Back to top

Állatjóléti előírásokkal lehetne szabályozni a húsimportot az EU-ba?

Az EU egyik magasrangú tisztviselője szerint bölcs dolog lenne ugyanazon állatjóléti előírásokat bevezetni az EU-ba érkező húsimportra, mint a helyi előállításra. A tisztviselő szerint ez összhangban áll a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival, feltéve, hogy az „etikai alapokon nyugszik”.

Fotó: Csatlós Norbert
A név nélkül az Euractivnak nyilatkozó tisztviselő kiemelte, hogy a nyilvánosság és a gazdák „nagyon erősen vágynak” egy ilyen lépésre.

Megjegyzéseinek hátterében az állatvédelem fokozott figyelembevétele áll, amely az EU kiemelt élelmiszer-politikájának, a Farm to Fork (Termőföldtől az asztalig) stratégiának kulcsfontosságú témája.

Az állatjóléti előírások javításának részeként a stratégia tervet terjeszt elő a Bizottság számára az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatára, hogy azokat összhangba hozza a legfrissebb tudományos bizonyítékokkal, tágítsa alkalmazási körét, megkönnyítse a végrehajtást és végül biztosítsa a magasabb szintű állatjólétet.

Az egész EU-ra kiterjedő állatjóléti címkézés tervezése szintén jól halad, miután az EU mezőgazdasági miniszterei tavaly decemberben támogatták a terveket.

Miközben a magasabb szintű állatjóléti előírásokra való törekvést széles körben üdvözölték, a gazdálkodók egyre inkább aggódnak amiatt, hogy az EU-ban magasabb szintű állatjóléti előírások bevezetése esetén üzleti tevékenységüket alááshatja az alacsonyabb normák szerint előállított hús harmadik országokból történő behozatala.

Ez az érv azonban nem állja meg a WTO előtt, mondta a tisztviselő, kifejtve, hogy az import bármilyen korlátozása csak akkor lehetséges, „ha bizonyítható etikai aggályokon alapszik”.

Ez az egyik kivétel, amelyet a WTO engedélyez - mondta a tisztviselő, rámutatva, hogy a fókabőr behozatalára vonatkozó uniós korlátozások már precedenst teremtettek erre.

Fotó: Csatlós Norbert
„Az állatjólétet be lehet illeszteni a WTO szabályaiba” – mondta a tisztviselő, feltéve, hogy a válasz „arányos azzal a problémával, amelyet megpróbált megoldani", és átlátható módon történik.

Alan Matthews, az írországi Trinity College európai agrárpolitikájával foglalkozó professor emeritusa egy nemrégiben tartott sajtótájékoztatón azt mondta, örömmel fogadná a lehetőséget, miszerint a kereskedelmi partnereket összhangba hozzák az EU normáival.

Rámutatva, hogy egy ilyen lépés „jót tenne a bolygó számára, és gazdáink könnyebben vállalják az átállást”, hozzátette, hogy az állatjóléti normák szigorítása nem hozza hátrányos helyzetbe a gazdákat más országokkal szemben. „Ez nem érv arra, hogy ne tegyük meg az első lépést" - mondta.

Fotó: Csatlós Norbert
Az ilyen lépés lehetőségét kommentálva az European Livestock Voice szóvivője az Euractivnak elmondta, hogy

az európai mezőgazdaság azok között van, mely „a leginkább elkötelezettek az állatvédelem iránt”, és ez a zöld megállapodás (Green Deal) ambícióival összhangban tovább erősödhet.

Az uniós tisztviselő szerint e jövőkép megvalósításában az EU kereskedelempolitikájának felülvizsgálata „döntő hatású lehet”.

„A zöld megállapodás mellékhatásaként dömpinget tapasztalhatunk olyan országoktól, amelyek - önként vagy sem - lassabban fognak haladni a zöldebb mezőgazdaság megvalósításával, beleértve az állatjólétet is” - figyelmeztetett a tisztviselő, és így folytatta:

„A 60 évnél régebbi kereskedelmi megállapodások alapján a piacainkra jutó olyan harmadik országbeli gyártóknak, mint amilyenek a Mercosur országok gyártói, amelyeknek nem mindig kell megfelelniük ugyanazoknak a termelési előírásoknak, mint az EU-s gyártóknak, az együttes hozzáférése a piacainkhoz továbbra is csökkenti az árakat. Ez óriási nyomást gyakorolna az uniós gazdálkodókra, ami jelentősen csökkenti a természeti erőforrásokba való befektetés képességét, és aláássa a zöld megállapodás célkitűzéseit. "

Fotó: pixabay.com
Az European Livestock Voice (ELV) szóvivője azonban megkérdőjelezte, hogy egy ilyen javaslat elegendő lenne arra, hogy biztosítsa a jövőbeni megállapodások összhangját a zöld megállapodás alapelveivel, ideértve az állatok jólétét is.

„Azokat a korlátozásokat és kötelezettségeket, amelyekhez az európai gyártóknak be kell tartaniuk, nehéz lesz hatékonyan ellenőrizni, és rendkívül óvatosaknak kell lennünk” – figyelmeztetett az ELV.

Olga Kikou, az Együttérzés a világ mezőgazdaságában (Compassion in World Farming) kampánycsoport EU-irodájának vezetője az Euractivnak elmondta, hogy szervezetük határozottan támogatja az erős állatjóléti kritériumok beépítését az összes állati termék behozatalába, és ennek alkalmazási körét ki kell szélesíteni a húson túl is.

„Tekintettel arra, amit az az EU Bizottság Farm to Fork stratégiája és Európa Rákellenes Terve felvázol, hogy szükség van az állati eredetű termékek termelésének és fogyasztásának csökkentése felé elmozdulni az EU-ban, valamint az EU növényi alapú étrend előmozdítására irányuló törekvéseire, arra számítunk, hogy az EU intézkedéseket fog hozni annak biztosítására, hogy ez az importra is érvényes legyen, ne csak az EU-ban történő termelésre ” - mondta.

Forrás: 
Euractiv.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Gigantikus gorilla tornyosul a Wall Street-en sétálók fölé

Harambe-t a gorillát 2016 májusában lőtte le egy cincinnati állatkert gondozója, aki féltette annak a kisgyermeknek biztonságát, aki bemászott a gorilla ketrecébe.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Társadalmi támogatás nélkül nincs zöld átmenet - Luxemburgi tanácskozás

Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad, és a gazdák sem lehetetlenülnek el – hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11–12-i luxemburgi ülésén.

Új körülmények, új megoldások

A zöldfelület-gazdálkodás szakembereit nem csak a klímaváltozás nyomán kialakuló időjárási szélsőségek állítják komoly kihívások elé.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.

Kizárólag magyar frisshús lesz az ALDI állandó kínálatában a NAK nyomására

Az ALDI mai bejelentése jelentős előnyökkel jár a magyar hústermelőknek, hozzájárul a tudatos vásárlás szélesebb körben történő elterjedéséhez, valamint jelentősen csökkenti a hústermékek előállításának ökológiai lábnyomát.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.