Back to top

Aki szereti a méheket

A méhészet szépsége a méhek szorgalmában rejlik, a rendszerben amiben élnek, dolgoznak – és persze a szeretetükben – vallja Balogh Szilvia, akit legtöbben Mézi Szilviként ismernek, annyira elkötelezett a méhészet, a méz és a belőle készülő termékek iránt.

A Szombathelyen lakó és a közeli Szeleste településen méhészkedő hölgy elmondta, hogy a méhészetet tulajdonképpen megörökölte, családja már gyerekkorában megszerettette vele ezt a mesterséget.

– Generációkra visszamenően méhészkedik a családom, még a dédnagypapám kezdte, róla pedig apáról fiúra szállt a szakma – vagy éppen hobbi – osztotta meg lapunkkal indíttatását.

– Már jó néhány esztendeje, hogy a hagyományt főállásban viszem tovább.

Biztosan tudom, hogy elődeim jól döntöttek annak idején, amikor a méhészet mellett tették le a voksukat. Manapság persze már más a méhészet. Bár az alapok ugyanazok, de sokkal több mindenre kell odafigyelni, mint annak idején az elődeinknek, például a betegségek miatt, vagy éppen a méz és a többi méhészeti termék értékesítésében.

Balogh Szilvia a piacon is árulja a mézet és a belőlük készült termékeket
Fotó: Bella Huba
Balogh Szilvia méhállománya hol kisebb, hol nagyobb, mivel néha előfordulnak betegségek. Bár olykor „beüt” egy-egy megelőzhetetlen pusztulás, de legalább hatvan családdal mindig tud számolni.

– A méhészet nem egyszerű szakma, bizony sok-sok elfoglaltsággal és munkával jár. Szinte egész évben talpon kell lennünk, még a téli hónapokban is. Olyankor van az ideje például a kaptárjavításnak, a keretléckészítésnek, a fűzésnek, szezonban meg ott a méz értékesítése.

Tavasszal a méhesben, a méhek közt kell lenni, ősszel meg a beetetés, a télire való gyógyszerezés a feladat.

Mindez csak néhány tennivaló, de apróbb feladatok is bőven vannak. Egyiket sem lehet kihagyni. Ha valaki nem szívvel-lélekkel dolgozik, aki nem szereti a méheket, a szakmát, az jobban teszi, ha inkább nem méhészkedik. A méhészkedés szépsége a méhek szorgalmában rejlik, a rendszerben, amiben élnek és tevékenykednek, és persze a szeretetükben.

Balogh Szilvia többfajta mézet készít. Neki a hárs a kedvence, szerinte az a legfinomabb.

– Vegyes virágmézünk, repce-, akác-, hárs-, gesztenye- és napraforgómézünk van. A minőség, akárcsak az összes többi élelmiszer esetében, mindennél fontosabb. Az előkészítéstől fogva odafigyelünk a tisztaságra, hogy idegen anyag még véletlenül se kerülhessen a mézbe. A többször átszűrt mézet OMM-üvegekbe töltjük, amiket ez után címkézzük.

Én egyébként a hársmézet szeretem az erőteljes íze és illata miatt, azonkívül a repcemézet fogyasztom előszeretettel, mert jó hatással van gyomorsavproblémákra.

Ha már a méz jótékony hatása szóba került, Balogh Szilvia elmondta: tudni kell, hogy a méz ezernyi dolgot „orvosol”.

– A méz emberi egészségre gyakorolt hatását talán nem kell külön ecsetelni. Minden tápanyagot tartalmaz, amire a sejteknek szüksége van, azonkívül természetes immunerősítő, baktériumölő és gyulladásgátló. A méz jótékony hatásai a benne található száznál is több aromaanyagnak, huszonnyolcféle aminosavnak, tizenkétféle ásványi anyagnak, tízféle szénhidrátnak, nyolcféle vitaminnak, azon­kívül enzimeknek, szerves savaknak és baktériumölő anyagoknak köszönhető. Megfázás kezelésére bármelyik méz jó választás, bár az akácmézet tartják a leghatékonyabb segítségnek. Torokfájás esetén a napraforgóméz kitisztítja a torkot, az akác- és a repceméz pedig fertőtlenítő hatásával segít a torokproblémán.

Immun­erősítésre kiváló az akác-, a repce- és a vegyes virágméz, magas vitamintartalmuk miatt.

Érzékeny gyomorra a repceméz a legjobb. Ha az valamiért nemkívánatos, akácmézzel is próbálkozhatunk, viszont napraforgómézet például nem szabad érzékeny gyomorral fogyasztani. Csontproblémák esetén egyértelműen az akácméz a legjobb hatású a csontképzés zavaraira, mégpedig magas kalciumtartalma miatt. Vérszegénységben szenvedők számára magas vastartalma miatt az akácméz és a repceméz lehet megfelelő választás.

Idén jól teleltek a családok
Fotó: Bella Huba

Még hosszasan lehetne sorolni a méz és belőle készített termékek jótékony hatásait. Mindenesetre, ősidők óta fogyasztja és használja a mézet az emberiség, vagyis jócskán vannak tapasztalataink a mézfogyasztás „eredményeivel” kapcsolatban.

Ennek ellenére hozzá kell tennem, hogy még több információra volna szükség a mézfogyasztás hatásaival kapcsolatban, ugyanis tapasztalataim szerint elsősorban a vegyes virág- és akácmézet ismerik az emberek.

Pedig sokkal több mézfajta van, amiket számtalan problémára érdemes fogyasztani.

