Back to top

Paradicsom: régebben kézzel is porozták, most a poszméhek melóznak

Sokan gondolják még napjainkban is azt, hogy az üvegházi paradicsomokat sok növényvédőszer felhasználása mellett termesztik. Ez már csak azért sem lehet így, mert a megfelelő beporzáshoz poszméheket kell a termesztő házba telepíteni, melyek mellett nem lehet rovarölő-szeres kezelést alkalmazni.

Poszméhek hazánkban is élnek, gyakran találkozhatunk velük
Fotó: wikipedia
Zár termesztésben, üvegházban és fóliasátorban a paradicsomnak fontos, hogy legyenek beporzói a termesztő házban. Több, mint 20 éve fedezték fel, hogy a poszméh a legjobb beporzó a paradicsom esetében, más beporzóktól eltérő „buzz” (rezgetéses) beporzási technikája miatt. Ezt követően három év alatt világszerte elterjedt e rovarok alkalmazása. Azelőtt a paradicsom beporzását kézzel végezték a termesztőházakban, ami munkaigényes és kisebb hatékonyságú volt.

A biológiai növényvédelemre egyrészt a vásárlói igények miatt kell törekedni az üvegházi termesztésben, másrészt azért, mert sok növény esetén szükség van a beporzás segítésére poszméhekre, melyek alkalmazása mellett nem megvalósítható a vegyszeres kezelés.

Üvegházba telepített poszméhek "lakosztálya"
Fotó: Nagy Z. Róbert

A poszméhek jó munkatársak

A poszméhek sok virágra szállva és nagy mennyiségű pollent szállítva kiválóan megoldják a beporzás feladatát. A hét minden napján végzik a munkájukat hajnaltól alkonyatig. Már 10 oC-on aktívak, és többnyire a szelesebb, felhősebb idő sem veszi el a kedvüket a munkától. Nem agresszív állatok, így biztonságosan lehet mellettük dolgozni. A poszméhekről nagy méretűek és sűrű szőrrel fedett testük révén nagy mennyiségű pollent visznek át virágról-virágra A poszméhek egységnyi idő alatt nagyon sok virágon megfordulnak és több pollent juttatnak el a bibére, mint más beporzó rovarok.

A poszméhek szokása, hogy az összes, a kaptár környezetében található növény virágaira ellátogatnak. Ez előnyös abból a szempontból, amikor a rovarok számára kevésbé vonzó növényeknek jobb beporzásra van szükségük. És a fizetési igényük is kicsi…

„Jól ismert különböző termesztési időszakokban a paradicsom kötési problémái, ezért a jó minőségű és megfelelő mennyiségű terméshez tökéletes virágbeporzásra van szükség. A poszméhek a paradicsom legtökéletesebb beporzói, mivel hozzáférnek a virág központi termőrészéhez. A mellső lábukkal és rágóikkal megragadják a virág összenőtt porzó csövecskéjét, majd torizmaik összehúzásával vibrálnak, a kihulló virágport pedig a hátsó lábaikon levő portokban gyűjtik. Egy dolgozó naponta mintegy 3000 virág meglátogatására képes. Mind a kritikus hűvösebb, mind a meleg nyári termesztési szezonban is tökéletes megtermékenyítést biztosítanak, szemben más köttetési módszerekkel” - olvasható róluk a Szentesi Paradicsom Kft. leírásában.

A poszméhek segítsége nélkül jóval kevesebb paradicsom teremne
Fotó: Nagy Z. Róbert

Miért kell beporozni?

A beporzás során virágpor (pollen) átkerül a virág portokjából a bibére. Önbeporzás esetén a pollen a portokból ugyanazon virág bibéjére kerül, idegen beporzás esetén pedig a pollen egy virág portokjából egy másik virágjának bibéjére kerül át.

A termesztő házakba telepített poszméh kolóniában peték, lárvák, bábok és kifejlett poszméhek vannak, köztük a királynő. Az egyedfejlődés korai fázisában a lárváknak nagyon sok pollenre van szükségük ahhoz, hogy felnőtt poszméhekké fejlődjenek. Ez a tápanyag iránti szükséglet sarkallja a poszméh dolgozókat arra, hogy pollent és nektárt gyűjtsenek, és ennek a fajfenntartó munkának a kedvező mellékhatása az, hogy a beporzást mellékesen elvégezve jobb termésátlagot eredményeznek a paradicsomban.

Terjednek a bio-módszerek

A fehérpaprika megtermékenyül méhek nélkül is, azonban egy-egy kaptár sokat segít a minőségen, illetve gyorsítja annak a folyamatát. Paradicsom kultúrákban elengedhetetlen a beporzók munkája, a régi kézi, emberi beporzás nem lenne kivitelezhető ezekben a nagy felületű, magas létesítményekben.
A fajták megtermékenyülése között nagy különbségek vannak, például a koktél, snack fajták sokkal biztosabban termékenyülnek meg, mint a nagy fürtös paradicsomok. A méhek munkáját, a bibe „rágása” alapján ítéljük meg a vegetációs időszakban, ha gyenge, akkor hozunk még kaptárokat, ha sötétre színeződik a bibe, akkor pár napig a kaptárokban kell a méheket tartani, pollennel etetve” - mondta Magyar Ákos, üvegház vezető, okl. kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök.

