Back to top

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

Az Óháztól, illetve a Vöröskereszttől közelítve viszont a térség ragadozó emlőseit bemutató táblával találkozunk elsőként, a T-jelzést követve pedig könnyedén megtaláljuk a többi 11 állomást.

Itt még láthatunk lucfenyőt
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2015-ben létesítette a Kőszegi-hegységben, a Stájer-házak közelében az Öreg bükk Tanösvényt, mely az ott álló idős bükkfákról kapta nevét. Az „Öreg bükk” több mint 260 éves, de vihar tépte, tapló korhasztotta koronája sokáig adhat még menedéket a madarak számára, és nyújthat árnyékot az arra járóknak. A tanösvény ismeretanyaga szorosan kapcsolódik a Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai programjához, de a túrázók és a kirándulók számára is hasznos ismeretekkel szolgál.

A famatuzsálem alatt található a 2,5 kilométeres tanösvény kezdőpontja, bejárásában pedig a 12 kihelyezett táblán látható térképek segítenek, csak a T-jelzést kell követnünk.

A tanösvény valójában egy körút. Nyomvonalát úgy alakítottuk ki, hogy az fele szakaszában kapcsolódjon az Országos Kéktúrához, ezért kék a tanösvény festése. Emellett figyelembe vettük azt is, hogy a rajta haladók minél több fafajt, lágy szárú növényt láthassanak élőben, ne csak az információs táblák képein.

Az erdei iskolás csoportokkal mindig az öreg bükkfától a Ciklámen-forrás felé vezető, 850 méteres szakaszon kezdjük a tanösvény bejárását. A gyerekek számára ugyanis ez a tanösvény talán legérdekesebb állomása, ahol együtt felfedezzük a forrás alatt kialakított medencében, a vízben lévő kövek alatt vagy a belehullott levelek, gallyak között élő fantasztikus lényeket: a bolharákokat, tegzeseket, kérészeket, planáriákat, lószúnyoglárvákat és a foltos szalamandra lárváit. Ez utóbbiak kapcsán pedig megismerkedünk a kétéltűek életmódjával.

Szerencsés esetben, esős időben találkozhatunk kifejlett szalamandrával, valamint a ritkaságszámba menő kövi rákkal és a nagy termetű gyepi békával is.

A forrás mellett a szivárgó vizű termőhelyet borító égererdő terül el, a közelben álló idős lucfenyők pedig az erdeinkben tapasztalható éghajlatváltozás káros következményeiről tanúskodnak. Tovább haladva a tanösvényen, a Kőszegi-hegységre jellemző bükkerdő növényvilágával ismerkedhetünk, láthatjuk a bükkösökben elegyedő hegyi juhart és magas kőrist, valamint a vörös bodzát, míg a lágyszárúak közül például a göcsös görvélyfüvet. Ezek kíséretében jutunk el a tanösvény legtöbb ismeretet tartalmazó állomásához, az erdő sokféleségét bemutató forgatható kockákhoz, melynek használatát tájékoztatótábla segíti.

Az azonos színű képeken különböző életközösségek tagjait ábrázoltuk, és érdekességet is olvashatunk az egyes fafajokról.

Kiderül, hogy a kőris a legrugalmasabb anyagú fa, melyet a félelmetes, honfoglalás kori íjunk készítéséhez is használtak, a kecskefűzhöz kapcsolódóan pedig megtudhatjuk, hogy mi a kapcsolat a húsvét, illetve a barka és a barika szavak között.

12 ismertetőtáblát helyeztünk ki

A következő állomáson ismét a kétéltűekkel foglalkozunk, de már alaposabban, és bemutatjuk a Kőszegi-hegységben és a várostól keletre fekvő Alsó-erdőben előforduló gőtéket és békafajokat. Ötödik állomásunkon a hüllők világával ismerkedhetünk meg. A hegység leggyakoribb hüllője a faligyík, mellyel a Stájer-házaknál is találkozhatunk, bár ott gyakoribb a gyepekhez kötődő fürg egyík.

Az erdei iskolásokkal a tanösvény másik szakaszát, az 1,6 kilométert külön foglalkozás keretében járjuk be, azon belül először a madárvilágot ismertetjük két állomáson keresztül.