De nemcsak a hatása, hanem az íze miatt is érdemes mézet enni. Hogy milyen a jó méz? A jó méz érett, léppel „lefedelezett”. A jó méznek zamata van. Közülük talán a jellegzetes illatú, zamatú hárs a legismertebb.

Balogh Szilvia bízik benne, hogy jól alakul a magyar méhészet jövője, bár ahhoz, hogy eredményes legyen, nemcsak a méhek és a szakma szeretetére van szükség, hanem kedvező külső tényezőkre is.

– A méhészet jövőjéért szurkolok. Elő­ször is, bízom benne, hogy a méhekre káros vegyszereket betiltják, mert a repcénél, a napraforgónál jelenleg rengeteg méh elpusztul. Azonkívül a klímaváltozás, az elmúlt években szélsőségessé vált időjárás nagyon megviseli a méheket.

Ha nincs eső, vagy ha az évszakhoz képest hideg van, akkor semmi nem alakul a tervek szerint.

Emiatt az „alapanyagaink” terén is megnőtt a bizonytalanság, hiszen az időjárás a fákat is egyre jobban megviseli. Erre csak egy példa a tavaly elfagyott akácosok esete, ami nagyon nagy kiesést okozott a mézmennyiségben, és így természetesen, a bevételünkben is.

Aztán ott vannak méhbetegségek: az atka, a nyúlós költésrothadás szintén hatalmas károkat okoznak, mert nehéz ellenük védekezni. Összefoglalva: ha hosszú távon nézzük, anyagilag nem biztos, hogy megéri a méhészkedés. De munka és szorgalom nélkül nincsen semmi, mindenért tenni kell.

Mézi Szilvi méhészetének kínálata
Fotó: Bella Huba

A magyar méz amúgy csodálatos termék, és ezt mindenki elismeri. Az Agrárminisztérium is a méhészek mellé állt. De a mostaninál jóval több reklám kellene neki. Az is fontos lenne, hogy idegen országokból ne hozzanak mézet hazánkba – minek, mikor van itthon sokkal jobb?!

A magyar méz felvásárlói árát kellene emelni, mert a méhészek néha megalázva érzik magukat, annyira keveset adnak a termékükért – miközben a magyar méz kiváló.

Saját mézes jövőjét is annyira bizonytalannak érzi, hogy nagyobb beruházást nem tervez.

– Mindig újratervezés van, egyre azon kell törni a fejünket, hogy hogyan tovább. Úgy látom, generációváltás zajlik a méhészetben. Szerintem régebben még a méhészek is jobban tisztelték egymást, segítettek egymásnak. Ma már, sajnos, ez nem nagyon mondható el rólunk.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Nyílt napot tartanak a kisüzemi sörfőzdék

A Nyitott Főzdék Napján kitárják kapuikat a magyar kisüzemi sörfőzdék, hogy megmutassák magukat és söreiket a nagyközönségnek. 2021 június 5-én egész nap változatos programokkal, főzdetúrákkal, finom falatokkal, sörkóstolókkal és vásárlási lehetőséggel várnak a hazai kisüzemek!

Válaszd a természetet, válaszd a kartont!

A Tetra Pak, az élelmiszer-feldolgozás és -csomagolás egyik vezető vállalata "Válaszd a természetet, válaszd a kartont!" elnevezéssel indított kampányt, amelynek célja, hogy klímasemleges, teljes egészében megújuló vagy újrahasznosított anyagokból készült csomagolásokat hozzon létre.

Oroszország a hajdinaexport korlátozását fontolgatja

Oroszország azt fontolgatja, hogy egy ideig korlátozza a hajdina exportját annak érdekében, hogy stabilan tudja tartani a hazai árakat – közölte az orosz mezőgazdasági minisztérium.

Magyarországra került a 300 ezredik SULKY műtrágyaszóró

Az AXIÁL Kft. forgalmazhatta a SULKY 300 ezredik műtrágyaszóróját. Az XT 130 ECONOV-ot Umenhoffer Péter marketingigazgató adta át Bodorics Pálnak, a Répcevölgye 2001 Kft. ügyvezető igazgatójának.

Sikeres kampányok a pandémia idején: aranyat és ezüstöt is elhozott a Magyar Termék a 2020-as promócióversenyről

A Magyar Termék Nonprofit Kft. két 2020-as kampánya is díjat nyert „Az év legsikeresebb promóciója 2020" pályázaton.

Napraforgó tányérdeformációi és torzképződményei

Egyes évjáratokban visszatérő jelenség a napraforgótányér élettani eredetű deformációja, torzulása. A tányérvirágzat kaszat felőli oldalán megjelenő „tumorszerű” pikkelylevél-kinövések, a tányér hasadása, a hasadás közelében gyakran előforduló nyelvesvirág-tömörülés, stb.

A Nagykunsági szilvapálinka uniós oltalmat kapott

Az Európai Bizottság május 3-ai döntésével a „Nagykunsági szilvapálinka” védett elnevezés lett az Európai Unióba.

Génmegőrzés és bivalyhústermékek

Szurdokpüspöki határában, a Mátra nyugati kapujának egyik legnagyobb fennsíkján bivalyok élnek szabadtartásban a Mátrai Bivalyrezervátumban, ahová nem vezet kiépített út. Egy turistaút és egy vízmosás mentén jutnak oda azok is, akik gondozzák az állatokat. A szélsőségek tanyájának nevezi a tulajdonos ezt a helyet, hiszen igazi kihívás a bivalyok megközelítése.

Beperelték a legnagyobb mézimportőröket

Az amerikai méhészek utolsó reménye a most indított per, melyet kiszerelők, importörök és egy mézvizsgáló szervezet ellen kezdeményeztek.