Back to top

Állatjóléti előírásokkal lehetne szabályozni a húsimportot az EU-ba?

Az EU egyik magasrangú tisztviselője szerint bölcs dolog lenne ugyanazon állatjóléti előírásokat bevezetni az EU-ba érkező húsimportra, mint a helyi előállításra. A tisztviselő szerint ez összhangban áll a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival, feltéve, hogy az „etikai alapokon nyugszik”.

Fotó: Csatlós Norbert
A név nélkül az Euractivnak nyilatkozó tisztviselő kiemelte, hogy a nyilvánosság és a gazdák „nagyon erősen vágynak” egy ilyen lépésre.

Megjegyzéseinek hátterében az állatvédelem fokozott figyelembevétele áll, amely az EU kiemelt élelmiszer-politikájának, a Farm to Fork (Termőföldtől az asztalig) stratégiának kulcsfontosságú témája.

Az állatjóléti előírások javításának részeként a stratégia tervet terjeszt elő a Bizottság számára az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatára, hogy azokat összhangba hozza a legfrissebb tudományos bizonyítékokkal, tágítsa alkalmazási körét, megkönnyítse a végrehajtást és végül biztosítsa a magasabb szintű állatjólétet.

Az egész EU-ra kiterjedő állatjóléti címkézés tervezése szintén jól halad, miután az EU mezőgazdasági miniszterei tavaly decemberben támogatták a terveket.

Miközben a magasabb szintű állatjóléti előírásokra való törekvést széles körben üdvözölték, a gazdálkodók egyre inkább aggódnak amiatt, hogy az EU-ban magasabb szintű állatjóléti előírások bevezetése esetén üzleti tevékenységüket alááshatja az alacsonyabb normák szerint előállított hús harmadik országokból történő behozatala.

Ez az érv azonban nem állja meg a WTO előtt, mondta a tisztviselő, kifejtve, hogy az import bármilyen korlátozása csak akkor lehetséges, „ha bizonyítható etikai aggályokon alapszik”.

Ez az egyik kivétel, amelyet a WTO engedélyez - mondta a tisztviselő, rámutatva, hogy a fókabőr behozatalára vonatkozó uniós korlátozások már precedenst teremtettek erre.

Fotó: Csatlós Norbert
„Az állatjólétet be lehet illeszteni a WTO szabályaiba” – mondta a tisztviselő, feltéve, hogy a válasz „arányos azzal a problémával, amelyet megpróbált megoldani", és átlátható módon történik.

Alan Matthews, az írországi Trinity College európai agrárpolitikájával foglalkozó professor emeritusa egy nemrégiben tartott sajtótájékoztatón azt mondta, örömmel fogadná a lehetőséget, miszerint a kereskedelmi partnereket összhangba hozzák az EU normáival.

Rámutatva, hogy egy ilyen lépés „jót tenne a bolygó számára, és gazdáink könnyebben vállalják az átállást”, hozzátette, hogy az állatjóléti normák szigorítása nem hozza hátrányos helyzetbe a gazdákat más országokkal szemben. „Ez nem érv arra, hogy ne tegyük meg az első lépést" - mondta.

Fotó: Csatlós Norbert
Az ilyen lépés lehetőségét kommentálva az European Livestock Voice szóvivője az Euractivnak elmondta, hogy

az európai mezőgazdaság azok között van, mely „a leginkább elkötelezettek az állatvédelem iránt”, és ez a zöld megállapodás (Green Deal) ambícióival összhangban tovább erősödhet.

Az uniós tisztviselő szerint e jövőkép megvalósításában az EU kereskedelempolitikájának felülvizsgálata „döntő hatású lehet”.

„A zöld megállapodás mellékhatásaként dömpinget tapasztalhatunk olyan országoktól, amelyek - önként vagy sem - lassabban fognak haladni a zöldebb mezőgazdaság megvalósításával, beleértve az állatjólétet is” - figyelmeztetett a tisztviselő, és így folytatta:

„A 60 évnél régebbi kereskedelmi megállapodások alapján a piacainkra jutó olyan harmadik országbeli gyártóknak, mint amilyenek a Mercosur országok gyártói, amelyeknek nem mindig kell megfelelniük ugyanazoknak a termelési előírásoknak, mint az EU-s gyártóknak, az együttes hozzáférése a piacainkhoz továbbra is csökkenti az árakat. Ez óriási nyomást gyakorolna az uniós gazdálkodókra, ami jelentősen csökkenti a természeti erőforrásokba való befektetés képességét, és aláássa a zöld megállapodás célkitűzéseit. "

Fotó: pixabay.com
Az European Livestock Voice (ELV) szóvivője azonban megkérdőjelezte, hogy egy ilyen javaslat elegendő lenne arra, hogy biztosítsa a jövőbeni megállapodások összhangját a zöld megállapodás alapelveivel, ideértve az állatok jólétét is.

