Back to top

Állatjóléti előírásokkal lehetne szabályozni a húsimportot az EU-ba?

Az EU egyik magasrangú tisztviselője szerint bölcs dolog lenne ugyanazon állatjóléti előírásokat bevezetni az EU-ba érkező húsimportra, mint a helyi előállításra. A tisztviselő szerint ez összhangban áll a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival, feltéve, hogy az „etikai alapokon nyugszik”.

Fotó: Csatlós Norbert
A név nélkül az Euractivnak nyilatkozó tisztviselő kiemelte, hogy a nyilvánosság és a gazdák „nagyon erősen vágynak” egy ilyen lépésre.

Megjegyzéseinek hátterében az állatvédelem fokozott figyelembevétele áll, amely az EU kiemelt élelmiszer-politikájának, a Farm to Fork (Termőföldtől az asztalig) stratégiának kulcsfontosságú témája.

Az állatjóléti előírások javításának részeként a stratégia tervet terjeszt elő a Bizottság számára az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatára, hogy azokat összhangba hozza a legfrissebb tudományos bizonyítékokkal, tágítsa alkalmazási körét, megkönnyítse a végrehajtást és végül biztosítsa a magasabb szintű állatjólétet.

Az egész EU-ra kiterjedő állatjóléti címkézés tervezése szintén jól halad, miután az EU mezőgazdasági miniszterei tavaly decemberben támogatták a terveket.

Miközben a magasabb szintű állatjóléti előírásokra való törekvést széles körben üdvözölték, a gazdálkodók egyre inkább aggódnak amiatt, hogy az EU-ban magasabb szintű állatjóléti előírások bevezetése esetén üzleti tevékenységüket alááshatja az alacsonyabb normák szerint előállított hús harmadik országokból történő behozatala.

Ez az érv azonban nem állja meg a WTO előtt, mondta a tisztviselő, kifejtve, hogy az import bármilyen korlátozása csak akkor lehetséges, „ha bizonyítható etikai aggályokon alapszik”.

Ez az egyik kivétel, amelyet a WTO engedélyez - mondta a tisztviselő, rámutatva, hogy a fókabőr behozatalára vonatkozó uniós korlátozások már precedenst teremtettek erre.

Fotó: Csatlós Norbert
„Az állatjólétet be lehet illeszteni a WTO szabályaiba” – mondta a tisztviselő, feltéve, hogy a válasz „arányos azzal a problémával, amelyet megpróbált megoldani", és átlátható módon történik.

Alan Matthews, az írországi Trinity College európai agrárpolitikájával foglalkozó professor emeritusa egy nemrégiben tartott sajtótájékoztatón azt mondta, örömmel fogadná a lehetőséget, miszerint a kereskedelmi partnereket összhangba hozzák az EU normáival.

Rámutatva, hogy egy ilyen lépés „jót tenne a bolygó számára, és gazdáink könnyebben vállalják az átállást”, hozzátette, hogy az állatjóléti normák szigorítása nem hozza hátrányos helyzetbe a gazdákat más országokkal szemben. „Ez nem érv arra, hogy ne tegyük meg az első lépést" - mondta.

Fotó: Csatlós Norbert
Az ilyen lépés lehetőségét kommentálva az European Livestock Voice szóvivője az Euractivnak elmondta, hogy

az európai mezőgazdaság azok között van, mely „a leginkább elkötelezettek az állatvédelem iránt”, és ez a zöld megállapodás (Green Deal) ambícióival összhangban tovább erősödhet.

Az uniós tisztviselő szerint e jövőkép megvalósításában az EU kereskedelempolitikájának felülvizsgálata „döntő hatású lehet”.

„A zöld megállapodás mellékhatásaként dömpinget tapasztalhatunk olyan országoktól, amelyek - önként vagy sem - lassabban fognak haladni a zöldebb mezőgazdaság megvalósításával, beleértve az állatjólétet is” - figyelmeztetett a tisztviselő, és így folytatta:

„A 60 évnél régebbi kereskedelmi megállapodások alapján a piacainkra jutó olyan harmadik országbeli gyártóknak, mint amilyenek a Mercosur országok gyártói, amelyeknek nem mindig kell megfelelniük ugyanazoknak a termelési előírásoknak, mint az EU-s gyártóknak, az együttes hozzáférése a piacainkhoz továbbra is csökkenti az árakat. Ez óriási nyomást gyakorolna az uniós gazdálkodókra, ami jelentősen csökkenti a természeti erőforrásokba való befektetés képességét, és aláássa a zöld megállapodás célkitűzéseit. "

Fotó: pixabay.com
Az European Livestock Voice (ELV) szóvivője azonban megkérdőjelezte, hogy egy ilyen javaslat elegendő lenne arra, hogy biztosítsa a jövőbeni megállapodások összhangját a zöld megállapodás alapelveivel, ideértve az állatok jólétét is.

„Azokat a korlátozásokat és kötelezettségeket, amelyekhez az európai gyártóknak be kell tartaniuk, nehéz lesz hatékonyan ellenőrizni, és rendkívül óvatosaknak kell lennünk” – figyelmeztetett az ELV.

Olga Kikou, az Együttérzés a világ mezőgazdaságában (Compassion in World Farming) kampánycsoport EU-irodájának vezetője az Euractivnak elmondta, hogy szervezetük határozottan támogatja az erős állatjóléti kritériumok beépítését az összes állati termék behozatalába, és ennek alkalmazási körét ki kell szélesíteni a húson túl is.

„Tekintettel arra, amit az az EU Bizottság Farm to Fork stratégiája és Európa Rákellenes Terve felvázol, hogy szükség van az állati eredetű termékek termelésének és fogyasztásának csökkentése felé elmozdulni az EU-ban, valamint az EU növényi alapú étrend előmozdítására irányuló törekvéseire, arra számítunk, hogy az EU intézkedéseket fog hozni annak biztosítására, hogy ez az importra is érvényes legyen, ne csak az EU-ban történő termelésre ” - mondta.

Forrás: 
Euractiv.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

A denevérek védelmére és ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a budapesti állatkert

A denevérek védelmére és fontos ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert a szombati denevérek világnapja alkalmából.

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.

Kihirdették az első Interwine díj eredményeit

Az elmúlt év rávilágított arra, hogy mennyire fontos az online jelentét. Egy jól működő honlap, lehetőleg webshoppal, ma már elengedhetetlen a vállalkozások számára – így van ez a borászatokkal is. A Hungarianwines.eu éppen ezért megszervezte az első Interwine díjat, a magyar borászatok és borkereskedések honlapjainak versenyét.

Nem kell a műanyag - tészta és rizs újratöltő állomást tesztel az Aldi

Az áruházlánc új rendszert tesztel a műanyag hulladék csökkentésére azzal, hogy csomagolásmentes tészta- és rizstermékek értékesítésébe kezd, mely a kimért zöldség és gyümölcs árusítás folyamatához hasonlóan működik.

Dísznövény-kereskedelem: három ötlet a sikerhez

Miután a vásárló betér a kertészeti árudába vagy virágboltba, a kereskedők már az első percekben sok olyan hibát követnek el, amelyek igencsak veszélyeztetik az értékesítés sikerét, a vevők lojalitását.

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.