Back to top

Gilisztáktól "tanulta" a biogazdálkodást

Alfred Grand osztrák biogazdálkodó osztotta meg tapasztalatait az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet legutóbbi Best4 Soil tanácskozásán. A 90 hektáros gazdaságában 25 éve forgatás nélküli talajművelést folytat. Három területtel foglalkozik behatóan, az első a talaj egészsége, szervesanyag-tartalmának növelése, a második az agrárerdészet, amivel a fákat szeretné visszahozni a szántóterületekre, a harmadik pedig a biokertészet.

screenshot_2021-03-26_13.35.44.png

Fotó: option.news.at
A Grand Farm kísérleti és mintagazdaság 2014 óta, ahol számos kísérlet folyik és az érdeklődők is fölkereshetik lehetőleg csoportosan, hogy megismerkedjenek a biogazdálkodás módszereivel. Alfred Grand gilisztakomposzt-készítéssel is foglalkozik, több uniós biogazdálkodási és talajegészséggel foglalkozó testület tanácsadója.

Mint mondja, a gilisztáktól tanult a legtöbbet, hiszen közel negyedszázada foglalkozik vermikomposztálással. Lelkesen magyarázza, milyen fontosak a földigiliszták a talaj és a növények számára:

a giliszták járataiban nagyon kedvező körülményeket találnak a hajszálgyökerek.

A gyökerek nemcsak rögzítik a növényt és vízzel és tápanyaggal látják el, hanem szerves anyagokat is bocsátanak ki a környezetükbe. Ez a gyökérváladék táplálja a mikrobákat és kommunikál velük, ezáltal a növények gyökérzete szabályozza a talaj-bioszférát és a betegségekre is hatással van. Évelő növényeknél is évről évre elpusztul a gyökérzet egy része, ami komposztként működik a talajban.

A földigiliszták életük során „fölássák”, keverik és szellőztetik a talajt, megkönnyítik a víz beszivárgását a mélyebb rétegekbe. Közvetlenül trágyázzák is a talajt, növelik a fölvehető tápanyagok mennyiségét. Mindezeken túl vitalizálják a talajéletet, baktériumok, gombák és protozoák tömkelegét bocsátják ki. A földigiliszták ugyanis nem a növénymaradványokat keresik, hanem az azokat lebontó baktériumokra „vadásznak”, azért húzzák le magukhoz a felszíni növénymaradványokat.

Ezzel a tevékenységükkel egyes növényi betegségek csökkentésében is szerepet játszanak.

A Julius Kühn Intézet kísérleteiben gyökérbetegséggel fertőzött repcében egy évvel később tizedannyi fertőzést találtak a földigiliszták hatására, mint ott, ahol kevés volt ezekből a hasznos élőlényekből. A Wageningen Egyetem szakemberei pedig több mint száz publikációt elemezve azt állapították meg, hogy körülbelül ötödével nagyobb terméshozamra lehet számítani ott, ahol a talajban sok a földigiliszta. Sajnos a kívánatos mennyiségükre nem tért ki az elemzés. Az viszont mérésekkel bizonyítható, hogy a gyökerek és földigiliszták által „lakott” talajban a legélénkebb a mikrobiológiai aktivitás, és ez a kedvező hatás egy méter mélyen is kimutatható. A gilisztakomposzt növényi hormonokat is tartalmaz, amit egyes baktériumfajok termelnek, és amelyek serkentik a gyökerek növekedését.

Gilisztakomposztot nem lehet nagy tömegben, folyamatosan előállítani, mint az üzemi termofil komposztot, ezért elsősorban a talajélet serkentésére érdemes használni, fás növények ültetőgödrébe adagolva, vagy komposzttea készítésére.

A Grand Farmon gilisztakomposzt-teával kezelik a vetőmagokat is, 100 liter maghoz 1,5 litert adagolnak és 20 perces rázás után már vetik is, mert ennyi idő alatt a nedvességet teljesen beszívják a magok. Ezzel a kezeléssel rengeteg hasznos mikroba kerül a magok felszínére, és gyorsabban kikelnek, mert biztonságban érzik magukat, fogalmaz Alfred Grand.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Folytatódik a Magyarok Kenyere program

Az idei rendezvénysorozat a Tisza parti vajdasági városban, Zentán kezdődött, a búzavetés megszentelésével. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei ünnepségén Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, a magyarság a mostaninál sokkal nagyobb nehézségeket is túlélt, de mindig újra tudta kezdeni – és ez most is így lesz.

Gombaevéssel a rák és a szellemi hanyatlás ellen

A gombafélék elég megosztók a tányéron: vannak akik nagyon kedvelik a belőlük készült ételeket, mások pont ellenkezőleg. Azt azonban már számos kutatás igazolta, hogy nagyon jó hatással van a gombafogyasztás az egészségi állapotunkra.

Levendulaültetvény, gépi betakarítással

Bajától nem messze létesített mintagazdaságot és látogatóközpontot Nagy Norbert és felesége, Nagyné Vácity Eszter. Jól éltek a pályázati lehetőségekkel, levendulást telepítettek, és saját betakarítógépe is lett az üzemüknek.

Milyen vadgesztenyét ültessünk?

A fehér virágú vadgesztenye a Balkán-félsziget és Elő-Ázsia hegyvidéki részeiről származik, Magyarországra a törökök hozták be. Európában gyorsan elterjedt, szívesen ültették parkosításra és útsorok fásítására.

A kisebb szántóföldi kultúrák növényvédelme

A cukorrépa, a szója, a szárazborsó és a zöldborsó növényvédő szeres kezelésére vonatkozó adatok megosztásával szeretné segíteni ezúttal a Kleffmann és Partner Kft. a gazdálkodókat.

Kiváltható-e a silókukorica?

Hogyan hat a klímaváltozás a takarmánytermesztésre, illetve a mérsékelten szárazságtűrő silókukorica mellett milyen egyéb kultúrákhoz fordulhatunk? Cikkünkben megvilágítjuk a probléma mibenlétét, és a szárazságtűrő alternatívákkal kapcsolatban felmerülő kérdésekre is választ adunk.

Szőlőtőkék terhelése - Engedjük be a fényt

Több lehetőség is nyílik a szőlőtőkék terhelésének szabályozására. Tőketerhelésen a tőkék vegetatív és generatív részei közötti egyensúly megteremtését értjük. Beszélhetünk rügyterhelésről, hajtásterhelésről és fürtterhelésről.

Luxus "ebéd" ebeknek - A Hilton szállodalánc különleges fogásokat kínál kutyáknak

A Hilton 32 állatbarát szállodájában május 17-től lesz elérhető a Bone Appétit kutyamenü a vendégek és kedvenceik számára az Egyesült Királyságban és Írországban.

Fiatalok szemléletmódja lehet a vállalatok jövője

Az alma materből kikerülő frissdiplomások agráriumban való elhelyezkedése nem kis kihívás elé állítják a fiatalokat. A cégek többsége elvárja a több éves szakmai tapasztalatot és idegennyelv-ismeretet, ugyanakkor a mai világ megköveteli az ifjúság új szemlélet- és gondolkodásmódját, amit a vállalatok a piaci versenyképességben tudnának kamatoztatni.

A mezőgazdaság versenyképességét is javíthatja a drónok használatának elterjedése

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alapító tagként részt vesz a Magyarországi Drón Koalícióban, amely május 4-én alakult meg. A drónok használata a mezőgazdaság versenyképességének növekedéséhez is hozzájárulhat, az új technológiák elterjesztését a NAK is segíti tagjai körében.