Back to top

Állatjóléti előírásokkal lehetne szabályozni a húsimportot az EU-ba?

Az EU egyik magasrangú tisztviselője szerint bölcs dolog lenne ugyanazon állatjóléti előírásokat bevezetni az EU-ba érkező húsimportra, mint a helyi előállításra. A tisztviselő szerint ez összhangban áll a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival, feltéve, hogy az „etikai alapokon nyugszik”.

Fotó: Csatlós Norbert
A név nélkül az Euractivnak nyilatkozó tisztviselő kiemelte, hogy a nyilvánosság és a gazdák „nagyon erősen vágynak” egy ilyen lépésre.

Megjegyzéseinek hátterében az állatvédelem fokozott figyelembevétele áll, amely az EU kiemelt élelmiszer-politikájának, a Farm to Fork (Termőföldtől az asztalig) stratégiának kulcsfontosságú témája.

Az állatjóléti előírások javításának részeként a stratégia tervet terjeszt elő a Bizottság számára az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatára, hogy azokat összhangba hozza a legfrissebb tudományos bizonyítékokkal, tágítsa alkalmazási körét, megkönnyítse a végrehajtást és végül biztosítsa a magasabb szintű állatjólétet.

Az egész EU-ra kiterjedő állatjóléti címkézés tervezése szintén jól halad, miután az EU mezőgazdasági miniszterei tavaly decemberben támogatták a terveket.

Miközben a magasabb szintű állatjóléti előírásokra való törekvést széles körben üdvözölték, a gazdálkodók egyre inkább aggódnak amiatt, hogy az EU-ban magasabb szintű állatjóléti előírások bevezetése esetén üzleti tevékenységüket alááshatja az alacsonyabb normák szerint előállított hús harmadik országokból történő behozatala.

Ez az érv azonban nem állja meg a WTO előtt, mondta a tisztviselő, kifejtve, hogy az import bármilyen korlátozása csak akkor lehetséges, „ha bizonyítható etikai aggályokon alapszik”.

Ez az egyik kivétel, amelyet a WTO engedélyez - mondta a tisztviselő, rámutatva, hogy a fókabőr behozatalára vonatkozó uniós korlátozások már precedenst teremtettek erre.

Fotó: Csatlós Norbert
„Az állatjólétet be lehet illeszteni a WTO szabályaiba” – mondta a tisztviselő, feltéve, hogy a válasz „arányos azzal a problémával, amelyet megpróbált megoldani", és átlátható módon történik.

Alan Matthews, az írországi Trinity College európai agrárpolitikájával foglalkozó professor emeritusa egy nemrégiben tartott sajtótájékoztatón azt mondta, örömmel fogadná a lehetőséget, miszerint a kereskedelmi partnereket összhangba hozzák az EU normáival.

Rámutatva, hogy egy ilyen lépés „jót tenne a bolygó számára, és gazdáink könnyebben vállalják az átállást”, hozzátette, hogy az állatjóléti normák szigorítása nem hozza hátrányos helyzetbe a gazdákat más országokkal szemben. „Ez nem érv arra, hogy ne tegyük meg az első lépést" - mondta.

Fotó: Csatlós Norbert
Az ilyen lépés lehetőségét kommentálva az European Livestock Voice szóvivője az Euractivnak elmondta, hogy

az európai mezőgazdaság azok között van, mely „a leginkább elkötelezettek az állatvédelem iránt”, és ez a zöld megállapodás (Green Deal) ambícióival összhangban tovább erősödhet.

Az uniós tisztviselő szerint e jövőkép megvalósításában az EU kereskedelempolitikájának felülvizsgálata „döntő hatású lehet”.

„A zöld megállapodás mellékhatásaként dömpinget tapasztalhatunk olyan országoktól, amelyek - önként vagy sem - lassabban fognak haladni a zöldebb mezőgazdaság megvalósításával, beleértve az állatjólétet is” - figyelmeztetett a tisztviselő, és így folytatta:

„A 60 évnél régebbi kereskedelmi megállapodások alapján a piacainkra jutó olyan harmadik országbeli gyártóknak, mint amilyenek a Mercosur országok gyártói, amelyeknek nem mindig kell megfelelniük ugyanazoknak a termelési előírásoknak, mint az EU-s gyártóknak, az együttes hozzáférése a piacainkhoz továbbra is csökkenti az árakat. Ez óriási nyomást gyakorolna az uniós gazdálkodókra, ami jelentősen csökkenti a természeti erőforrásokba való befektetés képességét, és aláássa a zöld megállapodás célkitűzéseit. "

Fotó: pixabay.com
Az European Livestock Voice (ELV) szóvivője azonban megkérdőjelezte, hogy egy ilyen javaslat elegendő lenne arra, hogy biztosítsa a jövőbeni megállapodások összhangját a zöld megállapodás alapelveivel, ideértve az állatok jólétét is.

