Back to top

"Felfújt" cseresznyefák - Talajlevegőztetés gyümölcsösben

A talaj folyamatosan tömörödik egy ültetvényben, ami a talaj vízellátását befolyásolja, rontja a fák kondícióját, és a talajéletre is káros hatással van. Ezeken a területeken a hosszú kultúra miatt a szántás nem megoldás, de 3-4 évente végzett talajlevegőztetéssel látványos eredményeket lehet elérni.

A talajlevegőztető gép
Fotó: Nagy Z. Róbert
A cseresznyének jót tett a tavalyi kezelés

Március elején, Ráckevén egy 26 éves Szomolyai cseresznye ültetvényben végeztek talajlevegőztetést. Az ültetvény jó kondícióban van, ám nem nehéz elképzelni, hogy az ültetés óta mennyit tömörödhetett az egyébként laza szerkezetű, magas homoktartalmú, dunai eredetű csepel-szigeti talaj. Évente több alkalommal sorközkaszálásokkor, a permetezésekkor és a rázógépes betakarításkor is tömörödik a munkagépek tömege alatt a talaj.
Ez sok szempontból rossz. Levegőtlenebb talajkörülmények alakulnak ki, ami a növények és a talajélet szempontjából sem kedvező. A csapadék, vagy öntözővíz is lassabban jut le a talaj mélyebb rétegeibe, a fák gyökérzónájába, mondta Bódis Katalin kertészmérnök.

Tavaly a terület egy részén már elvégeztették a műveletet, és mivel látható eredménye volt, idén az ültetvény többi részének a talajlevegőztetése is megtörtént.

Jó rügyberakódottság látható
Fotó: Nagy Z. Róbert
A tavaly kezelt fák között nem volt ritka, hogy egy-egy példány 6 láda gyümölcsöt is termett, ami nagyon jó eredmény annak tükrében, hogy a késő tavaszi fagyok miatt a fákon az alsó 3 méteres magasságáig minden virág lefagyott.

A levegőztetés hatására csapadék esetén a talaj hamarabb befogadja a vizet, az a mélyebb rétegekbe szivárog, és aszály esetén a hajszálcsövesség elve alapján felfelé jön. Az öntözéskor is jobb hatásfokot lehetett elérni, mert a levegősebb talaj jobb víznyelése miatt nem volt jellemző a felszíni elfolyás sem, és a gyors leszivárgás a párolgási veszteséget is csökkentette, ami jelentős, hiszen nyáron, amikor szükség van az öntözésre általában magas a hőmérséklet.

A talajlevegőztetésről

A talajlevegőztetést, 1927-ben az USA-ban szabadalmaztatták először. Ezt Szovjetunió 1975-ben, Magyarország 1982-ben, Japán és Németország pár évvel később, az USA pedig 2005-ben követte.
Az elmúlt néhány évben több, mint 1000 ha területet levegőztetett talajt Faragó Endre kertészmérnök cége, ezek 98 százaléka tömörödött volt. Gyakori, hogy egymás alatt kettős „eketalp” réteget is át kell törniük és 70 cm-nyi levegőtlenségre is akadt példa.

A talajlevegőztető gép munka közben:

MMG - Talajlevegőztetés a gyümölcsösben

Az ilyen talajrétegek a kiépített öntözőrendszer és a nagymennyiségű csapadék ellenére is szárazak, gyakran vízzáróak, amely rejtett a gazdálkodó előtt is. A talaj levegőztetése 3-4 évente ajánlott.

Az ültetvény élettartama akár 3-5 évvel is meghosszabbítható a kezelések hatására, a nyereségtermelő képesség pedig 20-50 százalékkal emelkedhet. A talaj levegőztetése a fapusztulások számát is csökkenti, és jó hatású az ültetvény megelőző belvízvédelme szempontjából, mondta Faragó Endre.

A talajlevegőztető gép három építőipari gép szinkronizálásával létesült, a 12 bar nyomású levegőt egy 5 cm átmérőjű, 82 cm hosszú lenyomó tüskével a talajba juttatják. Egy gép naponta körülbelül 1500 munkaművelet elvégzésére képes ez: 2-2,5 hektárt jelent naponta.

A szemmel látható átjárt terület munkaműveletenként 7-12 m2, azaz a talaj adottságaitól függően egy 1,2-2 méter sugarú kör.

Amikor a tüskét leszúrják a talajba a hirtelen levegőnyomás sokszor a talaj felszínén annak kis megemelkedésén is látszik, de víz borította talajon igazán látványos, ahogy a talajból a levegő távozik és bugyborékolni kezd a víz…

A 26 éves fák még sokáig termelésben maradhatnak
Fotó: Nagy Z. Róbert

A kiáramló levegő mennyisége egy lenyomás alkalmával 270-550 liter, melyet előzetesen a gép 8 másodperc alatt sűrít be.

A javasolt lenyomások száma: 600-1000 db hektáronként. A talajba kényszerített levegő mennyisége: 200-550 köbméter hektáronként, ennek tömege 220-600 kg/ha.

A talajba kényszerített oxigén gáz tömege: 50-130 kg/ha a nitrogén gáz tömege pedig 160-460 kg/ha.

A tüskének a talajba hatolás mélysége 82 cm, de a levegő 130-150 cm mélyen bejut a talajba.
Az átlevegőztetett talajtérfogat: 10-25 m munkaműveletenként. Az átalakított bontókalapács tömege: 85 kg, ütőereje 1500 kg. A bontókalapács ütésszáma: 750-1000 db/perc. A gép vegyszer adagolásra is képes 20-40 ml lenyomásonként, azaz 12-35 liter juttatható ki hektáronként.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

Uniós oltalmat kapott a Budaörsi őszibarack

Az Európai Bizottság április 19-én oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

A francia kormány egymilliárd euróval segíti a fagykárt szenvedett gazdákat

Egymilliárd euróval segíti a francia kormány azokat a gazdálkodókat, akiket a leginkább sújtottak a tavaszi fagyok, az áprilisi, szokatlanul hideg időjárás.

Dísznövény-kereskedelem: három ötlet a sikerhez

Miután a vásárló betér a kertészeti árudába vagy virágboltba, a kereskedők már az első percekben sok olyan hibát követnek el, amelyek igencsak veszélyeztetik az értékesítés sikerét, a vevők lojalitását.

Egyre több magyar beruházás Szerbiában

Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.

Gyümölcsfák megporzása, terméskötése

Az, hogy egy-egy gyümölcsfa öntermékenyülő-e, vagy más pollenadó fajtársaira is szükség van a jó terméshozamhoz genetikai tulajdonság. Egyivarú-, vagy kétivarú virág, szél-, vagy rovarmegporzás, egylaki vagy kétlaki növény... Elsőre bonyolultnak tűnhet, de érdemes tisztában lenni a növényi "szexualitás" alapjaival a jobb termés érdekében...

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.

Legyél Te is agrárgépész!

Az első és a harmadik helyezést is a Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium csapatai nyerték el a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) szakmai vetélkedőjén április 15-én. A hatodik alkalommal meghirdetett verseny második helyén a piliscsabai Dr. Szepesi László Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tanulói végeztek.