Back to top

"Felfújt" cseresznyefák - Talajlevegőztetés gyümölcsösben

A talaj folyamatosan tömörödik egy ültetvényben, ami a talaj vízellátását befolyásolja, rontja a fák kondícióját, és a talajéletre is káros hatással van. Ezeken a területeken a hosszú kultúra miatt a szántás nem megoldás, de 3-4 évente végzett talajlevegőztetéssel látványos eredményeket lehet elérni.

A talajlevegőztető gép
Fotó: Nagy Z. Róbert
A cseresznyének jót tett a tavalyi kezelés

Március elején, Ráckevén egy 26 éves Szomolyai cseresznye ültetvényben végeztek talajlevegőztetést. Az ültetvény jó kondícióban van, ám nem nehéz elképzelni, hogy az ültetés óta mennyit tömörödhetett az egyébként laza szerkezetű, magas homoktartalmú, dunai eredetű csepel-szigeti talaj. Évente több alkalommal sorközkaszálásokkor, a permetezésekkor és a rázógépes betakarításkor is tömörödik a munkagépek tömege alatt a talaj.
Ez sok szempontból rossz. Levegőtlenebb talajkörülmények alakulnak ki, ami a növények és a talajélet szempontjából sem kedvező. A csapadék, vagy öntözővíz is lassabban jut le a talaj mélyebb rétegeibe, a fák gyökérzónájába, mondta Bódis Katalin kertészmérnök.

Tavaly a terület egy részén már elvégeztették a műveletet, és mivel látható eredménye volt, idén az ültetvény többi részének a talajlevegőztetése is megtörtént.

Jó rügyberakódottság látható
Fotó: Nagy Z. Róbert
A tavaly kezelt fák között nem volt ritka, hogy egy-egy példány 6 láda gyümölcsöt is termett, ami nagyon jó eredmény annak tükrében, hogy a késő tavaszi fagyok miatt a fákon az alsó 3 méteres magasságáig minden virág lefagyott.

A levegőztetés hatására csapadék esetén a talaj hamarabb befogadja a vizet, az a mélyebb rétegekbe szivárog, és aszály esetén a hajszálcsövesség elve alapján felfelé jön. Az öntözéskor is jobb hatásfokot lehetett elérni, mert a levegősebb talaj jobb víznyelése miatt nem volt jellemző a felszíni elfolyás sem, és a gyors leszivárgás a párolgási veszteséget is csökkentette, ami jelentős, hiszen nyáron, amikor szükség van az öntözésre általában magas a hőmérséklet.

A talajlevegőztetésről

A talajlevegőztetést, 1927-ben az USA-ban szabadalmaztatták először. Ezt Szovjetunió 1975-ben, Magyarország 1982-ben, Japán és Németország pár évvel később, az USA pedig 2005-ben követte.
Az elmúlt néhány évben több, mint 1000 ha területet levegőztetett talajt Faragó Endre kertészmérnök cége, ezek 98 százaléka tömörödött volt. Gyakori, hogy egymás alatt kettős „eketalp” réteget is át kell törniük és 70 cm-nyi levegőtlenségre is akadt példa.

A talajlevegőztető gép munka közben:

MMG - Talajlevegőztetés a gyümölcsösben

Az ilyen talajrétegek a kiépített öntözőrendszer és a nagymennyiségű csapadék ellenére is szárazak, gyakran vízzáróak, amely rejtett a gazdálkodó előtt is. A talaj levegőztetése 3-4 évente ajánlott.

Az ültetvény élettartama akár 3-5 évvel is meghosszabbítható a kezelések hatására, a nyereségtermelő képesség pedig 20-50 százalékkal emelkedhet. A talaj levegőztetése a fapusztulások számát is csökkenti, és jó hatású az ültetvény megelőző belvízvédelme szempontjából, mondta Faragó Endre.

A talajlevegőztető gép három építőipari gép szinkronizálásával létesült, a 12 bar nyomású levegőt egy 5 cm átmérőjű, 82 cm hosszú lenyomó tüskével a talajba juttatják. Egy gép naponta körülbelül 1500 munkaművelet elvégzésére képes ez: 2-2,5 hektárt jelent naponta.

A szemmel látható átjárt terület munkaműveletenként 7-12 m2, azaz a talaj adottságaitól függően egy 1,2-2 méter sugarú kör.