„Azokat a korlátozásokat és kötelezettségeket, amelyekhez az európai gyártóknak be kell tartaniuk, nehéz lesz hatékonyan ellenőrizni, és rendkívül óvatosaknak kell lennünk” – figyelmeztetett az ELV.

Olga Kikou, az Együttérzés a világ mezőgazdaságában (Compassion in World Farming) kampánycsoport EU-irodájának vezetője az Euractivnak elmondta, hogy szervezetük határozottan támogatja az erős állatjóléti kritériumok beépítését az összes állati termék behozatalába, és ennek alkalmazási körét ki kell szélesíteni a húson túl is.

„Tekintettel arra, amit az az EU Bizottság Farm to Fork stratégiája és Európa Rákellenes Terve felvázol, hogy szükség van az állati eredetű termékek termelésének és fogyasztásának csökkentése felé elmozdulni az EU-ban, valamint az EU növényi alapú étrend előmozdítására irányuló törekvéseire, arra számítunk, hogy az EU intézkedéseket fog hozni annak biztosítására, hogy ez az importra is érvényes legyen, ne csak az EU-ban történő termelésre ” - mondta.

Forrás: 
Euractiv.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért lepik el ősszel a pókok otthonainkat?

Újra itt az ősz, a lepkék elrepülnek, a katicabogarak menedéket keresnek és egyre több a pók van a lakásokban… de ezek a rovarok miért változtatják meg viselkedésüket az időjárás változásakor?

Apró maradt a burgonya

Nem könnyítette meg a burgonyatermesztők helyzetét az idei időjárás. Európában tavasszal volt egy olyan periódus, amely kedvezett a növényeknek, így átlagon felüli számban kötöttek, majd amikor a gumófejlődés időszaka jött, akkor ezek az extrém melegek lelassították, vagy akár meg is állították a fejlődést.

Wagyu marhahús egyenesen a laboratóriumból

A híres japán Wagyu marhahúsból egy kilónyi adag egyes exkluzív éttermekben akár 200 dollárnál is többe kerülhet, ám ez a különlegesség sokkal megfizethetőbbé válhat a laboratóriumban előállított másolatként.

A madarak védelmében tűntek el az oszlopok

Kiemelkedő jelentőségű túzokvédelmi beruházást valósított meg az E.ON Hungária Csoporthoz tartozó ELMŰ Hálózati Kft., amely keretében csaknem 30 km légvezetéket cseréltek le új, földkábeles áramhálózatra, az oszlopok egyikét pedig ünnepélyes keretek között bontották el Bugyitól délre.

Az erdő ezerágú rendeltetése

Az Agrárminisztérium fásítási és erdőtelepítési programjainak célja, hogy 2030-ra Magyarország területének a 27 százaléka erdővel borított legyen, amivel mintegy 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni.

Az Egyesült Királyság zöld utat adhat a génszerkesztett élelmiszereknek

Az Egyesült Királyság kormánya nemrég jelentett be, hogy megváltoztatja a génszerkesztésre vonatkozó szabályozást. Ezzel megalapozta, hogy a brit vásárlók hamarosan a boltok polcain találkozhatnak az így előállított élelmiszerekkel.

Akkora medúza jelent meg a horvát tengerparton, hogy a kutatók is meglepődtek

A horvátországi Split Oceanográfiai és Halászati Intézetének kutatói egy akkora medúzával találkoztak a Trogir melletti Marina-öbölben, amekkorát korábban még nem láttak - írja a Croatia Week.

Kamerák nézhetik a hűtőszekrények tartalmát - szólnak, ha lejárna valami

Az okos bevásárlókocsik után jöhetnek a recepteket ajánló okos hűtők: az Amazon előrukkolhat egy olyan hűtőszekrénnyel, amely folyamatosan monitorozza, mi van benne, és ezek alapján akár a bevásárlást is elintézi.

Augusztusban tovább gyorsult a mezőgazdasági termelői árak emelkedése

Augusztusban már negyedik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, a júliusi 21,3 százalékról 24,1 százalékra emelkedett a drágulás mértéke.

Szürkemarha, magyartarka, piros tarka, vasderes

Ahogy az állatokkal bánik az ember, azt kapja vissza ̶ kezdte a húsmarha fajtabemutatót Kaltenecker Endre a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete titkára a hódmezővásárhelyi 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napokon. Majd folytatta: a jövő kihívása a klímaváltozás, ebben már benne vagyunk, a szürkemarha ezt is kibírja megfelelő takarmányozással.