. Egy jól működő honlap, lehetőleg webshoppal, ma már elengedhetetlen a vállalkozások számára – így van ez a borászatokkal is. A Hungarianwines.eu éppen ezért megszervezte az első Interwine díjat, a magyar borászatok és borkereskedések honlapjainak versenyét.

Nem kell a műanyag - tészta és rizs újratöltő állomást tesztel az Aldi

Az áruházlánc új rendszert tesztel a műanyag hulladék csökkentésére azzal, hogy csomagolásmentes tészta- és rizstermékek értékesítésébe kezd, mely a kimért zöldség és gyümölcs árusítás folyamatához hasonlóan működik.

Dísznövény-kereskedelem: három ötlet a sikerhez

Miután a vásárló betér a kertészeti árudába vagy virágboltba, a kereskedők már az első percekben sok olyan hibát követnek el, amelyek igencsak veszélyeztetik az értékesítés sikerét, a vevők lojalitását.

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.

Kereskedelmi forgalomba kerül az aranyos rezgőgomba

Új gombafaj került a belga Fresh Mushroom Europe cég kínálatába, a főként Kínában fogyasztott Tremella aurantia. A különleges gombát Ázsiából exportálják a világ minden részére. Az FME kínálatában egész évben megtalálható lesz, és a forgalmazó szerint itt az ideje, hogy az európai konyhákban is teret nyerjen..

Válságban a brit sertés export

A brit Nemzeti Sertésszövetség (NPA) szerint az új Brexit-követelmények miatt képtelenség tenyészállatokat exportálni az EU-ba, ami károsítja az Egyesült Királyság sertéságazatát.