„Számtalan módszer létezik a biológiai védekezés kapcsán, némelyik hatékony és van, ami csak a lelkiismeretünket nyugtatja, azonban a vegyszerkivonásoknak és az egyre szigorúbb élelmiszer biztonságnak hála, nemigen marad más megoldás, mint ezek alkalmazása, helyes agrotechnika és fitotechnika mellett, valamint nagyon fontos a kórokozók és kártevők időben történő észrevétele, felismerése.

Kiemelném a szín csapdákat, sárga és kék ragacsos szalagok használatát, fénycsapdákat, valamint a feromonok használatát. Az illóolajos szereket a betelepített hasznos szervezetek mellett csak foltkezelésre javaslom, mert ezek nem szelektív készítmények, ide sorolhatjuk a káliszappant is” - sorolta a szakmber.

Nagyon fontos, rossz beidegződés, hogy a műtrágyákat sokan, tévesen növényvédőszerként azonosítják. A termelők, akik multi cégeknek szállítanak, TÉSZ-ek be tömörültek, folyamatos ellenőrzéseken esnek át, rendszeresen vizsgálják a termékeiket. A legtöbb helyen, mint nálunk is IPM védelem folyik, a növényvédelmünk alapja a biológiai ágensekben, ragacsszalagokban, fénycsapdákban és a megelőzésben rejlik. A gondos odafigyelés és szaktudás eredménye a biztonságos és egészséges élelmiszer” - hangsúlyozta Magyar Ákos.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A paprika és a C-vitamin

Szent-Györgyi Albert az aszkorbinsavnak (eredetileg hexuronsavnak) nevezett bioaktív anyagot a magyar paprikából kristályosította ki nagy mennyiségben és nevezte el C-vitaminnak. Ezeket az eredményeket először 1934-ben tették közzé a Biochemistry tudományos folyóiratban. A tudósnak a C-vitamin élettani hatásaira irányuló kutatási eredményeit 1937-ben Nobel-díjjal ismerték el.

A peterakást kell megelőzni – Növényvédelmi előrejelzés 19. hét

A cserebogárpajor kártételét leghatékonyabban úgy előzhetjük meg, ha megakadályozzuk a most rajzó bogarak peterakását. Intenzíven rajzik ezenkívül az almamoly is, csapdázással kövessük nyomon, hogy optimális időpontban kezdődhessük a védekezést. A betegségek terjedésének a viszonylag száraz időjárás egyelőre gátat szab.

150 ezer genetikailag módosított szúnyogot engedtek szabadon az Egyesült Államokban

A Bill Gates által támogatott Oxitec biotechnológiai cég folytatja azt a tervet, miszerint több százmillió génmódosított szúnyogot engedjen szabadon Floridában, hogy a népességszabályozás egy új, kísérleti jellegű formáját tesztelje - erősítette meg a vállalat egy sajtóközleményben. A szúnyogok első adagját a héten engedték szabadon.

Gombaevéssel a rák és a szellemi hanyatlás ellen

A gombafélék elég megosztók a tányéron: vannak akik nagyon kedvelik a belőlük készült ételeket, mások pont ellenkezőleg. Azt azonban már számos kutatás igazolta, hogy nagyon jó hatással van a gombafogyasztás az egészségi állapotunkra.

Levendulaültetvény, gépi betakarítással

Bajától nem messze létesített mintagazdaságot és látogatóközpontot Nagy Norbert és felesége, Nagyné Vácity Eszter. Jól éltek a pályázati lehetőségekkel, levendulást telepítettek, és saját betakarítógépe is lett az üzemüknek.

Milyen vadgesztenyét ültessünk?

A fehér virágú vadgesztenye a Balkán-félsziget és Elő-Ázsia hegyvidéki részeiről származik, Magyarországra a törökök hozták be. Európában gyorsan elterjedt, szívesen ültették parkosításra és útsorok fásítására.

Áldás vagy átok a gyom?

A kertészkedők egyik legnagyobb kihívása a gyomok elleni küzdelem. A kertművelésre fordított idő jelentős hányadát általában gazolás teszi ki, aminek érdekében sokan hajlandók minden eszközt, akár vegyszereket is bevetni.

Európai Bíróság: nem volt törvénytelen a neok betiltása a méhek érdekében!

Az Európai Bíróság tegnap megerősítette, hogy az Európai Bizottság jogosan tiltotta meg a neonikotinoidok használatát a méhek számára vonzó növényeken 2013-ban, a Bayer által az Európai Bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel kapcsolatos ügyben hozott ítéletében. A luxembourgi székhelyű intézmény támogatta az elővigyázatosság elvének alkalmazását, és azt, hogy az Európai Bizottság még bizonytalanság esetén is jogosult volt ilyen korlátozásokat bevezetni.

Szőlőtőkék terhelése - Engedjük be a fényt

Több lehetőség is nyílik a szőlőtőkék terhelésének szabályozására. Tőketerhelésen a tőkék vegetatív és generatív részei közötti egyensúly megteremtését értjük. Beszélhetünk rügyterhelésről, hajtásterhelésről és fürtterhelésről.

Vertikális farm Budapest közepén - mesterséges fénnyel termesztik a mikrozöldségeket

Egyedülálló kutatás-fejlesztési vertikális farmot avatott a Tungsram május 5-én Budapesten. A létesítményben kizárólag mesterséges fénnyel, hidropóniás rendszerben, számítógépes szenzorok igénybevételével termesztenek növényeket, egyetemekkel együttműködve végeznek kutatásokat a jövő élelmiszerellátása érdekében és az egész ország számára piaci kiugrást jelentő beltéri gazdálkodás témájában.