A Kőszegi-hegységben 200 madárfajnál is több fordulhat elő, ezért csak az igazán jellegzetes madarakat szemléltetjük.

Az egyik táblán a ragadozók, valamint az erdőlakó macskabagoly, a lappantyú, a harkályok és az odúlakó kék galamb szerepelnek, míg a másikon a jellegzetes énekesmadarakról, például a királykákról, a fenyves- és búbos cinegéről, a süvöltőről és a keresztcsőrűről olvashatunk.

Az ösvényen tovább haladva a kisemlősöket bemutató tábla következik, majd a már említett Szőrmés ragadozók című táblánál érünk ki az aszfaltos útra. Ha ott visszakanyarodunk a Stájer-házak felé, a következő táblán a nagyvadfajokkal ismerkedhetünk.

A forgatható kockák segítenek megismerni az erdei életközösségeket
A növényvilág érdekességeit bemutató állomás az ott húzódó magasfeszültségű villanyvezeték (villanypászta) mellett áll, ezért ezen a helyen a madárvédelmi eszközökről is beszélünk az erdei iskolásoknak. A tábla forgatható kockáin az egyes évszakokra jellemző növények (virágokat), valamint a hegység jellegzetes orchideaféléi láthatók.

Az utolsó állomáson pedig a Kőszegi-hegység kutatóiról és az egykor itt dolgozó erdészekről emlékezünk meg.

A tanösvény bejárása során az erdei iskolásokkal igyekszünk minél több növény- és állatfajt megfigyelni, ezért nemcsak nyitott szemmel és füllel járunk, hanem bekukkantunk az avarba, humuszba, leváló fakéreg alá, odvakba és talajüregekbe is. Tavasszal pedig a virágzó réten tarkálló lepkéket, hártyásszárnyúakat és bogarakat is megfigyeljük. Remélhetőleg az így szerzett tapasztalatok maradandó élményt és tudást jelentenek a tanösvényt végigjáró gyermekeknek, és persze minden erdőt járó számára is.

Varga László

Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Több mint ötszáz középiskolás az erdészeti vetélkedőn

A veszprémi Vetési Albert Gimnázium csapata nyerte az idei „Fedezd fel az örökséged!” erdőismereti vetélkedőt. Az Országos Erdészeti Egyesület ötödik alkalommal hirdette meg a középiskolásoknak szóló versenyt, amely idén az erdők láthatatlan értékeire hívta fel a figyelmet. A vetélkedőre 58 településről közel 100 iskola 185 háromfős csapata jelentkezett.

A denevérek védelmére és ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a budapesti állatkert

A denevérek védelmére és fontos ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert a szombati denevérek világnapja alkalmából.

360 ezer diákkal egy hétig a fenntarthatóságról

Április 19-23. között hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat Áder János online tanórájával kezdődött hétfő délelőtt. A Témahéten határon innen és túl több mint 1600 iskola 360 ezer diákja foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével.

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az "álkirálynői" státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba - állapították meg a kutatók.

A bölények menthetik meg a spanyol erdőket

A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik - hívják fel a figyelmet szakemberek.

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.

Rezét újra szolgálatban

Sikeresen teljesítette a hatósági üzembe helyezési vizsgát a Gemenci Állami Erdei Vasút gőzöse, így újból szolgálatba állhat. Utasokkal teli szerelvényeket azonban a koronavírus-járvány miatt még nem vontathat.

25 év, 25 erdei kincs, 25 kilométer

Negyed évszázada tart a környezeti nevelés a Mecsekerdő Zrt. erdei iskoláiban, ennek alkalmából az online oktatásban is felhasználható ismeretterjesztő sorozatot készít, valamint közös kilométer- és emlékgyűjtésre hív a baranyai erdőgazdaság.

Az esőerdők második legnagyobb pusztítója az Európai Unió

A Természetvédelmi Világalap felmérése és elemzése szerint közvetve az Európai Unió a második legnagyobb pusztítója az esőerdőknek azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekre tart igényt nagy mennyiségben, ami az erdők kivágásához vezet.