„Azokat a korlátozásokat és kötelezettségeket, amelyekhez az európai gyártóknak be kell tartaniuk, nehéz lesz hatékonyan ellenőrizni, és rendkívül óvatosaknak kell lennünk” – figyelmeztetett az ELV.

Olga Kikou, az Együttérzés a világ mezőgazdaságában (Compassion in World Farming) kampánycsoport EU-irodájának vezetője az Euractivnak elmondta, hogy szervezetük határozottan támogatja az erős állatjóléti kritériumok beépítését az összes állati termék behozatalába, és ennek alkalmazási körét ki kell szélesíteni a húson túl is.

„Tekintettel arra, amit az az EU Bizottság Farm to Fork stratégiája és Európa Rákellenes Terve felvázol, hogy szükség van az állati eredetű termékek termelésének és fogyasztásának csökkentése felé elmozdulni az EU-ban, valamint az EU növényi alapú étrend előmozdítására irányuló törekvéseire, arra számítunk, hogy az EU intézkedéseket fog hozni annak biztosítására, hogy ez az importra is érvényes legyen, ne csak az EU-ban történő termelésre ” - mondta.

Forrás: 
Euractiv.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

30 éves az Axiál: „Ma is ugyanabba az irányba utazunk”

„Az Axiál Kft. fejlődése európai mércével mérve is rendkívüli, 30 év alatt a nagy nyugat-európai mintákat követő kisvállalkozásból követendő hazai példává váltunk.” – írta az AXIÁL Híradó jubileumi, a cég 30. születésnapjára megjelenő számában Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Jogvesztő határidő közeleg - Szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Egy hetük maradt csupán az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig uniós és unión kívüli országokból is kérhetnek visszatérítést 2020-as vásárlásaik után a magyar áfaalanyok.

A világjárvány óta egyre többen (és többet) költenek online vásárlásra

A brit vásárlók mintegy 70%-a állítja, hogy az online és mobiltelefonon történő vásárlás vált a kedvenc vásárlási módjává, szemben a koronavírus-járvány előtti kevesebb mint 50%-kal – derült ki a Credit Karma személyi pénzügyi startup cég tanulmányából.

A társaságkedvelő mókusok boldogabbak

Egy kutatás során megállapították, hogy a mókusok négy különböző személyiségjegyet mutatnak, amelyek befolyásolják, hogyan használják a környezetükben lévő teret és erőforrásokat. A kutatók úgy vélik, hogy a tanulmány eredményei felhívhatják a figyelmet a vadon élő állatok védelmére irányuló intézkedések fontosságára.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Újabb „horror” vágóhidat záratott be a Nébih és a KH

A Nébih ellenőrei 2021 szeptemberében a Közbeszerzési Hatóság (KH) munkatársaival együttműködve végeztek ellenőrzést egy Hajdú-Bihar megyei sertésvágóhídon. A Nébih szakemberei az egységben tapasztalt gyomorforgató körülmények miatt azonnali hatállyal felfüggesztették annak működését, egyúttal 15 tonna élelmiszer forgalmi korlátozását rendelték el. Az eljárás és a bírság kiszabása folyamatban van.

Tengeri kereskedelem - Óriási késések, hatalmas nyereség

Világszintű gond, hogy a kikötők és a kapcsolódó logisztikai szolgáltatások csak nehezen tudják tartani a lépést a kereskedelemmel, ami a be- és kirakodási idő csúszásához és kapacitáshiányhoz vezet, mivel a fuvarozók nem képesek meg­küzdeni a rakományok mennyiségével.

„Nagy hiba volna elhallgatni, hogy túltermelés van”

Senki nem tudja, vagy legalábbis nem akarja elárulni, hogy mekkora is valójában a lengyelországi almatermés. Pedig nagy hiba volna elhallgatni a valóságot – idéz egy lengyel szakértőt a fruchthandel.de portál.

A CBA és a SPAR Magyarország nyerte a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjat

A védjegyhasználó gyártócégek szavazatai alapján holtversenyben a CBA és az SPAR Magyarország nyerte a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjat, amelyet a szakma legnagyobb rendezvényén, a tapolcai Business Days-en adott át Erdős Norbert, az Agrárminisztérium államtitkára.