Amikor a tüskét leszúrják a talajba a hirtelen levegőnyomás sokszor a talaj felszínén annak kis megemelkedésén is látszik, de víz borította talajon igazán látványos, ahogy a talajból a levegő távozik és bugyborékolni kezd a víz…

A 26 éves fák még sokáig termelésben maradhatnak
Fotó: Nagy Z. Róbert

A kiáramló levegő mennyisége egy lenyomás alkalmával 270-550 liter, melyet előzetesen a gép 8 másodperc alatt sűrít be.

A javasolt lenyomások száma: 600-1000 db hektáronként. A talajba kényszerített levegő mennyisége: 200-550 köbméter hektáronként, ennek tömege 220-600 kg/ha.

A talajba kényszerített oxigén gáz tömege: 50-130 kg/ha a nitrogén gáz tömege pedig 160-460 kg/ha.

A tüskének a talajba hatolás mélysége 82 cm, de a levegő 130-150 cm mélyen bejut a talajba.
Az átlevegőztetett talajtérfogat: 10-25 m munkaműveletenként. Az átalakított bontókalapács tömege: 85 kg, ütőereje 1500 kg. A bontókalapács ütésszáma: 750-1000 db/perc. A gép vegyszer adagolásra is képes 20-40 ml lenyomásonként, azaz 12-35 liter juttatható ki hektáronként.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A peterakást kell megelőzni – Növényvédelmi előrejelzés 19. hét

A cserebogárpajor kártételét leghatékonyabban úgy előzhetjük meg, ha megakadályozzuk a most rajzó bogarak peterakását. Intenzíven rajzik ezenkívül az almamoly is, csapdázással kövessük nyomon, hogy optimális időpontban kezdődhessük a védekezést. A betegségek terjedésének a viszonylag száraz időjárás egyelőre gátat szab.

Vadkárról dióhéjban

A szőlőültetvényekben a kártevők elleni védekezés elsősorban a rovarokra irányul, de sokkal nagyobb állatok is veszélyeztetik a szőlőtőkéket és a termést: rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak. A Borászati Füzetek 2021. évi 2. számában többek között érdekes cikket olvashatunk a szőlőültetvényeket érő vadkárokról is.

Alsóban az élet

Rendhagyó, de igen fontos, országos tudományos kísérletben vesz részt a Mecsekerdő. A főként civileket megmozgató kezdeményezésben egyedüli erdőgazdálkodóként arról gyűjtenek és szolgáltatnak információt, mennyire egészséges a kezelésükben álló erdők talaja.

Gombaevéssel a rák és a szellemi hanyatlás ellen

A gombafélék elég megosztók a tányéron: vannak akik nagyon kedvelik a belőlük készült ételeket, mások pont ellenkezőleg. Azt azonban már számos kutatás igazolta, hogy nagyon jó hatással van a gombafogyasztás az egészségi állapotunkra.

Levendulaültetvény, gépi betakarítással

Bajától nem messze létesített mintagazdaságot és látogatóközpontot Nagy Norbert és felesége, Nagyné Vácity Eszter. Jól éltek a pályázati lehetőségekkel, levendulást telepítettek, és saját betakarítógépe is lett az üzemüknek.

Milyen vadgesztenyét ültessünk?

A fehér virágú vadgesztenye a Balkán-félsziget és Elő-Ázsia hegyvidéki részeiről származik, Magyarországra a törökök hozták be. Európában gyorsan elterjedt, szívesen ültették parkosításra és útsorok fásítására.

Áldás vagy átok a gyom?

A kertészkedők egyik legnagyobb kihívása a gyomok elleni küzdelem. A kertművelésre fordított idő jelentős hányadát általában gazolás teszi ki, aminek érdekében sokan hajlandók minden eszközt, akár vegyszereket is bevetni.

Csak lánycsibéket keltetnek

Kikelt az az első 150 000 csibe, melyekből csak tojók lesznek. A csibéket egy új technológiája használatával keltették ki, amelynek eredménye az állatbarát nemi meghatározás.

Takarni és fűteni is kell a csonthéjasokat, hogy megvédjük a tavaszi fagyoktól

Harmadik éve fagyott el a kajszi és az őszibarack Nagyvenyimben, Csizmadia György gyümölcsösében, pedig nem különösebben fagyveszélyes területen fekszik. A tavalyi, rendkívüli mértékű fagykár után almából és cseresznyéből még biztató a terméskilátás.

Úgy tűnik, nem sikerül féken tartani a rettegett banánkórt Dél-Amerikában

Latin-amerikai sajtóforrásokra hivatkozva az Eurofruit Magazine arról számolt be, hogy valószínűleg Venezuelában is felbukkant a banán rettegett fuzáriumos betegsége, bár sok konkrétumot nem lehet tudni, miután a hatóságok elzárkóznak az együttműködéstől.